A Szent László-tárnicsMNH. 1999 vagy kígyótárnics (Gentiana cruciata) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó, évelő, őshonos, védett növényfajunk. Más elnevezései dantzia-gyökér, emián, Genitus király füve, keresztfű, keserűgyökér fű, kígyófű, kígyónyelvű fű, keresztes tárnics, ördögméze, Szent László király füve, epefű, genciána.
Elterjedése Európa nagy részén (kivéve Nagy-Britanniát, a skandináv országokat és Portugáliát) és Ázsia nyugati részén él. Kedveli a meszes talajt, erdőszéleken, bokros, füves területeken él. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság, valamint a Cserhát területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.
Megjelenése Évelő lágyszárú növény, hajtása felálló, legfeljebb fél méter magas. Levelei ülők, lándzsa alakúak, keresztben állnak, ép szélűek. Virágai sötétkék színűek, kétivarúak. Pártája forrt szirmú, 4 sziromból áll. Júniustól augusztusig virít. Termése tok.
Kulturális jelentősége Magyar elnevezése onnan ered, hogy amikor Szent László király táborában a katonák között pestis tört ki, a király Istenhez könyörgött. Éjjel megjelent egy angyal álmában, aki azt mondta neki, hogy menjen ki a sátor elé és célzás nélkül lője ki nyílvesszőjét. A nyílvessző egy tárnicsot fúrt keresztül, amelyből kenőcsöt készítettek, és ez megmentette az embereket a haláltól.
Felhasználása Régen pestises betegek kezelésére is használták. Gyökere gyomorerősítő, étvágygerjesztő, lázcsillapító hatású. Gyomor- vagy nyombélfekély esetén nem volt használható.
Jegyzetek
Források MNH. 1999:
Gyógynövényhatárzó - Szent László tárnics (2013.02.04) Plants For A Future - Gentiana cruciata (2013.02.04) Elterjedés (2013.02.04) Terra Alapítvány (2013.02.04) Gyógynövények-Gyógyteák Elnevezések (2013.02.04) Székelyderzs - Szent László legendája (2013.02.04)
Kategória:Növényfajok Kategória:Tárnicsfélék Kategória:Gyógynövények Kategória:Magyarországon védett növények T Kategória:Európa növényvilága Kategória:Ázsia növényvilága