bélyegkép|1925-ben

Ilja Grigorjevics Ehrenburg (, ; Kijev, 1891. január 14. – Moszkva, 1967. augusztus 30.) szovjet-orosz író, költő, műfordító, publicista. Életpályája Zsidó polgári családba született, az apja egy moszkvai sörgyárat igazgatott. Gimnazistaként részt vett az 1905-ös orosz forradalomban és a bolsevik párt tagja lett. 1908-ban börtönbe került. Szabadulása után Párizsba ment, ahol megismerkedett Picassóval, Modiglianival és sok mindenki mással a művészet újítói közül.

Irodalmi pályáját versekkel kezdte. 1906–17 között több kötete jelent meg. Az első világháború idején haditudósítója volt nyugat-európai lapoknak. 1918-ban tért vissza Oroszországba. 1921-ben Párizsba utazott és a harmincas évek közepéig Nyugat-Európa különböző országaiban élt, de gyakran járt haza, és írásait többnyire közölték a Szovjetunióban. 1936–37 között a spanyol polgárháborúból tudósított. Párizsban volt a németek bevonulásakor, 1940-ben. A második világháború alatt több ezer nagy hatású cikke, tudósítása jelent meg. A háború után sztárpublicistája lett az ún. „békeharcnak” is.

Szintén a második világháború idején írásai a mai napig megosztják a közvéleményt. A németek elleni propaganda egyik fő alakja volt. A háború előtt, alatt és után cikkeit, idézeteit, költeményeit rendszeresen közölte a Krasznaja Zvezda, az Izvesztyija, a Pravda és az Einikeyt (a Pravda héber nyelvű kiadása). Sztálinhoz kötődő közeli barátsága miatt a harci kedvet növelő plakátokon szereplő sorait a szovjet csapatok szentírásként kezelték. A kommunista propagandavezér Ehrenburg több írásában, köztük a hírhedtté vált "Öljetek!" című röplapon biztatta a szovjet katonákat.http://home.hu.inter.net/kortars/0006/gereben.htmhttps://www.origo.hu/tudomany/20200130-csaknem-hatszor-annyi-eletet-kovetelt-a-wilhelm-gustlof-tragediaja-mint-a-titanic-elsullyedese.htmlhttps://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/harcaink/item/3691-a-szovjet-katon%C3%A1k-r%C3%A9mtettei-er%C5%91s-idegzet%C5%B1eknek

A Sztálin utáni Hruscsov-korszak elnevezése: az olvadás, egyik regényének címe nyomán terjedt el.

Művei

1922: Julio Jurenito (Необычайные похождения Хулио Хуренито) • 1923: A D. E. Tröszt 1924: A Harácsoló 1928: Lasik Roitschwantz mozgalmas élete (Бурная жизнь Лазика Ройтшванеца) 1926: Moszkvai sikátor 1923: Tizenhárom pipa (?) Az autók élete 1941–42: Párizs bukása 1947: Vihar 1956: Olvadás 1960–65: Emberek, évek, életem

Magyarul

1944-ig Moszkvai sikátor; ford. Görög Imre; Pantheon, Bp., 1929 (A kiválasztottak) Jeanne szerelme. Regény; ford. Halmy András; Dante, Bp., 1930 (Az írás mesterei) Lasik Roitschwantz mozgalmas élete; ford. Goda Gábor; Kosmos, Bp., 1933 Polgárháború Ausztriában; ford. Balogh Edgár; Schwartz, Bratislava-Pozsony, 1934 Polgárháború Ausztriában; ford. Sós Miklós; História, Bp., 1934 Az autók élete; ford. Lázár József; Viktória Ny., Bp., 1935 Tizenhárom pipa; ford. Görög Imre; Prager, Bratislava-Pozsony, 1936 (Az Új Európa könyvesháza) Babeuf és az "egyenlőek". Gracchus Babeuf élete; ford. Gárdos Mária; Rekord, Bp., 1937 A spanyol hadszíntérről jelenti; ford. Práger Imre; Prager, Bratislava-Pozsony, 1938 (Az új Európa kistükre) Éjjel-nappal, éjjel-nappal; ford. Marton Sándor; Prager, Bratislava-Pozsony, 1938 A német; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943 Európa sorsa; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943 Gyűlölet. Történetek a nagy honvédő háborúból; többekkel; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943 Modern orosz elbeszélők; többekkel; vál., ford. Fenyves László; Litera, Temesvár, 1944

1945–től A nagy világháborúról; Élet, Új Nagyvárad, 1945 (Ilja Ehrenburg válogatott írásai) Fúj a szél keletről; MADISZ, Békéscsaba, 1945 (DISZ könyvek) A nagy világháborúból. Ilja Ehrenburg válogatott írásai; Új Élet kiadó és Ny., Nagyvárad, 1945 Az emberiség új tavaszáról, november 7.-ről; ford. Sós Aladár; Új Élet Ny., Nagyvárad, 1945 Ez történt ezekben az években; ford. Lám Béla; Az Orosz Könyv, Kolozsvár, 1945 Párizs bukása. Regény; ford. Benamy Sándor; Az Orosz Könyv, Kolozsvár, 1945 A gettó vége; ford. Alexander Teréz; Officina, Bp., 1946 A mi győzelmünk. Előadás nov. 19-én, Budapesten; sajtó alá rend. Sömjén Endre; Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, Bp., 1946 Európa útjain; ford. Amalia J. Steiner; Szikra, Bp., 1947 Amerikában; ford. Gergely Viola; Athenaeum, Bp., 1947 (Zsebkönyvtár) Vihar, 1-2.; ford. Lányi Sarolta; Szikra, Bp., 1948 Emlékezzetek!; ford. Virág Vera; Az Orosz Könyv, Bucureşti, 1948 A kultúra védelmében / Az idő a mi szövetségesünk; ford. Erős László; Állami Könyvkiadó, Bukarest, 1949 Öt ország; Szikra, Bp., 1950 A békéért!; ford. Magos László, Külföldi Sajtószolgálat; Szikra, Bp., 1950 A békéért!; sajtó alá rend. Lénárt György; 2., bőv. kiad.; Szikra, Bp., 1951 Kilencedik hullám; ford. Lányi Sarolta; Új Magyar Kiadó, Bp., 1953 A béke útja; ford. Neményi Ödön; Szikra, Bp., 1953 Mado aláírást gyűjt; ford. Lányi Sarolta; Országos Béketanács, Bp., 1953 (Békebizottságok kiskönyvtára) Olvadás. Regény, 1-2.; ford. Wessely László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955-1956 Az emberek élni akarnak; ford. Neményi Ödön; Szikra, Bp., 1955 A teremtés második napja / Mi kell az embernek? Kisregény / Lélekszakadva; ford. Csuka Zoltán, utószó Héra Zoltán; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 Ilja Érenburg: Szükséges felvilágosítás; Kossuth, Bp., 1957 Japáni jegyzetek; ford. Bárándi Komor Vilma; Európa, Bp., 1958 (Modern könyvtár) Joliot-Curie; ford. Székely Andorné; Kossuth, Bp., 1959 A kommünár pipája. Elbeszélések; részben németből ford. Görög Imre; Szlovákiai Szépirodalmi, Bratislava, 1959 Emberek, évek, életem, 1-3.; ford. Wessely László, Elbert János, versford. Grigássy Éva, Kárpáty Csilla; Gondolat, Bp., 1962 Julio Jurenito; ford. Tarisznyás Györgyi; Európa, Bp., 1966 (Európa zsebkönyvek) A D. E. Tröszt / Tizenhárom pipa; ford. Tarisznyás Györgyi, Görög Imre; Európa, Bp., 1967 (A világirodalom remekei) Moszkvai sikátor / 1925 nyara; ford. Görög Imre, Szőllősy Klára; Európa, Bp., 1968 (Európa zsebkönyvek) A harácsoló / Moszkvai sikátor; ford. Elbert János, Görög Imre, utószó Elbert János; Európa, Bp., 1972 (A világirodalom remekei) Lasik Roitschwantz mozgalmas élete; ford. Goda Gábor; hasonmás kiad.; Téka, Bp., 1988 (Téka könyvek) [az 1933-ban kiadott mű reprintje, függelékben az eredeti kiadásból kihagyott rész pótlása]

Díjai, elismerései Sztálin-díj (1942) a Párizs bukása c. regényért Sztálin-díj a Vihar c. regényért (1948) Sztálin Békedíj Lenin-díj (kétszer) Vörös Zászló Érdemrend Vörös Csillag Érdemrend Francia Köztársaság Becsületrendje

Jegyzetek

Források Világirodalmi kisenciklopédia – Gondolat, 1976 Alkotói adatlapja Moly.hu

További információk Fábry Zoltán: Ehrenburg

Kategória:Orosz írók Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású oroszok Kategória:Szovjet írók Kategória:Orosz, szovjet haditudósítók Kategória:A Novogyevicsi temetőben eltemetett személyek Kategória:Haditudósítók az első világháborúban Kategória:Kijeviek Kategória:Bebörtönzött személyek Kategória:Moszkvaiak Kategória:Haditudósítók a második világháborúban Kategória:Haditudósítók a spanyol polgárháborúban Kategória:A Becsületrend lovagjai