A sórák (Artemia salina) a levéllábú rákok (Branchiopoda) osztályának csupasz levéllábú rákok (Anostraca) rendjébe, ezen belül a sórákfélék (Artemiidae) családjába tartozó rákfaj.
Először 982-ben tettek említést róla az iráni Urmia-tónál.Alireza Asem (2008). "Historical record on brine shrimp Artemia more than one thousand years ago from Urmia Lake, Iran". Journal of Biological Research-Thessaloniki 9: 113–114. http://www.alireza-asem.ir/Paper4.html .
Megtalálható szinte minden sós vízben, de az óceánokban nem él. Sikeresen kerüli el a ragadozókat azzal a tulajdonságával, hogy nagyon sós vizekben (50% sótartalomig)Martin Daintith (1996). Rotifers and Artemia for Marine Aquaculture: a Training Guide. University of Tasmania. OCLC 222006176. és apró, változó sókoncentrációjú part menti pocsolyákban is megél.
Speciális képessége, hogy alvó petéket rak (ezeket cisztának is hívják); ezek túlélik a kiszáradást és 2 évig is életképesek maradnak. Az alvó peték hosszú ideig tárolhatók, majd a kellő időben élő élelemnek felhasználhatók. Ezért a tulajdonságáért kiterjedten használják az akvakultúrában rákok és halak etetésére. Az akvarisztikában apró lárváit ivadékhalak etetésére keltetik, kifejlett példányait magas fehérjetartalmú és jól emészthető fagyasztott eleségként forgalmazzák. A kiszárított peték egyszerűen tárolhatóak és szállíthatóak, a naupliusz lárvák kelése jól időzíthető. Vegyszerekkel héjmentesített petéje jobban emészthető és a lárvák kelési aránya is jobb. Évenként közel 2000 tonna száraz sórákpetét adnak el világszerte. Széles körben használják a biológiai toxicitás tesztelésére is. Több Artemia-faj keresztezésével létrehozott hibridjét „Sea-Monkeys”, azaz tengeri majmok márkanéven forgalmazzák, mint népszerű haltápot.
Megjelenése, felépítése A sórák egy primitív, az ízeltlábúak törzsébe tartozó állat. A teste 19 szegmensből áll, átlagos hossza 10–12 mm, a lábai 4 mm hosszúak.Cleveland P. Hickman (1967). Biology of Invertebrates. St. Louis, Missouri: C. V. Mosby. http://openlibrary.org/books/OL19205202M/Biology_of_the_invertebrates. Testét rugalmas kitinréteg borítja, amit időről időre levedlik. A legtöbb életfunkcióját nem agya hanem a központi idegdúc irányítja.R. J. Criel & H. T. Macrae (2002): Artemia morphology and structure. In T. J. Abatzopoulos, J. A. Breardmore, J. S. Clegg & P. Sorgerloos. Artemia: Basic and Applied Biology. Kluwer Academic Publishers. pp. 1–33. . Autotómiára képes, tehát védekezésképpen ledobja testrészeit. Három szeme van.
25‰ - 250‰ (25–250 g/l) sósűrűséget visel el.
Életciklusa 1 év.
Életmódja A fejlődés kezdetén a sórák nem eszik, hanem a petében tárolt tápanyagot hasznosítja.P. Sorgeloos, P. Dhert & P. Candreva (2001): Use of the brine shrimp, Artemia spp., in marine fish larviculture. Aquaculture 200: 147–159. http://www.vliz.be/imisdocs/publications/54679.pdf. A vadon élő sórák tápláléka kisméretű plankton. Akvakultúrában nevelt sórákok búzalisztet, szóját, tojássárgáját kapnak.Kai Schumann (August 10, 1997). "Artemia (Brine Shrimp) FAQ 1.1". Portland State University. https://web.archive.org/web/20070814003850/http://web.cecs.pdx.edu/~davidr/discus/articles/artemia.html. Akváriumban spirulina és chlorella alga, illetve élesztőoldat keverékével nevelhetőek.
Űrkísérletben A sórák petéit több űrkísérletben (Biosatellite II, Apollo-16, Apollo-17, Kozmosz-782, Kozmosz-1129, Foton-10, Foton-11) is használták a kozmikus sugárzás biológiai hatásának tesztelésére. A gyorsulást és a gravitáció hiányát is tesztelték rajta, ekként az Apollo-16 és Apollo-17 űrhajókon a sórák ‘elutazott’ a Holdra és vissza. Űrsiklók fedélzetén is voltak a sórákok. 90%-uk nem élte túl a kozmikus sugárzást vagy a gyorsulást.
Jegyzetek
Források
Artemia salina (Linnaeus, 1758) WoRMS
További információk https://web.archive.org/web/20070814003850/http://web.cecs.pdx.edu/~davidr/discus/articles/artemia.html http://ut.water.usgs.gov/greatsaltlake/shrimp/
Kapcsolódó cikkek Akvakultúra Ízeltlábúak
Kategória:Rákok Kategória:Rákfajok Kategória:1758-ban leírt állatfajok