Otto Lilienthal (Anklam, Pomeránia, 1848. május 23. – Berlin, 1896. augusztus 10.) német repülőgép-mérnök, feltaláló, pilóta. A repülés egyik úttörője – a madarak repülését utánzó siklórepülőket tervezett és készített.

Mottója a repülésről: Kitalálni egy repülőgépet, az semmi. Megépíteni azt, az a kezdet. Repülni, az minden.http://gutezitate.com/autor/otto-lilienthal | „Ein Flugzeug zu erfinden, ist nichts. Es zu bauen, ein Anfang. Fliegen, das ist alles.“

Pályája Berlinben végezte el az ipari akadémiát. Ezután felépített egy gépgyárat, ahol elsősorban gőzkazángyártással, valamint bányagépekkel foglalkozott. Találmányai lévén anyagi függetlenségre tett szert, így nyugodtan foglalkozhatott a siklórepülés kifejlesztésével. A levegőnél nehezebb repülés 1903-ig, a motoros repülés kezdetéig a siklórepülést jelentette. Lilienthal az egyik legismertebb korai fejlesztő volt.

bélyegkép|Lilienthal repülni készül Öccsével, Gustavval (1849–1933) együtt már 1861 elejétől nagy érdeklődést mutatott a repülés iránt. A madarak repülését tanulmányozva, és ezek alapján hat darab ún. csapkodó szárnyat terveztek, amelyek mozgatás közben felhajtóerőt hoznak létre. 1874-ig számos lebegőszárnyat kísérleteztek ki.

Alapvető aerodinamikai tanulmányokat végzett, elsősorban a madarak repülését tanulmányozva annak érdekében, hogy a Leonardo da Vinci rajzain szereplő madáremberhez hasonló, levegőnél nehezebb repülőgépet tudjon építeni, tanulmányozta a madarak repülését. A szárnyak mozgásából kiindulva öccsével egy gőzgép hajtású motoros gépet építettek, a merev szárnyak miatt repülőgépük nem tudott a földről elemelkedni. A madarak repülését megfigyelve megállapította, hogy ívelni kell a szárnyakat, és a széllel szembe kell felszállni, illetve leszállni. Sorban építette a repülő szerkezeteket, a tervezésnél már az ívek, a felhajtóerő, a szárnyak az áramláshoz viszonyított szöge is szerepet játszottak. Összesen tizennyolc siklógépet alkotott, köztük három kétfedelűt.

Textilszövetből és fűzfavesszőből megépítette a mai sárkányrepülőszárnyakhoz hasonló rögzített, egysíkú szerkezetét, amit – az ellenszelet kihasználva – testsúlyáthelyezéssel kormányzott. Az első sikeres felszállásra 1891-ben egy (ma Werder részét képező) Derwitz közeli villánál került sor. Miközben sokat repült, ezáltal egyre több repülési és építési tapasztalattal gazdagodott. 1892-ben már megépítette második gépét, amivel a berliniek nagy örömére végzett siklórepüléseket.

1893-ban a 16. számú szárnyszerkezetre, majd a következő kettőre apró, könnyű gőzmotort szerelt, amely a szárnyakat csapkodtatta. Meggyőződése volt, hogy a motoros repülés csapkodó szárnyú szerkezettel, ornitopterrel fog megvalósulni. 1893-ban 250 méteres siklásokat sikerült elérnie. 1891 és 1896 között különböző siklógépeivel több mint 2000 repülést végzett egy Lichterfelde település melletti mesterséges (egy téglagyár hulladékából kialakított) dombról startolva. 1895-ben az Ő nevéhez köthető az első sikeres vitorlázórepülés, az első aki képes volt irányítani repülőszerkezetét.Élet és tudomány, 2016. (71. évf.) 35. sz. 1091. old. Hesz Marianna: Áldozatokra szükség van 1895-ben megépített – szintén madárszerű szárnyakkal – egy új kétfedelű siklórepülőgépet. A Stöllen környéki rhinowi dombokon próbálta ki modelljeit. A felszálláskor nekifutásból elugrott a lejtős domboldalról. Lilienthal a karjával tartotta magát a gép középső részén, és testsúlyáthelyezéssel kormányozta a felületeket. A gépek egészen jól siklottak. Az egykorú szemtanúk beszámolói szerint Lilienthal a kezdeti 100 m-es ugrásoktól eljutott a 250–350 m-es repülésekhez is.

Összesen 18 db siklógépet épített, amelyből 15 db volt egyfedelű és 3 db kétfedelű. Az általa tervezett és épített, levegőnél nehezebb repülőszerkezet, amelyből 8 példány készült (No. 11 modell), sőt eladásra is kínálták. Szárnyfelülete 13 négyzetméteres volt. 1895-ben két darabot egyenként 25 fontos áron az Egyesült Királyságba adtak el. A híres No. 11-ből napjainkban a Smithsonian National Space and Air Museumban is látható egy példány.

bélyegkép|A lezuhant gép 1896. augusztus 9-én Berlinhez közel újból felszállt egy, a Birodalmi Találmányi Hivatalnál egyszerű vitorlás apparátus néven bejegyzett kétfedeles siklógéppel. A repülés jól indult, de egy hirtelen széllökés mindennek véget vetett: korrigáló mozdulatához már nem volt elég a magasság, gépe 17 méterről a földbe csapódott. A becsapódáskor eltört a gerince, kínszenvedések közepette egy nap múlva meghalt. Utolsó, még érthető szavai ezek voltak: Áldozatokra szükség van!http://gutezitate.com/autor/otto-lilienthal | „Opfer müssen gebracht werden.“

Otto Lilienthal emlékére 1938-ban megalapították a Lilienthal-érmet, amely a legnagyobb nemzetközi kitüntetés a vitorlázórepülésben. A FAI (Fédération Aéronautique Internationale – Nemzetközi Repülőszövetség) minden évben az összes repült teljesítményért vagy a vitorlázórepülés fejlesztésért ítéli oda a díjat a legeredményesebb vitorlázórepülőnek.

Írásai 1889-ben megjelent könyve - A madarak röpte mint a repülés művészetének alapja (Der Vogelflug als Grundlage der Fliegekunst) – a repülés első szakkönyve lett.

Szakmai sikerek bélyegkép|Lilienthal-érem Emlékére 1938-ban megalapították a Lilienthal-érmet, amely a legnagyobb nemzetközi kitüntetés a vitorlázórepülésben. A Nemzetközi Repülőszövetség (FAI) (Fédération Aéronautique Internationale) minden évben az összes repült teljesítményért vagy a vitorlázórepülés fejlesztésért ítéli oda a díjat a legeredményesebb vitorlázórepülőnek.

Jegyzetek

Források Magyar Nagylexikon (Len–Mep) 12. kötet, 2001. Magyar Nagylexikon Kiadó –

További információk

Kategória:Német mérnökök Kategória:Repülőgép-tervezők Kategória:1848-ban született személyek Kategória:1896-ban elhunyt személyek