Paul Ferdinand Schilder (Bécs, 1886. február 15. – New York, 1940. december 8.) osztrák pszichiáter, pszichoanalitikus, kutató és számos tudományos publikáció írója.
Sigmund Freud tanítványa volt. Jelentős szerepet játszott a pszichoanalízis pszichiátriában való alkalmazásának bevezetésében. Az én-pszichológia ősatyjának, a csoportanalízis egyik alapító atyjának tekintik. Schilder jelentős hozzájárulása a pszichológiai és orvosi gondolkodáshoz a testkép fogalmának megalapításával volt.
Élete és munkássága Paul Schilder egy zsidó selyemkereskedő, Ferdinand Schilder és felesége, Bertha Fürth fia. 1909-ben orvosként doktorált a Bécsi Egyetemen, 1917-ben filozófiából is doktori címet szerzett a Selbstbewusstsein und Persönlichkeitsbewusstsein munkájával. Orvosi tanulmányai alatt Freud óráit is hallgatta, de csak később került személyes ismeretségbe vele.
1909 és 1912 között Halle an der Saale-ban, 1912 és 1914 között pedig a lipcsei Pszichiátriai Klinikán dolgozott asszisztensként. Ebben az időszakban számos publikációja jelent meg a neuropatológia és a szkizofrénia szimbólumainak témakörében. Az első világháború alatt különböző kórházakban látott el orvosi feladatokat. 1918-ban a bécsi Pszichiátriai Klinikán Wagner von Jauregg mellé került. Schilder érdeklődése a neurológia és pszichiátria iránt a pszichoanalízis felé vezette, így csatlakozott 1919-ben a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesülethez (WPV - Wiener Psychoanalytischen Vereinigung). Ekkoriban ismerkedett meg és lett közeli barátja Sigmund Freud-nak.
1925-ben professzor, megjelenik az Entwurf zu einer Psychiatrie auf psychoanalitischer Grundlage c. könyve. Analitikus szemlélete miatt Schildert akadémiai körökben támadták, így 1928-ban elhagyta a bécsi klinikát és egy félévre Baltimore-ba ment, itt vendégelőadóként tanított a Johns Hopkins University-n.
1929-ben átvette a WPV járóbetegek pszichóziskezelési részlegének vezetését, majd még ebben az évben New Yorkba költözött. A New York University-n tanított, meghívták a Bellevue Hospital klinikai igazgatójának; mindemellett tagja lett a New York University Medical School pszichiátriai részlegének is.
Második nejével, Lauretta Bender-rel közösen pszichotikus gyermekekkel foglalkozott, bevezette a csoportanalízist. Különböző témakörökben több, mint 300 tudományos értekezést írt.
1940 decemberében, miután feleségét és újszülött kislányát látogatta meg a kórházban, egy autóbalesetben vesztette életét. A leírások szerint mindig figyelmen kívül hagyta a közlekedési lámpákat, jelzéseket. 1940. december 8-án ez vezetett a halálához.
Tudományos munkái 1912. Zur Kenntnis der sogenannten diffusen Sklerose 1913. Über das Selbstbewusstsein und seine Störungen 1914. Selbstbewusstsein und Persönlichkeitsbewusstsein 1917. Wahn und Erkenntnis 1922. Über das Wesen der Hypnose 1923. Seele und Leben, Das Körperschema 1924. Medizinische Psychologie 1925. Entwurf zu einer Psychiatrie auf psychoanalytischer Grundlage 1926. Lehrbuch der Hypnose 1927. Die Lagereflex der Menschen 1928. Gedanken zur Naturphilosophie 1930. Studien zur Psychologie und Symtomatologie der progressiven Paralyse 1931. Brain and personality 1935. The image and appearance of the human body 1938. Psychotherapy 1940. Vita and bibliography of Paul Schilder
Róla elnevezett betegségek Számos betegség kutatásában részt vett, ezek őrzik a nevét Addison – Schilder szindróma Schilder betegség
Ez a szklerózis multiplex egy válfaja Schilder - Faix betegség Schilder - Stengel szindróma
Források Főként a német- és angol nyelvű Wikipédia oldalról fordítottam a szócikket, külső forrásaim is idegen nyelvűek. :de:Paul Schilder :en:Paul Ferdinand Schilder Tudományos munkái Önéletrajza Paul Schilder munkássága
Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek Kategória:Osztrák pszichiáterek