A Koszmosz–275 (DS-P1-I) (GRAU jel: 11F620) (oroszul: Космос 275) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja. Technikai műhold, radarállomások mérési etalonja.
Küldetés 1966-tól 1977-ig a radarállomások (felderítés, követés, pályaelemek meghatározása) beállítására használták. Polgári (űrhajózási, csillagászati) és katonai (légvédelmi – szárazföldi, tengeri) radarállomások (eszközök) mérési etalonjaként szolgált.
Jellemzői Dnyipropetrovszk (ukránul: Дніпропетровськ), orosz nevén Dnyepropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai honvédelmi minisztérium (Министерство обороны).
1969. március 28-án a Pleszeck űrrepülőtérről Koszmosz–2M (63SZ1M) segítségével indították Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 95,2 perces, 71 fokos hajlásszögű, az elliptikus pálya perigeuma 284 kilométer, apogeuma 805 kilométer volt. Hasznos tömege 400 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Formája henger, átmérője 1,2 méter, hossza 1,8 méter. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energiahasznosításának kombinációja (akkumulátor, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).
A Koszmosz–242 űreszköz programját folytatta, 1969-ben az első etalon, technikai műhold.
1969. augusztus 6-án belépett a légkörbe és megsemmisült.
Források
További információk
Elődje:Koszmosz–274Koszmosz-program 1969Utódja:Koszmosz–276
Koszmosz 0275 Kategória:1969 az űrkutatásban