II. Frigyes Dánia és Norvégia királya 1559-től haláláig, és Schleswig-Holstein hercege.Frederik 2 (Dansk Konge)
Dánia királya II. Frigyes III. Keresztély dán és norvég király és Szász-Lauenburgi Dorottya legidősebb fia volt. Tipikus reneszánsz uralkodója volt Dániának. Apjától eltérően, aki buzgó lutheránus volt, Frigyes inkább katonai babérokra tört. Szerette volna feleségül venni a szeretőjét, Anna Hardenberget, de erről végül lebeszélték. Már uralkodása első évében, 1559-ben elnyerte első győzelmét, és meghódította Dithmarschent.
Háborúi Az apjától megörökölt livóniai háborúban 30 000 tallérért megvásárolta az Ösel-Wiek püspökségét és Magnus öccsének adományozta, aki cserébe lemondott Schleswig-Holsteini hercegi jogairól. Magnus később livóniai királyi címet kapott IV. Iván orosz cártól. Frigyes egyebekben igyekezett elkerülni a konfliktusokat Livóniában és jó kapcsolatot tartott fent az orosz cárral. Uralkodásának legfontosabb katonai konfliktusa az északi hétéves háború volt 1563 és 1570 között, melyben megpróbálta elhódítani Svédországot elmebeteg unokatestvérétől, XIV. Eriktől. A háború eldöntetlenül hullámzott, melyben hol az egyik, hol a másik félnek kedvezett a hadiszerencse, ám rengeteg pénzbe került, Skåne tartományt teljesen feldúlták a svédek, és Norvégiát is majdnem elfoglalták. A király maga vezette seregét, ám nem túl sok sikerrel és a háború költségei miatt egyre nőtt az Államtanács elégedetlenkedése. A kincstár hiányát valamelyest sikerült csökkenteni, mikor a király visszahívta száműzetéséből tehetséges pénzügyminiszterét, Peder Oxe-t. A két ország tartalékait felőrlő háború egészen 1570-ig húzódott, amikor a status quo alapján békét kötöttek (stettini béke).
A háború után A kortársak lobbanékony, hiú, vakmerő és ambiciózus emberként írták le Frigyest. Szerette a vadászatot, a bort és a lakomákat és a közvélekedés szerint halálra itta magát. Norvégiában 1567-ben megalapította Fredrikstad városát és 1574-84 között újjáépítette az Øresund forgalmát ellenőrző Kronborg várát és egész Észak legnagyobb erődítményévé tette. Frigyes barátja és mecénása volt a híres csillagásznak, Tycho Brahének, akinek mostohaapja megmentette Frigyest a vízbefulladástól, ám később tüdőgyulladást kapott és meghalt.Pierre Gassendi, "Tycho Brahe, the man and his work" (original in latin), 1654 II. Frigyes 1588. április 4-én halt meg, utóda legidősebb fia, IV. Keresztély lett. Hamvait a dán királyok hagyományos temetkezési helyén, a roskildei székesegyházban helyezték el.
Családja és gyermekei II. Frigyes 1572-ben meg kívánt nősülni, és választása Margit pomerániai hercegnőre esett. A hercegnő kíséretével el is utazott a dán király udvarába. Kíséretében azonban ott volt a mecklenburgi herceg feleségével és 14 éves Zsófia lányukkal, aki nagyon megtetszett a királynak. Az eredetileg kiszemelt feleség-jelöltet hazaküldte, és hamarosan feleségül vette Mecklenburgi Zsófiát, a másodunokatestvérét.Tájékoztató tábla a kronborgi várban A korban ritka harmonikus szerelmi házasságukból nyolc gyermek született, közülük hét érte meg a felnőttkort: Erzsébet (1573. augusztus 25. – 1626. június 19.), feleségül ment Henrik Juliusz braunschweig-lüneburgi herceghez Anna (1574. december 12. – 1619. március 2.), feleségül ment VI. Jakab skót királyhoz IV. Keresztély (1577. április 12. – 1648. február 28.), Dánia és Norvégia királya Ulrik (1578. december 30. – 1624. március 27.), schleswigi és schwerini püspök János Ágost (1579–1579), kisgyermekként meghalt Auguszta (1580. április 8. – 1639. február 5.), feleségül ment János Adolf holstein-gottorpi herceghez Hedwig (1581. augusztus 5. – 1641. november 26.), feleségül ment II. Keresztély szász választófejedelemhez János (1583. július 9. – 1602. október 28.), Schleswig-Holstein hercege
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Dán uralkodók Kategória:Norvég uralkodók Kategória:Oldenburg-ház Kategória:1534-ben született személyek Kategória:1588-ban elhunyt személyek Kategória:A roskildei székesegyházban eltemetett személyek Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek