250px|bélyegkép|A Baasz Párt zászlaja bélyegkép|A Baasz Párt címere

A Baasz Párt (, Ḥizb al-Baʿth), teljes nevén az Arab Szocialista Baasz Párt (حزب البعث العربي الاشتراكي, Ḥizb al-Baʿth al-ʿArabī al-Ishtirākī) szíriai gyökerű arab szocialista párt, alapítói a szunnita Salah al-Din al-Bitar, az alavita Zaki al-Arsuzi és a keresztény arab Michel Aflaq. Az arab nacionalizmus eszméjének nevében jött létre az 1940-es években, céljaiul pedig az arab egységet és a szabadságot tűzte ki, függetlenül a vallási, szektariánus, törzsi és faji különbségektől az arabok között. A párt eszméjének középpontjában az antiimperializmus, pánarabizmus, arab szocializmus és nacionalizmus állnak. Jelmondatuk: „Egység, szabadság, szocializmus” A Baasz Párt 1963 és 2024 között volt hatalmi pozícióban Szíriában.

Megalakulása, kezdeti idők

A Baasz Párt 1947-ben alakult meg, a párt kezdetben egyfajta nacionalista ideológiájú felszabadítási mozgalomként indult a francia mandátum alatt álló Szíriában (és Libanonban). A pánarabizmus, egy vallási, törzsi különbségeket átívelő arab közösség eszméje a második világháború alatt vált népszerűvé. Szíria függetlenedése (1946) után még fontosabbá vált az arab egység, az önállóság megőrzése és a külső hatalom elleni harc. A párt középpontjában a szocializmus gondolatvilága állt, arab jellegzetességekkel. Kezdetben a párt csak vidéken volt népszerű, de a korai 100 tagról az 1950-es évek elejére 4500 tagra nőtt a tagok száma. A Baasz párt egyesült az Akram al-Hawrani által vezetett Arab Szocialista Párttal. 1955-ben a párt úgy döntött, támogatja az egyiptomi elnök, Gamal Abden-Nasszer arab nacionalista és pánarab törekvéseit, politikáját.

A Baasz Párt Szíriában

1954-ben, mikor az Adib al-Shishakli által vezetett katonai kormány megdőlt, és a demokratikus rendszer visszaállni látszott, a Baasz Párt a második legjelentősebb párttá nőtte ki magát Szíriában, és egyben a nyugati imperializmus elleni ideológiai harc leghangosabb képviselője lett. 1963-ban ugyan a Baasz Párt került hatalomra, de a párton belül problémák adódtak. 1963 közepére a pártnak már csak 2500 tagja volt, folyamatosan vesztett népszerűségéből. 1966 február 23-án, a radikálisabb bal szárnya a pártnak és a legbefolyásosabb politikusok közé tartozó Salah Jadid véres puccsal átvette a hatalmat. Kormányzását az eddigieknél egy sokkal radikálisabb irány jellemezte. A puccs után a párt két részre szakadt.

A Baasz Párt Irakban

A Baasz Párt uralma alatti élet Irakban egy éles ellentétekkel teli, traumatikus korszak volt, amely a modern Közel-Kelet egyik legelnyomóbb totalitárius rendszereként írnak le. A mindennapi életet az 1970-es évek jóléti intézkedései után a folyamatos háborúk, a totális terror és a gazdasági összeomlás határozták meg.

A Baasz Párt 1968-as hatalomátvétele után az olajipar államosításából származó bevételeket az ország fejlesztésére fordította. Bevezették az ingyenes egészségügyi ellátást, és oktatást, felszámolták az írástudatlanságot, nők tömegesen jutottak el egyetemekre és a munkaerőpiacra. Felfejlesztették az infrastruktúrát, modern autópályák, elektromos hálózatok, és mintagazdaságok épültek ki, jelentősen emelve az életszínvonalat.

Szaddám Huszein 1979-es hatalomátvétele és a hibás politikai döntések gyorsan felemésztették a jólétet. Az elhúzódó Irak–iráni háború és az Öbölháború teljesen csődbe vitték a gazdaságot. Kuvait lerohanása után az ENSZ brutális embargót vezetett be az ország ellen. Mindennapossá vált az élelmiszer- és gyógyszerhiány, az áramkimaradás, és összeomlott a korábban irigyelt egészségügyi rendszer.

A mindennapokat a rettegés uralta. A mindennapokat a rettegés uralta. A titkosszolgálatok (példázatként az Al-Mukhabarat) mindent megfigyeltek. Elég volt egy rossz vicc vagy kritikus megjegyzés Szaddámra, és az illető (családjával együtt) nyomtalanul eltűnt. Ha valaki előre akart lépni a karrierjében, egyetemi diplomát szeretett volna, vagy magasabb állami pozíciót kapott, kötelező volt belépnie a Baasz Pártba. Szaddám Huszein arcképe és szobrai minden sarkon, osztályteremben, irodában és a tévécsatornák nyitóképein ott voltak.

A rendszer kíméletlenül elnyomta a nem szunnita vagy nem arab csoportokat. Az északon élő kurd kisebbség ellen vegyi fegyvereket is bevetettek (pl. az 1988-as halabdzsai mészárlás során), az Anfal-hadműveletben pedig százezreket gyilkoltak meg. A síitákat is brutálisan elnyomták, bár ők alkották az iraki lakosság többségét, vallási megmozdulásaikat véresen leverték, az 1991-es felkelésük után pedig tömegsírokba temették a lázadókat és családtagjaikat.

2003-ban az USA által vezette koalíciós erők megdöntötték a rendszert. 2006-ban kivégezték Szaddám Huszeint. A Baasz Pártot pedig betiltották Irakban, jelenleg, törvényesen nem működhet. Források Nikolaos Van Dam: The Struggle For Power in Syria, I.B. Tauris 1996 David W. Lesch: The New Lion of Damascus, Yale University Press 2005

Kategória:Közel-Kelet Kategória:Pártok Kategória:1947-ben alapított szervezetek