A tahiti nyelv (Reo Mā`ohi vagy Reo Tahiti tahitiül) egy bennszülött nyelv, amelyet főként Francia Polinéziában beszélnek a Társaság-szigeteken. Ez egy kelet-polinéziai nyelv, amely szoros kapcsolatban áll Francia Polinézia egyéb bennszülött nyelveivel. Ilyenek a marquise, a tuamotua, a mangareva és az ausztrál-szigetek nyelvei. Ezen túl kapcsolatban áll még a rarotonga, a maori és a Hawaii nyelvekkel is, valamint távolabbi rokonságban áll a malájjal, a tagalog nyelvvel és a malagaszi nyelvvel.

A tahiti beszélt nyelvet először a 19. század elején írták át a London Misszionárius Társaság (London Missionary Society) hittérítői.

Francia Polinéziában a polinéz nyelvek (reo mā’ohi) közül ez a nyelv tűnik ki leginkább. Alá tartozik még: pa'umotu (reo pa'umotu) - amelyet a Tuamotu-szigeteken beszélnek, 7 dialektusa van marquises - amelyet a Marquises-szigeteken beszélnek, két ága van, az észak-marquises (le'eo enata) és a dél-marquises (le'eo enata) ausztrál - az Ausztrál-szigeteken mintegy 8 000 ember beszéli mangareva - az Gambier-szigeteken mintegy 1 600 ember beszéli

Története Korai írás Amikor az európaiak először érkeztek Tahitire a 18. század végén, nem volt még Tahitiben írásrendszer, csupán beszélt formában létezett a nyelv. 1797-ben protestáns misszionáriusok érkeztek a szigetre a Duff nevű brit hajón, amelynek James Wilson felfedező volt a kapitánya. A hittérítők között volt Henry Nott (1774–1844), aki először tanulta meg külföldiként a tahiti nyelvet. II. Pomare király segítségével lefordította a Bibliát tahiti nyelvre. Ehhez 5 magánhangzót és 9 mássalhangzót használt. A polinézek számára a tahiti biblia szövege fontos tananyaggá vált, amelyen keresztül meg tudtak tanulni írni és olvasni.

Ábécé A tahiti ábécében kevés fonéma szerepel: 5 magánhangzó és 9 mássalhangzó, nem számítva a hosszú magánhangzókat és a kettőshangzókat.

betűnévkiejtésmegjegyzésIPA Megközelítőlegmagyarul a ’ā a: tár (rövid), ā: tár (hátrább képezve) e ’ē e: tér (rövid), ē: tér f fā fóka bilabiálissá válik o és u után h hē ház átalakul hanggá (só) i után és o vagy u előtt i ’ī i: ti, ī: ír ai kettős-hanggá válhat olyan szavaknál, mint rahi m mō mér n nū nap o ’ō o: tol (nyíltabb), ō: tó p pī pata r rō rét alveoláris trilla t tī tár u’ū u: ugrik, ū: rúg erős ajakformálással v vī vaj bilabiálissá válik () o és u után ’ ’eta o-ó glottális stop minden szótag előtt

A glottális stop vagy ’eta egy teljes értékű mássalhangzó (a tahiti nyelvben kevésbé jártas ember elsőre azt gondolná, hogy az aposztróf csak egy elírás). Ez jellemző a polinéz nyelvekre (mint például a hawaii okina glottális stop). Azonban a tahiti nyelvben a glottális stop hangokat ritkán írják le, olyankor is egyenes (írógépes) aposztróffal ', hajlított helyett. Az ábécé felsorolásából a szótárak teljesen kihagyják a glottális stopot. Kétségkívül a tahiti glottális hang nem erős, kivéve az olyan szavaknál, mint a i’a (hal), amelyet egy külföldi edzetlen füle akár meg sem hall.

A magyarhoz hasonlóan, a tahiti nyelvben is fonémikus különbséget tesznek a rövid és a hosszú magánhangzók között. A hosszú magánhangzókat makron vagy tārava jelöli, ami az egyes betűk fölött álló vízszintes vonal.

Például a pāto, "felszedni, feltépni" és a pato, "kitörni" szavakat kizárólag a magánhangzó hosszúsága különbözteti meg. Ezeket a makronokat azonban ritkán használják.

Végül létezik egy toro ’a’ï, amely egy tréma az i betű tetején, de csupán az ïa kapcsolatnál szerepel, amikor visszaható névmásként használják. Nincs kiejtésmegkülönböztető szerepe.

Ennek ellenére az ’eta és tārava jeleket hasonlóképpen használják más polinéziai nyelveknél is. Használatukat a Tahiti Akadémia (l'Académie Tahitienne) is támogatja és a területi kormány is elfogadta. Egy tucat egyéb módon lehet a hangsúlyokat jelölni. Van amelyek azonban kikoptak a használatból. Emiatt a használat olykor kusza tud lenni. Jelenleg a tahiti akadémia még nem hozott döntést, hogy az ’etát hajlított (’) vagy fordított (‘) alakban kell-e feltüntetni.

Ezen felül a tahiti szótagok teljesen nyitottak, ahogy a többi polinéziai nyelvekben is. A tahiti nyelv morfológiája az elhajlás (inflektálás) helyett a "segédszavakra" (például elöljáró szavak, névelők és partikulák) támaszkodik, hogy kifejezzen nyelvtani kapcsolatokat. A tahiti kifejezetten izoláló nyelvnek számít, kivéve a személyes névmások esetében, amelyeknél külön alakja van a nyelvtani egyes számnak, a többes számnak és a kettős számnak.

Nyelvtan Személyes névmások Ahogy az ausztronéz nyelvek többsége, a tahitiben is külön szó van a többes szám első személynél az exkluzív és az inkluzív (a beszélő beletartozik vagy sem) kifejezésére. Megkülönböztetik a nyelvtani egyes számot, a többes számot és a kettős számot. A tahiti nyelvben megkülönböztetik a hímnemű és nőnemű alakot egyes szám harmadik személyben.

Egyes szám Au – Én, engem; Ua 'amu au i te i'a. – Megettem a halat. ; E haere au i te farehapi'ira'a ānānahi – Holnap iskolába megyek. 'oe : te; Ua 'amu 'oe i te i'a. – Megetted a halat. ; Ua fa'a'ino 'oe tō mātou pereo'o. – Összetörted az autónkat. 'ōna/'oia : ő (hímnemű)/ ő (nőmnemű); Ua amu 'ōna i te i'a. – Ő megette a halat. ; Eaha 'ōna i haere mai ai ? – Miért van itt?/ Miért jött ide? ; Aita 'ona i 'ō nei. – Ő nincs itt.

Kettős szám Tāua (inkluzív) – mi ketten ; Ua amu tāua i te i'a : Mi ketten megettük a halat.; Haere tāua. : Gyerünk (mi ketten). ; O tō tāua hoa tē tae mai ra. : A barátunk megérkezett. Māua (exkluzív) – mi ketten ; Ua amu māua i te i'a. : Megettük a halat. ;E ho'i māua ma Titaua i te fare. : Titaua és én hazamegyünk. ; No māua tera 'are. : Ez a mi házunk. ōrua : ti ketten ; Ua amu 'ōrua i te i'a. : Ti ketten megettétek a halat. ; Haere 'ōrua : Ti ketten menjetek. ; Na 'ōrua teie puta. : Ez a könyv a miénk. Rāua : ők ketten ; Ua amu rāua i te i'a. – Ők ketten megették a halat. ; Nō 'ea mai rāua ? – Hol vagytok ti mindketten? ; O rāua 'o Pā tei noho i te fare – Ő és Pa otthon maradtak.

Többes szám Tātou (inkluzív) – mi; O vai tā tātou e tīa'i nei? – Kire várunk ? ; E'ore tā tātou amura'a toe. – Van még ételünk. Mātou (exkluzív) – mi, ők és én ; O mātou ma Herenui i haere mai ai. – Herenui-val jöttünk; Ua 'ite mai 'oe ia mātou – Láttál/megláttál minket. outou – ti ; A haere atu 'outou, e pe'e atu vau. – Ti mind menjetek, én érkezek. ; O 'outou 'o vai mā i haere ai i te tautai ? – Ki ment ti mindnyájatokkal halászni? Rātou – ők; Ua pe'ape'a rātou 'o Teina. – Teina-val vitatkoztak. ; Nō rātou te pupu pūai. – Az övék a legerősebb csapat.

Szórend Tipológiailag a tahiti nyelv szósorrendje VSO, azaz ige-alany-tárgy (verb–subject–object), amely jellemző a polinéziai nyelvekre. Néhány példa a szósorrendre:te tāmā'a nei au – "[folyamatos jelen] eszik [folyamatos jelen] én", "Eszegetek" ua tāpū vau 'i te vahie – "[befejezett nézőpont] aprít én [tárgy jel] a fa", "Felaprítottam a fát" ua hohoni hia 'oia 'e te 'uri – "[befejezett nézőpont] megharap [passzív] ő a kutya által", "Megharapta őt egy kutya" e mea marō te ha'ari – "Vannak dolog száraz a kókusz", "Szárazak a kókuszok" e ta'ata puai 'oia – "Van ember erős ő", "Ő egy erős ember"

Névelők Határozott névelő A határozott névelő a te. Beszélgetés közben határozatlan névelőként is használják.Conversational Tahitian, Tryon Darrell T., 1970 University of California Press - isbn=0-520-01600-9, 9780520016002

Például:te fare – a ház; te tane – az ember

A határozott névelő te többes száma te mau.

Például:te mau fare – a házak; te mau tane – az emberek

A te is jelölhet többes számot

Például:te ta'ata – jelentheti, hogy a személy vagy az emberekHatározatlan névelő A határozatlan névelő a te hō'e.

Például: te hō'e fare – egy ház

O Az o névelőt tulajdonnevek és névmások előtt használják.

Például: O Tahiti – (Ez van) Tahiti O rātou – (Ez van) ők

E Az e az o megfelelője és minden köznévnél ezt használják.

Például: e ta'ata – (ez) egy személy e vahine – (ez) egy nő e mau vahine – (sok) nő

Szókincs Általános mondatok és szavak {| class="wikitable" !Tahiti !Magyar |- | Ia ora na | Szia, üdvözöllek |- | Haere mai, maeva, manava | Isten hozott |- | parahi | viszlát |- | nana | viszlát

| E | Igen |- | Aita | Nem |- | mauruuru roa| Köszönöm szépen |- | mauruuru| köszi |- | E aha te huru?| Hogy vagy? |- | matai'i| hát, jól |- | matai'i roa| nagyon jól |- | tane| férfi |- | vahine| nő |- | fenua| föld |- | ra'i| ég |- | vai| víz |- | āuahi| tűz |- | amu| eszik |- | inu| iszik |- | po| éjszaka |- | mahana| nappal/nap (égitest) |- | moana| óceán, tenger

Jegyzetek

Források Y. Lemaître, Lexique du tahitien contemporain, 1973. same; 2nd, reviewed edition, 1995. T. Henry, Ancient Tahiti – Tahiti aux temps anciensD.T. Tryon, Conversational Tahitian''; ANU 1970

További információk Magyar-tahiti kisszótár

Kategória:Társaság-szigetek Kategória:Maláj-polinéz nyelvek