Portugália királyai trónjukat 868-ból származtatják, amikor a portugál nemzet alapítója, Vímara Peres a dél-galiciai grófság élére állt. III. Alfonz asztúriai király (838–910) Vímarának adta a Minho és a Douro folyók közötti területet. Vímara Peres grófságát egy idő múlva annak legnagyobb városáról, Portucaléról, a mai Portóról nevezték el – ez lett az első portugál grófság (Condado de Portucale).

1071-ben II. García (1042–1090), Galicia királya leverte az ellene lázadó grófságot, és magát Galicia és Portugália királyának tette meg. 1072-ben García birtokait Kasztília és León királyságához csatolták.

1093-ban a mórok elleni küzdelem során Henrik újra megszerezte a portugál grófi címet. 1139-től a grófok felvették a Portugália királya címet, és ugyan több uralkodói ház is trónra léphetett az ibériai királyságban, mégis kisebb kihagyásokkal 1910-ig fennmaradt ez a cím.

<center>Uralkodó<center>Uralkodott<center>Megjegyzés<center>Portugália grófjai a Vímara Peres-házból (868–1071) Vímara <small>* 820 k. † 873 868–873 Vímara Peres <small>Portugália alapítója. Lucídio <small>* 840? † 922? 873–922? Lucídio Vimaranes Onega <small>* 878? † 924 922?–924 Onega Lucides Lucídio leánya, aki férjével, Diogóval <small>(Diogo Fernandes, * 870? † 924?) együtt uralkodott. Mumadona <small>* ? † 999 924–950 Mumadona Dias Diogo leánya, aki I. Mendóhoz <small>(Menendo Gonçalves, * 900 k. † 950) ment feleségül. Férje halála után lemondott, és birtokait felosztotta fiai között. Gonçalo <small>* 925 † 999 950–999 Gonçalo Mendes, <small>997-től Portugália nagyhercege. II. Mendo <small>* ? † 1008 999–1008 Mendo Gonçalves Alvito <small>* ? † 1015 1008–1015 Alvito Mendes Ilduara <small>* ? † 1028 1017–1028 Ilduara Mendes II. Mendo leánya, aki I. Nuño <small>(* ? † 1028) feleségeként kormányozta a grófságot. III. Mendo <small>* ? † 1050 1028–1050 II. Nuño <small>* ? † 1071 1050–1071 Nuño Mendes <small>Grófsága alatt 1065-ben foglalta el Portugáliát II. García, Galicia királya, és az ő uralma alatt tarthatta meg a grófi címet.

<center>Portré<center>Uralkodó<center>Uralkodott<center>Megjegyzés<center>Portugália grófjai a Burgundiai-ház alatt (1093–1139)80px Alapító Henrik<small>* 1069† 1112. XI. 1. 1093–1112 <small>I. Róbert burgundiai herceg (1011–1076) unokája, a második grófság alapítója. VI. Alfonz kasztíliai király (1040–1109) 1093-ban Henriknek adta a Minho és a Tajo közti területet. Henrik később függetlenítette magát Kasztíliától. Neve portugálul: Henrique I de Borgonha.80px Leóni Teréz<small>* 1080† 1130. XI. 11. 1112–1126 <small>I. Henrik felesége. Gyakran követelte ki magának a Portugália királynője megszólítást. Neve portugálul: Teresa de Leão.80px I. Hódító Alfonz<small>* 1109. VII. 25.† 1185. XII. 6.1126–1139 <small>I. Henrik és Teréz fia. Gróf, majd herceg. Neve portugálul: Dom Afonso I vagy Dom Afonso Henriques, o Conquistador.<center>Portugália királyai a Burgundiai-ház alatt (1139–1383)80px I. Hódító Alfonz <small>(ld. fent) 1139–1185 <small>A portugál királyság megalapítója: elsőként ő vette fel ezt a címet (1139). Hűséget esküdött a pápának (1140). 1147-ben a keresztesek hadaival bevette, majd Portugália fővárosává tette Lisszabont. A portugál királyságot 1179-ben III. Sándor pápa (1105–1181) is elismerte.80px I. Népesítő Sancho<small>* 1154. XI. 11.† 1212. III. 26. 1185–1211 <small>I. Alfonz fia. Új városokat, falvakat alapított, támogatta az új iparágakat. Az északi régiókba flamandokat és burgundokat telepített. Támogatta a tudományokat és az irodalmat. Neve portugálul: Dom Sancho I o Povoador.80px II. Kövér Alfonz<small>* 1185. IV. 23.† 1223. III. 25. 1211–1223 <small>I. Sancho fia. A cortes segítségével bölcs törvényeket hozott. Neve portugálul: Dom Afonso II o Gordo.80px II. Kegyes Sancho<small>* 1207. IX. 8.† 1248. I. 4. 1223–1247 <small>II. Alfonz fia. A papság elleni fellépése miatt IV. Ince pápa (1180 k. - 1254) eltávolíttatta trónjáról, így Sancho menekültként halt meg Kasztíliában. Neve portugálul: Dom Sacho II o Piedoso.80px III. Helyreállító Alfonz<small>* 1210. V. 5.† 1279. II. 16. 1247–1279 <small>II. Sancho öccse. 1250-ben elfoglalta Algarve tartományt, ezzel Guadiana lett Portugália és Kasztília határa. Neve portugálul: Dom Afonso III o Bolonhês.80px I. Földművelő Dénes<small>* 1261. X. 9.† 1325. I. 7. 1279–1325 <small>III. Alfonz fia. Felvirágoztatta a portugál városokat. Más források Igazságos Dénesként említik. Neve portugálul: Dom Dinis o Lavrador.80px IV. Merész Alfonz<small>* 1291. II. 8.† 1357. V. 28. 1325–1357 <small>Dénes fia. Részt vett a mórok ellen vívott saladói csatában, de háborúba keveredett a saját fiával is. Neve portugálul: Dom Afonso IV o Bravo.80px I. Igazságosztó Péter<small>* 1320. IV. 8.† 1367. I. 18. 1357–1367 <small>IV. Alfonz fia. Uralomra jutva véres bosszút állt az apja által 1355-ben megöletett szeretett udvarhölgye, Inês de Castro gyilkosain, ezért Kegyetlen Péternek is nevezik a krónikákban. Neve portugálul: Dom Pedro I o Justiceiro vagy o Cruel.80px I. Szép Ferdinánd<small>* 1345. X. 31.† 1383. X. 22. 1367–1383 <small>I. Péter fia. Máskor Állhatatlan Ferdinánd néven említik. Idősebb lánya révén I. Jánost, Kasztília királyát (1358–1390) illette meg a portugál trón, de a portugálok fölkeltek az idegen uralkodó ellen, és új dinasztiát ültettek az ország trónjára. Neve portugálul: Dom Fernando I o Formoso vagy o Belo.80px I. Beatrix<small>* 1372. XII. 9.† 1408. III. 8. 1383–1385 <small>I. Ferdinánd lánya. Férje, I. János kasztíliai király (1358–1390) felesége révén magának követelte a portugál trónt, de a portugálok fölkeltek az idegen uralkodó ellen, és az eddigi dinasztia fattyú ágát ültettek az ország trónjára. 1383-ban Leonor Teles de Meneses (1350 k. - 1386. ápr. 27.), Beatrix királynő édesanyja kormányzott.|- bgcolor = "#ccccff" |colspan="4"|<center>Portugália királyai az Avis-ház alatt (1385–1580) |- |80px | I. Jó János<small>* 1358. IV. 11.† 1433. VIII. 14.|| 1385–1433 || <small>I. Péter törvénytelen fia, az Avis-rend nagymestere. A korabeli történetírás máskor a Nagy vagy Emlékező jelzőt használja. Az aljubarrotai csata (1385) győzteseként foglalhatta el a portugál trónt. 1415-ben elfoglalta az Észak-afrikai Ceutát. Neve portugálul: Dom João I de Boa Memória. |- |80px | I. Ékesszóló Eduárd (I. Duarte portugál király)<small>* 1391. X. 31.† 1438. IX. 9.|| 1433–1438 || <small>I. János fia. Eredménytelenül ostromolta meg Tangert. Neve portugálul: Dom Duarte I o Rei-filósofo. |- |80px | V. Afrikai Alfonz<small>* 1432. I. 15.† 1481. VIII. 28.|| 1438–1481 || <small>I. Duarte fia. Elfoglalta Tangert (1471). Neve portugálul: Dom Afonso V o Africano. |- |80px | II. Tökéletes János<small>* 1455. V. 3.† 1495. X. 25.|| 1481–1495 || <small>V. Alfonz fia. Megerősítette a királyi hatalmat; uralma alatt Lisszabon jelentős kereskedelmi központtá fejlődött. Neve portugálul: Dom João II o Principe Perfeito. |- |80px | I. Szerencsés Mánuel<small>* 1469. V. 31.† 1521. XII. 13.|| 1495–1521 || <small>Duarte unokája. A portugál világuralom megalapítója: uralma alatt a portugálok bázisokat építettek ki Kelet-Indiában, Kínában, Dél-Afrikában és Brazíliában. A portugálok megszerezték a hatalmas jövedelmet hozó indiai fűszerkereskedelem monopóliumát. Neve portugálul: Dom Manuel I o Venturoso. |- |80px | III. Kegyes János<small>* 1502. VI. 6.† 1557. VI. 11.|| 1521–1557 || <small>I. Mánuel fia. Folytatta apja gyarmatszerző politikáját. Neve portugálul: Dom João III o Piedoso. |- |80px | I. Óhajtott Sebestyén<small>* 1554. I. 20.† 1578. VIII. 4.|| 1557–1578 || <small>III. János unokája. A mórokkal vívott harcban esett el Észak-Afrikában, Alcazar mellett. Neve portugálul: Dom Sebastião I o Desejado. |- |80px | I. Kardinális Henrik<small>* 1512. I. 31.† 1580. I. 31.|| 1578–1580 || <small>III. János öccse. Bíboros volt, amikor a portugál trónra került. Neve portugálul: Dom Henrique II o Casto. |- |80px | Antal<small>* 1531† 1595. VIII. 26.||<center>1580 || <small>I. Mánuel unokája. A portugál trónról elűzte II. Fülöp spanyol király. Párizsban halt meg. Neve portugálul: Dom António o Prior do Crato. |- bgcolor = "#ccccff" |colspan="4"|<center>Portugália és Spanyolország királyai a Habsburg-ház alatt (1580–1640) |- |80px | I. Okos Fülöp<small>* 1527. V. 21.† 1598. IX. 13.|| 1580–1598 || <small> Spanyolországban II. Fülöp, Mosolytalan jelzővel is illették. 1580-ban megszállta Portugáliát, bejelentette igényét a koronára, így (az egyház és főnemesség támogatásával) létrehozta a perszonáluniót. A portugálok ellenszenvét növelte a spanyolok által bevezetett inkvizíció. Neve portugálul: Dom Filipe I. |- |80px | II. Kegyes Fülöp<small>* 1578. IV. 14.† 1621. III. 31.|| 1598–1621 || <small>I. Fülöp másik feleségétől született fia. Spanyolországban III. Fülöp, más néven Jámbor Fülöp. Neve portugálul: Dom Filipe II o Pio. |- |80px | III. Nagy Fülöp<small>* 1605. IV. 8.† 1665. IX. 17.|| 1621–1640 || <small>II. Fülöp fia. Megpróbálta Portugáliát spanyol tartomány rangjára süllyeszteni, de a portugál nemesek jogaik elvesztése miatt Bragança-i János (a későbbi IV. János) vezetésével fellázadtak uralma ellen. Neve portugálul: Dom Filipe III o Grande. |- bgcolor = "#ccccff" |colspan="4"|<center>Portugália királyai a Bragança-ház alatt (1640–1853) |- |80px | IV. Helyreállító János<small>* 1604. III. 18.† 1656. XI. 6.|| 1640–1656 || <small>I. János nyolcadik leszármazottja. 1654-ben olyan kereskedelmi szerződést kötött Angliával, ami gazdasági függőségbe hozza Portugáliát. Neve portugálul: Dom João IV o Restaurador. |- |80px | VI. Győztes Alfonz<small>* 1643. VIII. 21.† 1683. IX. 12.|| 1656–1667 || <small>IV. János fia. Mivel nem törődött feleségével, az testvérével, a későbbi II. Péterrel szövetkezve megbuktatta. Száműzöttként élt Terceira szigetén, majd Sintrába vitték fogságba, ahol meghalt. Neve portugálul: Dom Afonso VI o Vitorioso. |- |80px | II. Csendes Péter<small>* 1648. IV. 26.† 1706. XII. 9.|| 1667–1706 || <small>VI. Alfonz fivére. 1703-ban újabb szerződést kötött Angliával (methueni szerződés), és ezzel a portugál kereskedelmet kiszolgáltatta a Citynek. A brazíliai aranybányákból befolyó jövedelem gazdasági fellendülést hozott. Neve portugálul: Dom Pedro II o Pacífico. |- |80px | V. Nagylelkű János<small>* 1689. X. 22.† 1750. VII. 31.|| 1706–1750 || <small>II. Péter fia. Neve portugálul: Dom João V o Magnânimo. |- |80px | Újító József<small>* 1714. VI. 6.† 1777. II. 24.|| 1750–1777 || <small>V. János fia. Uralma alatt (1755 nov. 1-jén.) földrengés sújtotta Lisszabont , de minisztere, José de Carvalho (1699–1783: külügyminiszter 1750–1756, főminiszter 1756–1777) újjáépítette a várost; ugyancsak ő leplezte le a király elleni összeesküvést (1758-ban). 1759-ben kiűzte Portugáliából a jezsuita rendet. Neve portugálul: Dom José o Reformador. |- |rowspan="2"|80px | I. Siránkozó Mária<small>* 1734. XII. 17.† 1816. II. 20.|| 1777–1816 || <small>József leánya. Férje és elsőszülött gyermeke elvesztésébe beleőrült. Neve portugálul: Dona Maria I a Piedosa. |- | III. Péter<small>* 1717. VII. 5.† 1786. V. 25. || 1777–1786 || <small>József öccse, I. Mária férje. Uralmuk alatt a nemesség felülkerekedett a polgárságon. Neve portugálul: Dom Pedro III. |- |80px | VI. Irgalmas János<small>* 1767. V. 13.† 1826. III. 10.|| 1816–1826 || <small>III. Péter és I. Mária fia. A francia csapatok elől Brazíliába menekült. Portugália Arthur Wellesley partraszállása után hadszíntérré vált, és a félszigeti háborúban az angol–portugál hadak tönkreverték a franciákat. Lázadás tört ki a portugál flottában (1820 aug. 24.). 1821-ben VI. János visszatért a portugál trónra; Brazília 1822-ben kikiáltotta függetlenségét. Neve portugálul: Dom João VI o Clemente. |- |80px | IV. Katona Péter<small>* 1798. X. 12.† 1834. IX. 24.||<center>1826 || <small>VI. János fia. I. Péter néven Brazília császára 1822-től. Neve portugálul: Dom Pedro IV o Rei-Soldado. |- |80px | II. Dicsőséges Mária<small>* 1819. IV. 4.† 1853. XI. 15.|| 1826–1828 || <small>IV. Péter leánya. Neve portugálul: Dona Maria II a Educadora . |- |80px