Simpf János (Józsefháza, 1951. február 26. – Gyulafehérvár, 1989. május 28.) erdélyi magyar katolikus pap, tanár és költő.
Életútja, munkássága
A középiskolát Nagybányán végezte, érettségi után Gyulafehérváron a Római Katolikus Hittudományi Főiskolán teológiai tanulmányokat folytatott. 1976-tól Mezőpetriben káplán, 1977-től Tiszahosszúmezőn plébános. 1981-től a Gyulafehérváron működő középfokú kántoriskolában magyar irodalmat tanított; magyar és világirodalmi jegyzeteit hallgatói számára sokszorosította.
Verseiben örömeit, gyötrődéseit örökítette meg, élménye a hit, a hivatás, a magány, a család, a felé áradó szeretet. Verseinek fennmaradását a Ceaușescu-diktatúra idején úgy látta biztosítottnak, ha tanítványaira bízza azokat. Halála után mintegy 150 versét gyűjtötték össze és rendezték sajtó alá tanítványai. Még mindig maradtak kéziratban munkái, köztük Példatár (1973); Isten a magyar költészetben (1974); Isten a világirodalomban (1975).
Kötetei
A józsefházi sírhalom (Gyékényes, 1996) Versek (Nagyvárad, 2004) Mária-költészetünk címmel összeállított gyűjteményét az Ady Endre Társaság jelentette meg (Szatmárnémeti, 2008)
Források
További információk
In memoriam Simpf János. In: Római Katolikus Naptár 1999. 107. Bura László: Simpf János, a Józsefházán született költő. Szatmári Magyar Hírlap 2006. szeptember 2. Tempfli Imre és Sípos Ferenc (szerk.): A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai. Szatmárnémeti, 2000. 179 –80. Otthonom, Szatmár megye 10.
Kategória:Magyar költők Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Romániai magyar pedagógusok Kategória:Romániai magyar egyházi személyek Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:1951-ben született személyek Kategória:1989-ben elhunyt személyek