Kropivnickij (ukránul: Кропивницький, korábbi nevén Kirovohrad, még korábban Jeliszavethrad) város Ukrajna középső részén, a Kirovohradi terület székhelye. Az Inhul folyó partján, a fővárostól, Kijevtől 250 kilométerre délre fekszik. 124 m-es átlagos tengerszint feletti magasságon terül el. Fontos közlekedési csomópont.
Földrajza Az átlaghőmérséklet januárban , júliusban . Az átlagos csapadékmennyiség évente , a legcsapadékosabb hónap a július.Időjárás
Népessége
Története A 16. és a 18. század első felében a modern város földjei az ukrán kozákoké voltak.Поселення задніпрських місць до утворення Нової Сербії в документах середини XVIII століття / А. В. Пивовар. – К.: Академперіодика, 2003. – 336 с. Településeket alapítottak itt, amelyek később városi területekké váltak.Матівос Ю. М. Місто на сивому Інгулі. – Історико-публіцистичний нарис.– Кіровоград. ТОВ «Діаграма», 2004 р. – c. 26.
A város története 1754-ben kezdődik, amikor az orosz hatóságok megbízásából ukrán kozákok építették fel Szent Erzsébet erőd. 72 ukrán halt meg az építkezés során. 1769-ben, az orosz-török háború idején ennek az erődnek a 6000 fős helyőrsége volt az, amely visszaverte a fős török-tatár hadsereg támadását, és megakadályozta a megszállók további előrenyomulását.на доповіді Сената «Генваря 4 дня 1752 года подписано Ея императорского Величества рукою тако: быть по сему, а данную генерал майору Глебову инструкцию велено оной крепости учинить наперед план и для рассмотрения прислать в военную коллегию». Центральний державний військово-історичний архів Росії Ф.349, інв.№ 9, спр.1445, стор.2-4
1784 óta rendelkezik városi ranggal.
1882-ben Marko Kropivnickij megalapította itt az első hivatásos ukrán színházat.Пилипчук, Ростислав. Історія українського театру (від витоків до кінця ХІХ ст.). Лвов, Наукова думка, 2019. ISBN .
A polgárháború alatt a város az Ukrán Népköztársaság fennhatósága alatt állt, de 1920-ban harmadszor is elfoglalta a szovjet hadseregСергій Шевченко, Єлисаветградськими волами за українським паровозом, Вечірня газета, 7 травня 1993 р.
A Holodomor és a politikai elnyomások során 2238 városi lakos halt meg.Загальноукраїнський том Національної книги пам'яті жертв Голодомору 1932–1933 років в Україні.Національна книга пам'яті жертв Голодомору 1932–1933 років в Україні. Кіровоградська область.
1941. augusztus 5. és 1944. január 8. között a várost a nácik megszállták.
2016. július 14-én az Ukrán Legfelsőbb Tanács elfogadta a város átnevezéséről benyújtott határozatot az úgynevezett dekommunizációs törvényre hivatkozva. Ennek alapján a város Marko Kropivnickij ukrán író és dramaturg tiszteletére a Kropivnickij nevet kapta.Szakítás a szovjet múlttal
Ukrajna orosz inváziója során a várost az oroszok rendszeres ágyúzásai kezdték elОКУПАНТИ ВГАТИЛИ РАКЕТАМИ ПО КРОПИВНИЦЬКОМУ: 8 ЛЮДЕЙ ТРАВМОВАНІ, ОДНА – ЗАГИНУЛА
Nevezetességek, látnivalók
Gazdaság A város legjelentősebb ipari vállalata a Vörös Csillag (ukránul Cservona Zirka) mezőgazdasági gépgyár.
Közlekedés
Híres emberek Itt született: Jurij Karlovics Olesa orosz író Arszenyij Alekszandrovics Tarkovszkij orosz költő, műfordító.
Látnivalók Műemlékek Zsinagóga (синагога, вул.Дзержинського, 90 / вул.Пашутинська, 40) 1895-1897. mór stílus Szent Erzsébet erőd (фортеця св.Єлизавети, пров.Фортечний, 21) 1754-1757. Megváltó-templom (Покровська церква, вул.Фрунзе, 14) 1850. Eklektikus, késői orosz stílus Görög templom és harangtorony (грецька церква (Пр.Володимирівської Богородиці) + дзвіниця вул.К.Маркса, 74) 1805-1812., átépítve 1898. Klasszicista Preobrazsenszkij-templom (Преображенська церква, вул.Преображенська, 22) 1833. Katonai szálláskörzet (військове містечко, вул.Леніна, 2, вул.Орджонікідзе, 9-13) 1848-1855. Klasszicista Műemlék lakóház (житловий будинок, вул.Володарського, 61) 1800 Elvorti műemlékház (житловий будинок Ельворті, вул.Орджонікідзе, 1) 1870-es évek Kropivnickij (Téli) színház (театр ім.Кропивницького (Зимовий), вул.Леніна, 4) 1867 Járási Bíróság (повітовий суд, вул.Велика Пермська, 2) 1845. Külkereskedelmi bank (міжнародний банк, вул.Леніна, 17/7) 1910. Neoklasszicista Szent Vlagyimir-templom (Istenanya oltalma) (церква св.Володимира (Покровська)) 1795-1826 Vasúti híd (залізничний міст) Lánygimnázium (жіноча гімназія, вул.Шевченка, 1) 1904 Goldenberg kórház (лікарня Гольденберга) 19. század vége Műemlékek és
Múzeumok Kirovohradi Terület Képzőművészeti Múzeum (Кіровоградський обласний художній музей, вул. Велика Перспективна, 60) Jeliszavethradi Zsidó Közösség Történeti Múzeuma (Історичний музей «Євреї Єлисаветграда, вул. Дзержинського, 90) Karol Simanszkij Állami Zenei Múzeum (Кіровоградський державний музей музичної культури імені Кароля Шимановського, вул. Дзержинського, 65)Zenei múzeum Kirovohradi Helytörténeti Múzeum (Кіровоградський краєзнавчий музей, вул. Дворцова, 40) Alapítva: 1883-ban. Irodalmi múzeum (Кіровоградський міський літературно-меморіальний музей І. К. Карпенка-Карого, вул. Тобілевича, 16) Alapítva: 1995-ben. Kropivnickij Emlékmúzeum (Меморіальний музей М. Л. Кропивницького, вул. М. Кропивницького, 172) Alapítva: 1982-ben. Henrik Nejhauz Múzeuma (Музей Генріха Нейгауза, вул. Дзержинського, 65) Alapítva: 1981 Julij Mejtusz Zenei Emlékmúzeum (Народний меморіальний музей Юлія Мейтуса, вул. Маланюка, 1) Alapítva: 1985 Olekszandr Olekszandrovics Oszmjorkin Művészeti Emlékmúzeuma (Художньо-меморіальний музей Олександра Олександровича Осмьоркіна, вул. Дворцова, 89) Alapítva:1994 Kirovohradi Repülő Akadémia Múzeuma (Музейний комплекс Кіровоградської льотної академії Національного авіаційного університету, вул. Добровольського, 1) Kirovohradi Légiakadémia
Parkok Győzelem park (парк Перемоги), 19. század. Területe: 25 ha.
Jegyzetek
További információk A Kirovohradi Városi Tanács honlapja Látnivalók Kropivnickij város honlapja
Kategória:A Kirovohradi terület települései