A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország harmadikként alapított állatkertje. Az egykori szeméttelep helyén jött létre, mindössze 5 hónap alatt felépülve, és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg. A névadó Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékét mellszobor őrzi a Fejes-völgyi bejárat előtt. A vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben és a Gulya-dombon található. A létesítmény nagy hangsúlyt fektet a természetvédelmi és oktatási feladatokra is.
Története Az intézményt Anghi Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója, özvegy Kittenberger Kálmánné és a járási Úttörőszövetség titkára, később a vadaspark igazgatója, Kasza László társaságában nyitották meg.
Az Úttörőszövetség hamar kihátrált az akkor még kis vadaspark fenntartásából, annak feladata teljes egészében a városra szállt. 1960-ban első igazgatója Répási László lett, majd egy 1963-as revízió következtében őt váltotta Kasza László, akinek nevéhez fűződik az állatkert országos népszerűségének megteremtése.
Az állatkert akkori leghíresebb lakója Böbe csimpánz volt, aki találékonyságával, játékosságával az ország egyik legismertebb állatává vált; festeni is tudott, és több róla készült film főszereplője volt. 1970-ben pusztult el, az állatkertben egy fából faragott portré őrzi emlékét. Itt található meg Böbe sírja is.
Az 1990-es évek és a 2000-es évek első felének legnépszerűbb lakója Suzy az elefánt volt.
Az 1980-90-es években nagyrészt elmaradtak a kötelező fejlesztések, így 2000 körül az állatbemutatók jelentős része már elavultnak számított. Az új évezred állatkerti rekonstrukciós programjának első állomása a 2003 elején megépült medvekifutó volt; korábban az állatkert medvéi egy kis méretű ketrecbe voltak bezárva. Az új kifutó átadása után az állatok eleinte nem nagyon merészkedtek ki, de végül megszokták az új környezetet. Ezután több kifutó és épület megújult, így például új helyre költözhettek a nagymacskák is. Létrejöttek új kifutók is, ilyen például az Afrika-szavanna kifutó.
A következő években lezajlott fejlődés eredményeként 2007-ig a csimpánzok kivételével valamennyi állat korszerű, igényeinek megfelelő kifutóba költözhetett. 2008-ban az állatkert történetének egy igen nagy fejlesztési projektje indult meg, melybe beletartozott a Csimpánzvilág, a Böbe majom tanodája, a Kölyökdzsungel az Afrika-ház és az Erdei Mesterségek Tanösvény elkészülte is. 2009-re így már a csimpánzok is korszerű kifutót kaptak. Az utolsó projektelemet, az Erdei Mesterségek Tanösvényt 2011 januárjában adták át, ez olyan régi bakonyi mesterségekbe enged betekintést, mint a faszénégetés, a mészégetés és a gyantatermelés. A tanösvény dolomit-mészkő sziklák közt kanyargó erdei úton, esztétikus, szakszerű tartalmú információs táblákon mutatja be a Bakony állat- és növényvilágának reprezentáns fajait.
2013-ban elkészült a Gulya-dombi bejárat, azóta már ez látja el a nagyobb forgalmat. Ekkorra készült el az állatkert két részét, a Fejes-völgyit és a Gulya-dombit összekötő gyalogos aluljáró is.
2014 februárjában kezdődött meg a veszprémi állatkert addigi legnagyobb és leglátványosabb fejlesztése 1,2 milliárd forintból, melybe beletartozott az Elefántpark, az Orrszarvúház és -kifutó, a vizes élővilágot bemutató projekt, a Madárröpde és a Látványkifutó kialakítása. A projekt keretén belül bővítették a szolgáltatásokat, csökkent az Állatkert szezonalitása és a projektnek köszönhetően új munkahelyek jöttek létre. A fejlesztések 2015 nyarára fejeződtek be.
A fejlesztések sora 2016-ban sem szakadt meg, ekkor létesítették a Gulya-dombi kertrészen kialakított Dinóparkot, melyben életnagyságú dinoszaurusz-szobrok segítségével ismerkedhetnek a látogatók az őslények világával. 2017-ben a Dinópark tovább bővült és új axis szarvas kifutó is épült.
2017-ben a Modern Városok Program részeként 2,5 milliárd forintot kapott az állatkert fejlesztésekre. A program keretén belül a Veszprémi Állatkert alapítása óta eltelt időszakának újabb fejlesztés sorozata valósulhat meg. A fejlesztés részeként felépült az Afrika szavanna játszótér, az új Operatív központ, az Oroszlánház és kifutó, a Teve kifutó, a Dromedár kifutó, az Állatsimogató, a Szavanna tó, a Watusi kifutó, a Dzseládaház, egy új irodaház, a Medveház és kifutó, a Sörényes juh kifutó, a Guanakó kifutó és az Oktató- és rendezvényház. A program 2020-ban zárult.
2021-ben kezdődött a Háziállat-bemutató és a Nagymacska-bemutató építése, a projekt 2024-ben zárult.
Állatkerti séta
Madárröpde A Madárröpde közvetlenül a Gulya-dombi bejáratnál helyezkedik el. Magyarországon egyedülálló, de még Európában is ritkaságnak számító, 5000 négyzetméter alapterületű, 16 méter belmagasságú, belső tavakkal, csobogókkal, pihenőhelyekkel kialakított madárröpde létesült 2015-ben. A röpdében elsősorban Dél-Amerika csodálatos madárvilága kerül bemutatásra. Itt az állatokat nem kívülről, hanem a látogatói útvonalon végighaladva szemlélhetjük meg. A téli hideget nem bíró madarak számára két madárház épült. A Madárröpdében található fajok:
Chilei flamingó (Phoenicopterus chilensis) Rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) Skarlát íbisz (Eudocimus ruber) Rózsás kanalasgém (Platalea ajaja) Örvös csája (Chauna torquata) Kanálcsőrű bakcsó (Cochlearius cochlearius) Vöröslábú kígyászdaru (Cariama cristata) Feketenyakú hattyú (Cygnus melancoryphus) Apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata) Mandarinréce (Aix galericulata) Vörösvállú réce (Callonetta leucophrys) Fehérarcú réce (Anas bahamensis) Bóbitás bukó (Lophodytes cucullatus)
Szintén a Gulya-dombi bejáratnál helyezkedik el az Afrika szavanna játszótér. Az Afrika tematikájú játszótéren a gyerekek bepillantást nyerhetnek Afrika különleges állatvilágába, a tanzániai Serengeti Nemzeti Park felfedezésébe. A közel 1 hektáros játszótéren 25 különböző játszóelem várja a gyermekeket. Eljátszhatják, hogyan érkeztek az első állatok Afrikából az állatkertekbe. A játszótéren egy zebramintás szafari repülő is került, megemlékezve a híres Afrika kutató, Bernhard Grzimek munkásságáról.
A madárröpdével szemközt a kifutókban, dél-amerikai állatok kapnak helyet a lehető legtermészetesebben bemutatva őket. A egyikben lámák míg a másikban alpakák és nanduk élnek együtt. bélyegkép|Rózsás kanalasgémbélyegkép|Skarlát íbiszbélyegkép|Flamingóbélyegkép|Kanálcsőrű bakcsóbélyegkép|Láma
Maki ösvény és a környezete Ahol a Gulya-dombi részről az ajánlott látogatási útvonal átvezet a Fejes-völgyi részbe, ott egy nagyobb füves területen, a fákon egy vörös vari csapat ugrál és mászkál, a látogatók pedig be is sétálhatnak közéjük. Ez a madagaszkári félmajom Magyarországon először Veszprémben szaporodott. A szemközti kifutóban guanakók élnek.
A hozzájuk közeli kifutóban kapott helyet Magyarország legnagyobb bolíviai mókusmajom csapata. 2007-ben érkezett meg a fiatal hímekből álló Man-szigeti csapat, mely a nemzetközi fajmegmentési program keretein belül került az állatkertbe. A ház másik oldalán levő röpdében hollók élnek.
A közelben a szurikáták belső férőhelye kapott helyet. Az afrikai kis ragadozók számára természetesen külső kifutó is létesült, ahol a család egyik tagja állandóan felegyenesedve őrködik, ezzel váltva ki a látogatók rokonszenvét. bélyegkép|Vörös vari
Háziállat-bemutató Az állatkert háziállat-bemutatója 2023-ban nyílt meg. A bemutatóban a hagyományos magyar állatfajták egyedeit csodálhatják meg a látogatók. A baromfiudvarban kendermagos, sárga, fogolyszínű magyar tyúkokat, fekete erdélyi kopasznyakú tyúkokat és fehér magyar kacsákat lehet megtekinteni. A két istálló egyikében szőke mangalicákat és magyar parlagi szamárakat, a másikban pedig magyar tarka szarvasmarhákat és cikta juhokat láthatunk.
A háziállat-bemutatóban helyet kapott még egy kiállítás is. Az érdeklődők még többet megtudhatnak például az állatok háziasításának történetéről, de lőcsös szekeret, lovas hintót és számos, az állattartáshoz kötődő hagyományos eszközt ismerhetnek meg közelebbről.
Nagymacskák A terület lakói a szibériai tigrisek, a hópárducok és a kárpáti hiúzok.
A látogatók más-más szintekről, a talajszinttől a lombkoronaszintig, különböző perspektívákból tekinthetik meg a vadon félelmetes ragadozóit. Egy külön látogatói platform került kialakításra, ahonnan a szibériai tigrisek biztonsági üvegen keresztül akár testközelből is megcsodálhatók.
A közeli röpdékben hóbaglyok és uhuk leltek otthonra.
Erdei Mesterségek Tanösvény Amennyiben mindenképpen csak az állatkerti állomány felderítésével szeretnék tölteni az állatkertben töltött időnket, akkor a hópárducoktól visszafelé kell elindulnunk. Ha azonban szeretnénk a környék szabadon élő állatvilágát is megismerni – még ha csak táblák segítségével is –, akkor mindenképpen a természetvédelmi tanösvényt kell választanunk. Itt az erdei ösvényen haladva ismertetőtáblákkal találkozhatunk.
Érdemes ezeket a táblákat elolvasni, ugyanis számos érdekességet és hasznos információt megtudhatunk, mind az Állatkert természetvédelmi tevékenységéről, mind a Bakony környékén található élővilágról.
Ragadozók, patások és társaik A tanösvényen áthaladva eljutunk a sörényes juhok kifutójához, mely 2020-ban lett átadva. A fekete medvék, más néven baribálok kifutója szintén 2020-ban került átadásra. Az állatok kifutója a meredek hegyoldalba létesült. Az 5000 m2-es területen két mászóka is épült, melyek között egy medence is helyet kapott, hiszen a medvék kiválóan tudnak úszni. A kifutóhoz egy közel 200 m2-es ház is tartozik.
A 2007-es év Madagaszkár-kampányára való tekintettel érkeztek a gyűrűsfarkú makik, akik a kapucinus majmok helyét örökölték meg, ahol élő fákon kapaszkodhatnak a magasba. Itt egy sarkantyús teknős is látható. A szemközti kifutóban a vikunyák élnek. A létesítmény 2020-ban lett átadva. A következő két kifutó lakói a Bennett-kenguruk és a dámvadak.
A velük szemközti kifutókban a kisragadozók bemutatói kapott helyet, ahol vörös macskamedvék és mosómedvék élnek. bélyegkép|Gyűrűsfarkú maki
Vízparti állatok és szomszédaik A nagy tó elnevezésű kifutón vízidisznók, nagy marák, tőkés récék, nyári ludak, és kanadai ludak élnek együtt. A mellettük levő domboldalon szibériai kőszáli kecskék élnek.
A vízimadarak tágas röpdében kerülnek bemutatásra. Itt egyiptomi íbiszek, malukui íbiszek és fekete gólyák láthatók.
A vízparti állatok közelében vörösorrú ormányos medvék élnek. Mint igazi csapatállatok, könnyen bizalmukba fogadják az embert, így nagy sikere van a látványetetésüknek is.
Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium A Fejes-völgyi bejárat előtt közvetlenül jobbra, a Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium található. A játszóház a gyermekek számára nagyon jó szórakozás. A Terráriumban pedig érdekes hüllőfajtákat csodálhatnak meg a látogatók. A 300 négyzetméteres játszóház egyedileg lett tervezve, a játékelemek szinte mindegyike állatokhoz kötődik. A Terráriumban található fajok:
Királypiton (Python regius) Szalagos tigrispiton (Python bivittatus) Vörös gabonasikló (Elaphe guttata) Belföldi szakállasagáma (Pogona vitticeps) Aligátorteknős (Chelydra serpentina) Sarkantyús teknős (Geochelone sulcata) Sárgafülű ékszerteknős (Trachemys scripta scripta) Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) Botsáskák (Phasmatodea) Madagaszkári bütykös csótány (Gromphadorhina portentosa) Kétujjú lajhár (Choloepus didactylus) Tengerimalac (Cavia porcellus) Házi nyúl (Oryctolagus cuniculus var. domestica)
Afrika-szavanna kifutó Visszasétálva a Gulya-dombi részre, az állatkert egyik leghíresebb látványossága, hazánk legnagyobb és az afrikai szavannák élővilágát a legtermészetesebben bemutató kifutója tárul elénk, ahol többféle antilopot, zebrákat, zsiráfokat, struccokat és szélesszájú orrszarvúkat tekinthetnek meg a látogatók.