Seprődi János (Kibéd, 1874. augusztus 15. – Kolozsvár, 1923. március 6.) erdélyi magyar zenetörténész, folklorista.
Életpályája
Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte (1894), magyar–latin szakos tanári diplomáját a kolozsvári egyetemen szerezte (1898). Mindvégig a kolozsvári Református Kollégiumban tanított (többek között éneket is).
1897 és 1911 között népzenét gyűjtött főleg szülőfalujában, illetőleg 1908 nyarán Kárpátalján. Magyar népzenegyűjtésének jelentős részét a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában, valamint énekkari feldolgozásban (Eredeti székely dalok, férfikarra, Erdélyi Múzeum, 1914) adta közre. Zenetörténészként értékes kéziratokat ismertetett, kritikusként pedig mélyrehatóan elemezte a magyar zenei élet időszerű problémáit. Az elemi és középiskolai nevelés kérdése is foglalkoztatta. Zenekritikákkal, sőt a Napkeletben (1921–22) színházi kritikákkal is jelentkezett. Számos írásában a református egyházi zene, kiváltképp az énekeskönyv kérdéseit boncolgatta. Az ő munkája nyomán jelent meg, saját előszavával az Egyházi énekeskönyv az erdélyi református egyházkerület használatára(Kolozsvár 1908)
A magyar zene sajátságainak megismeréséért és történeti kérdéseinek tisztázásáért végzett termékeny és sokoldalú munkássága révén a Bartók Béla és Kodály Zoltán nevével fémjelzett modern népzenetudomány úttörője volt. Kezdettől fogva legtöbb folklorisztikai vonatkozású írásában azt vallotta, hogy a legsürgősebb tennivaló a tudományos céllal és módszerrel folytatandó adatgyűjtés. Halaszthatatlannak tartotta a szomszéd- és a keleti rokon népek zenéjének vizsgálatát, a kölcsönhatások tanulmányozását. 1901 és 1913 között nyolc részletben közzétett Marosszék i dalgyűjteménye, melyben a megbízható adatközlésen túl számos helytálló elméleti-módszertani magyarázatot és kitűnő megfigyelést foglalt írásba, az 1940-es években és később megalkotott zenei falumonográfiák előhírnökének tekinthető. Fabó Bertalan A magyar népdal zenei fejlődése c., 1908-ban megjelent könyvéről írt, nagy feltűnést keltő bírálatában rámutatott az egész magyar zenetudomány akkori elmaradottságára és az elvégzendő kutatási feladatokra. Legidőtállóbb írásában a kibédi székely táncokat ismertette. Zenetörténeti munkái közül kiemelkedik a Kájoni-kódexről írt nagy jelentőségű tanulmánya, melyben Kájoni életéről és műveiről, elsősorban a kódex történetéről nyújtott részletes tájékoztatást, valamint kifogástalanul megfejtette a gyűjteményben levő dallamok hangjegyírását, az orgonatabulatúrás kottákat átírta a ma használatos ötvonalas rendszerbe.
Munkásságának egészét bemutató-értékelő kötet: Válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése (Bukarest, 1974) Almási István és Benkő András gondozásában, kettőjük és Lakatos István tanulmányával jelent meg.
A Házsongárdi temetőben a sírját jelölő (II. B.) alacsony kis fejkőnek az 1990-es években nyoma veszett.
Munkái (válogatás)
Marosszéki dalgyűjtemény. I–VIII. (Ethnographia, 1901–13) A reformátusok próbaénekeskönyvének bírálata (Protestáns Szemle, 1904) Emlékirat a magyar zene ügyében (Budapest, 1906) Föladatok a magyar zene körül (Budapesti Szemle, 1906) A magyar népdal zenei fejlődése (Erdélyi Múzeum, 1908/5) A magyarországi református gymnásiumok énektanításának tervezete (Kolozsvár, 1908) Egyházi énekeskönyv az erdélyi református egyházkerület használatára (Kolozsvár, 1908) Marosszéki énekmondók (in: EME Emlékkönyv, Kolozsvár, 1906) A Kájoni-kódex irodalom- s zenetörténeti adalékai (Irodalomtörténeti Közlemények, 1909) A középiskolai énektanítás (Magyar Paedagogia, 1909) A népiskolai énektanítás főbb kérdései (Néptanítók Lapja, 1909) A székely táncokról (Erdélyi Múzeum, 1909/4) A magyar reformátusok énekeskönyve (Református Szemle, 1910) Liszt Ferenc első kolozsvári látogatása (Erdélyi Múzeum, 1911) A Batthyány-kódex jelentősége (in: EME Emlékkönyv, Kolozsvár, 1913) Magyar hatások a kisorosz zenében. (Ethnographia, 1915/1) Népköltési gyűjteményeink hiányai (Erdélyi Múzeum, 1915/4–6) Házasító dalok (Ethnographia, 1916) Farkas Ödön hangfejlesztő elmélete. I–IX. (Erdélyi Szemle, 1920) Virágének (in: Az Erdélyi Irodalmi Társaság Almanachja. Kolozsvár, 1922) Bartók Béla művészete (Pásztortűz 1924, ill. a cédulaanyaggal kiegészítve: Zenetudományi tanulmányok. Budapest, 1959) Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése; sajtó alá rend. Benkő András, Almási István, tan. tanulmány Almási István, Benkő András, Lakatos István; Kriterion, Bukarest, 1974 Jegyzet
Források
További információk
Kovács Dezső: Seprődi János. Pásztortűz, 1923. Tavaszy Sándor: Seprődi János. Magyar Nép, 1923/12. Tárcza Bertalan: Emlékbeszéd Seprődi János felett. Magyar Dal, 1923/10. Kőműves Lajos: Seprődi János halálára. Keleti Újság, 1923/53. Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Seprődi János. Zenei Lexikon II. Budapest, 1931 Illyés Géza: Seprődi János. Református Szemle, 1933. 161–168; 1934. 5–13. Szabó T. Attila: Seprődi János és tudományos hagyatéka. Erdélyi Múzeum, 1943 Szabó T. Attila: Seprődi János, az ember és a tudós hagyatéka. A Hét, 1974/27. Benedek István: Az első erdélyi népzenekutató. Világosság, 1947. december 25. Szegő Júlia: Haladó hagyományaink. Aki a népművészet ügyéért a múltban síkraszállt: Seprődi János. Igazság, 1954. augusztus 30. Weissmann János: Seprődi János. Grove’s Dictionary of Music and Musicians VII. London, 1954 Demény János: Emlékezés Seprődi Jánosra, a magyar népzenekutatás úttörőjére. In: Sínek között. Budapest, 1957 Demény János: Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Tiszatáj, 1974/9. Benkő András: Mit jelent nekünk Seprődi János munkássága? Művelődés, 1958/3 (újraközölve: Kisajátított Művelődés. Antológia 1948–1967. Kolozsvár, 2001) Benkő András: Seprődi János, a zenepedagógus. Korunk, 1972/5 Benkő András: Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Új Élet, 1974/8. Katona Szabó István: Seprődi János. Falvak Dolgozó Népe, 1971. január 27. Katona Szabó István: Seprődi János. Új Élet, 1976/1. Ráduly János: Seprődi János élő emléke. Vörös Zászló 1972. május 7. Angi István: Méltó köszöntés. Utunk, 1974/20. Csire József: Modern zeneírásunk úttörője. A Hét, 1974/19. Nagy Tibor: Száz éve született Seprődi János, zenei anyanyelvünk újjászületésének megalapozója. Magyar Nemzet, 1974. aug. 15. Sárosi Bálint: Seprődi János. Muzsika, 1974/10. Kacsó András: A székely tánckutatás Seprőditől napjainkig. Művelődés, 1974/11. Cseke Péter: Seprődi János szép emlékezete. Falvak Dolgozó Népe, 1974/27. Seprődi János. In: Brockhaus–Riemann: Zenei Lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiadás szerkesztője Boronkay Antal. III. kötet. Budapest, 1985. 350–351. Benkő András: Mit jelent nekünk Seprődi János munkássága? In: Kisajátított művelődés. Antológia. Kolozsvár, 2001 Márta Szekeres – Farkas-Ferenc László: Seprődi János. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians. London, 2001 Sárosi Bálint: Seprődi János (1874–1923). In: uő: Zenei anyanyelvünk. 2. kiadás. Budapest, 2003. 24–26. Almási István: A népzenekutató Seprődi János. In: uő: A népzene jegyében. Válogatott írások. Kolozsvár, 2009. 7–33. Seprődi János: Eredeti székely dalok (MEK)
Kapcsolódó szócikkek
Zeneírás Erdélyben
Kategória:Romániai magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar zenetörténészek Kategória:Református magyarok Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek