Gustaf Kossinna (Tilsit, 1858. szeptember 28. – Berlin, 1931. december 20.) német filológus és régész, a Berlini Egyetem oktatója. Carl Schuchhardt mellett az őstörténeti kor egyik jelentős kutatója, a településrégészeti módszertan megteremtője. A náci hatalom több elméletét felhasználta saját ideológiájának kialakításakor.
Élete Apja gimnáziumi tanár, anyja mazuri-lengyel származású volt. Göttingenben, Lipcsében, Berlinben és Strasbourgban tanult. Karl Viktor Müllenhoff tanítványa volt. 1881-ben doktorált és a Hallei Egyetemi Könyvtárban dolgozott. 1886-tól a Berlini Egyetemi Könyvtár asszisztense. 1887–1892 között a Bonni Egyetemi Könyvtár, majd a Berlini Királyi Könyvtár munkatársa volt. Már 1900-ban megszerezte a professzori címet, de csak 1902-ben nevezték ki a Berlini Egyetemre.
A legismertebb német régészek közé tartozott, a német őstörténetet kutatta régészeti leletek alapján. A általa kidolgozott kutatási módszert településrégészetnek nevezte. Érdeklődésének középpontjában a germán törzsek eredete és elterjedése állt, számos publikációjában tudományos alapon bírálta a germánok kultúrájának alábecsülését.
1909-ben megalapította a Német Őstörténeti Társaságot (Deutsche Gesellschaft für Vorgeschichte), amely kiadta a „Mannus“ folyóiratot. Ezen kívül tagja volt a Berliner Gesellschaft für Anthropologie, Ethnologie und Urgeschichte társaságnak és számos nacionalista és antiszemita csoportosulásnak.
Művei 1905 Über verzierte Eisenlanzenspitzen als Kennzeichen der Germanen. Zeitschrift für Ethnologie 37, 369–407. 1908 Großgartacher und Rössener Stil. Zeitschrift für Ethnologie 1911 Die Herkunft der Germanen. Zur Methode der Siedlungsarchäologie. Mannus-Bibliothek 6. Würzburg 1912 Die deutsche Vorgeschichte, eine hervorragend nationale Wissenschaft Curt Kabitzsch Verlag. Leipzig 1913 Der Goldfund vom Messingwerk bei Eberswalde und die goldenen Kultgefäße der Germanen. Mannus-Bibliothek 12. Würzburg 1919 Die deutsche Ostmark, ein Heimatboden der Germanen. Berlin 1919 Das Weichselland. Ein uralter Heimatboden der Germanen. Danzig 1927 Altgermanische Kulturhöhe. Eine Einführung in die deutsche Vor- und Frühgeschichte. München 1932 Germanische Kultur im 1. Jahrtausend nach Christus. Leipzig 1935 Altgermanische Kulturhöhe. Eine Einführung in die deutsche Vor- und Frühgeschichte. Leipzig 1936 Ursprung und Verbreitung der Germanen in vor- und frühgeschichtlicher Zeit. Leipzig
Irodalom Ernst Wahle 1941: Zur ethnischen Deutung frühgeschichtlicher Kulturprovinzen. Grenzen der frühgeschichtlichen Erkenntnis 1. In: Sitzungsberichte der Heidelberger Akademie der Wissenschaften. Philologisch-Historische Klasse. 2. Abh. 1940/41. Heidelberg 1941 L. S. Klejn 1974: Kossinna im Abstand von 40 Jahren. In: Jahrbuch für mitteldeutsche Vorgeschichte 58, 7–55. Heinrich Härke 1991: All quiet on the Western Front? Paradigms, methods and approaches in West German archaeology. In: Ian Hodder (Hrsg.): Archaeological theory in Europe. The last three decades. London/New York, 187–222. Heinz Grünert 2002: Gustaf Kossinna (1858–1931). Vom Germanisten zum Prähistoriker. Ein Wissenschaftler im Kaiserreich und in der Weimarer Republik. Vorgeschichtliche Forschungen 22. Rahden/Westfalen. Heinz Grünert 2002: Gustaf Kossinna. Ein Wegbereiter der nationalsozialistischen Ideologe. In: Achim Leube (Hrsg.): Prähistorie und Nationalsozialismus: Die mittel- und osteuropäische Ur- und Frühgeschichtsforschung in den Jahren 1933-1945. Heidelberg, 307–320. Jegyzetek
További információk
Kategória:Berliniek Kategória:Német filológusok Kategória:Német régészek Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1931-ben elhunyt személyek Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók