Az eurolatin mesterséges nyelv, Willem Jacob Visser műve.
Az eurolatin betű és hangrendszere Az eurolatin ábécé 26 betűből áll:
A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z
A magyartól eltérő betűk a következők: a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében c – e, i előtt magyar c, máskor magyar k ch – magyar cs g – e, i előtt magyar zs, máskor magyar g j – magyar zs li – magánhangzók előtt lágy l, mint például a spanyol ll, olasz gl, máskor magyar li ni – magánhangzó előtt magyar ny, máskor magyar ni qu – magyar k és egy félhangzós u kapcsolata s – magyar sz sh – magyar s w – félhangzós u, megegyezik az angol w ejtésével y – magyar j
Hangsúly: a magánhangzóra végződő szavak az utolsó előtti szótagon, a többi szó az utolsó szótagon hangsúlyos. Az ettől eltérő hangsúlyt ékezet jelöli.
Szóképzés Valamennyi nemzetközi képzőt magáénak tekint.
Nyelvtan A névelő: határozott: le, les; határozatlan: un.
A főnevek bármire végződhetnek. Többes számuk -s. Ragozásuk elöljárókkal történik (del, al).
A melléknév: fokozás: plus/max – min, maxim – minim
A határozószó: -ment(e)
Névmások: Személyes névmás, alanyeset: yo, tu/vo, il/el/lo; nos, vos, iles Személyes névmás, tárgyeset: me, te/ve, le/la/lo; nos, vos, les Birtokos névmás: mie, tue/vostre, sue; nostre, vostre, lore
Számnév: une, due, trie, quantre, cinque, sexe, septe, octe, nove, dece; cente, mile; dece-une, dece-due, ...; duente, triente, ...
Ige: többes számban + -s ragot kap Főnévi igenév: -are, -ere, -ire Jelen idő: -a, -e, -i Múlt idő: -at, -et, -it Jövő idő: -ara, -era, -ira Feltételes mód: -area, -erea, -irea Jelen idejű melléknévi igenév: -ant(e), -ent(e), -int(e) Múlt idejű melléknévi igenév: -at(e), -et(e), -it(e) Segédigék: eser – es; haver – ha
Forrás
Kategória:Mesterséges nyelvek