Újvári Péter, olykor Ujvári, születési és 1913-ig használt nevén Groszman Péter, onnantól hivatalosan UjváryA Belügyminisztérium 1913. évi 9160. sz. rendelete. MNL-OL 30808. mikrofilm 256. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 24. oldal 7. sor. (Tolcsva, 1869. április 24.Születési bejegyzése a tolcsvai izraelita születési akv. 8/1869. akv. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017. június 30.) – Budapest, Terézváros, 1931. január 16.)Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 108/1931. folyószáma alatt. magyar újságíró, író. Ujvári Imre és Újvári László újságírók és N. Ujvári Magda szerkesztő édesapja.
Életútja
Grossmann Vilmos érsekújvári ortodox rabbi és Ettinger Sarolta fia. Tanulmányait a nagysurányi, a váci és miskolci jesivákban végezte.Scheiber Sándor: A zsidó folklór Ujvári Péter írásaiban (Budapest, 1980) 1889-től a Szegedi Híradónál dolgozott, később a lap helyettes szerkesztője lett, majd a Szeged és Vidéke munkatársa lett mint felelős szerkesztő. 1901-ben indított irodalmi folyóiratot Szegeden Magyar Szó címmel. 1906-ban egyik alapítója volt a Magyarországi Hírlapírók Országos Szervezetének. 1907-től Budapesten dolgozott, mint a Magyar Hírlap, később pedig mint a Budapest vezércikkírója. 1915-ben megválasztották a Budapesti Hírlapírók Egyesületének a titkárává. 1919-ben képes hetilapot indított útjára Szombat címmel. 1920-tól vezércikkírója volt Kolozsvárott az Új Keletnek. 1923-ban Pozsonyban telepedett le és ott szerkesztett különféle lapokat. 1926-tól Budapesten az Országos Egyetértésnek előbb főszerkesztője, utóbb főmunkatársa lett. Az első világháború után írásaiban többek között az antiszemitizmus ellen is fellépett. Regényei és elbeszélései elsősorban zsidó tárgyúak. Szerkesztette a Magyar zsidó lexikont is. Halálát gyomorfekély okozta.
Fontosabb művei
A mécs mellett (regény, Budapest, 1908) Az új keresztény (regény. Budapest, 1909. Ism. Budapesti Hírlap 118. sz.) Tűzistenek (regény, Budapest, 1910-11. A «Budapest» politikai napilap 1910 karácsonyi számában kezdte közölni) Astarte temploma (regény, Budapest, 1918) A túlsó parton (regény, Budapest, 1920) A cédrusfa daliája (ifjúsági regény, Budapest, 1921) Ember Ádám három élete (regény, Budapest, 1922)
Jegyzetek
Források
További információk Újvári, Péter The Yivo Encyclopedia of Jews in Eastern Europe Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
Kategória:A Magyar Hírlap (1891–1938) vezetői, újságírói Kategória:Magyar írók Kategória:1869-ben született személyek Kategória:1931-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek Kategória:Az Új Kelet (folyóirat, 1918) vezetői, újságírói