V. Frigyes , Dánia és Norvégia királya 1746-tól haláláig, Schleswig és Holstein hercege.
Családja bélyegkép|balra|140px|Hannoveri Lujza, Frigyes első felesége Frigyes 1723. március 31-én született Koppenhágában. Ő volt VI. Keresztély dán és norvég király és felesége, Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolna egyetlen fia. Keresztély és felesége mélyen vallásosak, pietisták voltak és gyermekeiket is ilyen szellemben nevelték. Frigyes esetében a nevelés nem volt túlságosan hatékony; iszákos, nőcsábász hedonista lett belőle. Hiányosságai ellenére népszerű volt az országban, talán azért is mert apjával ellentétben jól beszélt dánul.
1743-ban feleségül vette Lujza hercegnőt, II. György brit király legkisebb lányát. Öt gyermekük született, ám mikor Lujza a hatodikkal volt viselős, megbetegedett és meghalt. Frigyes másodszor 1752-ben nősült, Nagy Frigyes porosz király sógornőjét, Braunschweig-Wolfenbütteli Júlia Máriát vette el, akitől egy gyermeke született. Frigyesnek ezenkívül öt gyermeke volt kedvenc szeretőjétől, Else Hansentől.
Uralkodása VI. Keresztély 1746-os halála után Frigyes lépett a trónra. Alkoholizmusa miatt kevés befolyása volt a kormányzatra, az ország ügyeit tehetséges miniszterei, A. G. Moltke, J. H. E. Bernstorff és H. C. Schimmelmann intézték. Fejlődött a gazdaság és a kereskedelem, új puskapor- és ágyúgyártó üzem nyílt Frederiksværkben. A külügyekben az ország semleges maradt, még az ekkor dúló hétéves háborúba sem avatkozott be.
1753-ban megnyitották a Királyi Frederiks Kórházat és a Királyi Árvaházat (Det kgl. Opfostringshus). Ugyanebben az évben indították útjára az első dániai lottót, a Királyi Koppenhága Lottót, amely Klasselotteriet néven a mai napig működik.
Frigyes uralkodása idejében virágzottak a művészetek és a tudományok, a puritán apja idejében betiltott színházak újra kinyithattak és megalakult a Királyi Dán Szépművészeti Akadémia, amely 1754-ben a király 31-ik születésnapján nyitott meg. 1754-ben felvásárolták és kormányzati felügyelet alá helyezték a Dán Nyugat-Indiai Társaságot.
Szabadkőművesség Karl Ludvig Tørrisen Bugge norvég történész szerint V. Frigyes még trónörökös korában belépett a koppenhágai Szent Márton szabadkőműves páholyba. Akárcsak a szintén szabadkőműves Nagy Frigyest, őt is tiltotta apja a szervezettől, ám V. Frigyes később sem vállalta fel nyíltan a tagságát. 1749-ben ő alapította az első norvégiai páholyt.K.L. Bugge, Det danske frimureries historie, bind 1, 1910, s. 191-194. bélyegkép|V. Frigyes síremléke a roskildei székesegyházban.
Halála V. Frigyes 1766-ban halt meg, alig 42 évesen. Állítólag ezek voltak utolsó szavai: "Nagy vigaszom utolsó órámon, hogy szándékosan soha nem ártottam senkinek és kezeimet egy csöpp vér sem szennyezi."
Frigyesről nevezték el Frederiksværk városát Dániában, Koppenhága Frederiksstaden negyedét, Frederiksted városát a Virgin szigeteken és a bengáliai Serampore-t is Frederiksnagore-nak hívták 1755 és 1845 között amíg dán gyarmat volt. Grönlandon Paamiut városa volt korábban V. Frigyes után Frederikshaab-nak elnevezve.
Gyermekei Első feleségétől, Hannoveri Lujzától: Keresztély (1745. július 7. – 1747. június 3.) Zsófia Magdolna (1746. július 3 – 1813. augusztus 21), feleségül ment III. Gusztáv svéd királyhoz Vilma Karolina (1747. július 10. – 1820. január 19.), 1764-ben feleségül ment I. Vilmos hesseni választófejedelemhez Keresztély (1749. január 29. – 1808. március 13. ), Dánia és Norvégia királya Lujza (1750. január 30. – 1831. január 12), feleségül ment Károly hessen–kasseli herceghez
Második feleségétől, Brunswick-Wolfenbütteli Júlia Máriától: Frigyes (1753. október 11. – 1805. december 7.)
Szeretőjétől, Else Hansentől: Frederikke Margarethe de Hansen (1747–1802), Destinon grófnője Frederikke Catherine de Hansen (1748–1822), Lützau grófnője Anna Marie de Hansen (1749–1812) Sophie Charlotte de Hansen (1750–1779), d'Origny grófnője Ulrik Frederik de Hansen (1751–1752)
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Dán uralkodók Kategória:Norvég uralkodók Kategória:Oldenburg-ház Kategória:1723-ban született személyek Kategória:1766-ban elhunyt személyek Kategória:Szabadkőművesek Kategória:A roskildei székesegyházban eltemetett személyek