Héderváry László (? – 1468) egri püspök, Hunyadi János és Mátyás szoros szövetségese.
Élete
A híres Hédervári család tagja volt,A héderváry család oklevéltárában Héderváry II. László néven szerepel Héderváry György és Rozgonyi Ilona fia. A család utolsó tagja 1680-ban halt meg és ezzel a magyar történelemben több nádort adó család kihalt.Katalin volt a család utolsó tagja, férje Viczay János volt és mivel gyermekük nem volt ezzel a történelmi család kihalt Tanulmányait a bécsi egyetemen kezdte, majd a veszprémi székesegyházi iskolában tanított.Békefi Remig-nek az "Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése" című tanulmányában minden kétséget kizárólag kimutatta, hogy Veszprémben sohasem volt egyetem
Nagybátyja Héderváry Lőrinc támogatásával 1439-ben Pannonhalmi Bencés Főapátságban kommendátorA kinevezett kommendátor, aki gyakran nem is egyházi személy, általában jövedelemkiegészítésként kapja meg a birtokokat. XII. Benedek pápa 1339-es, a bencések számára kiadott bullája elrendeli, hogy ha nem szerzetbeli áll valamely apátság élén, akkor a fegyelmet illető dolgokban rendtagot kell megbíznia a vezetéssel. Ez azonban nem lett általánossá. |url= http://t3.osb.hu/static/leveltar/fogtar.htm lett és ezt az egyházi funkciót 1447-ig töltötte be. 1440-ben ő is támogatta Ulászló megválasztását. A szerencsétlen kimenetelű várnai csatában Rozgonyi Simon egri püspök is elesett Ulászló királlyal együtt, így a püspökségben Héderváry lett az utódja, aki szintén egy hazafias és harcias szellemű főpap volt egész szolgálatában.Egy másik pályázó is volt az egri püspöki székre, de a politikai csatározásokat végül Hédervári nyerte. 1447-től 1468-ig haláláig töltötte be egyházi főméltóságú tisztséget.A nádor támogatására Hunyadi János kormányzó Lászlót ajánlotta a V. Miklós pápának, aki 1447. december 20-án nevezte ki egri püspöknek. Mint egri püspöknek, akik mindig részt vettek az országos szerepvállalásban, Héderváry László is így tett minden jelentős országos kérdésben. Amikor Hunyadi János kormányzó 1448-ban békét kötött III. Frigyes német királlyal, ő is aláírta és támogatta az egyezséget.Az egyezség értelmében V. László 18 éves koráig Bécsben marad a Szt. Koronával
Részt vett Hunyadi János oldalán 1451-ben a husziták elleni háborúban, ahol Losonc melletti ütközet árulás folytán a magyarok vereségével végződött. A csata végén Giskra János huszita vezér fogságába esett.Számos dokumentum szerint a lovát kilőtték és ő maga is megsebesült. Elfogása után a husziták Eger vára alá vitték és az ostrom előtt felszólították a vár őrségét, hogy a püspök szabadon bocsátása fejében adják fel a várat. De a várbeliek ennek nem engedelmeskedtek. Végül Hunyadinak sikerült kiszabadítani a püspököt a husziták fogságából. Rozgonyi Sebestyénnel együtt több ízben harcolt a történelmi Magyarország Felvidékén a huszita hadak ellen. A harcok során több várat is visszafoglalt, így Galgóc-ot és Vadnát. Jelen volt azon a bécsújhelyi békekötésen , ahol Mátyás király és III. Frigyes német-római császár között történt és amelynek értelmében a császár visszaadta a Szt. Koronát az országnak.
Egri püspökként sokat tett az egri székesegyház felépítésének érdekében még meghívta Kapisztrán Jánost a nándorfehérvári diadal egyik hősét is.
Igen aktív egyházfői tevékenysége mellett alaposan foglalkozott kiterjedt birtokainak felügyeletével és gondozásával.
Számos oklevélen megtalálható a püspöki pecsétje. A pontificális pecsétjének körirata (gótikus betűkkel) S LADI DE HEDREWARA EPISCOPI AGRIENSIS. Gyűrűspecsétje egy 1450 július 29-én kelt oklevélenA telkibányai Szent Katalin ispotályra vonatkozó oklevele található, amelynek körirata: S LADISLAI HEDERVAR EPI (AGR).
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
Kategória:Egri püspökök Kategória:1468-ban elhunyt személyek Kategória:Pannonhalmi főapátok