Püthagorasz

thumb|right|222px|Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet)

Számoszi Püthagorasz (, , a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) az egyik leghíresebb és legvitatottabb ókori görög filozófus,Pythagoras, one of the most famous and controversial ancient Greek philosophers matematikus és misztikus.Pythagoras (died about 500 bc) Greek philosopher, mathematician, and mystic.

A legjobb biztonsággal neki tulajdonítható tan a lélekvándorlás, - értve ezen azt, hogy hirdette és vallotta, nem pedig azt, hogy felfedezte - míg az egyéb, az előzőhöz hasonló értelemben neki tulajdonított filozófiai elméletek és tudományos felfedezések a szerzőségét illetően erősen vitatottak. Nevét ma a matematikában – többek közt – a Pitagorasz-tétel viseli.

Negyvenéves korában elhagyta szülőföldjét, Görögországot, és Dél-Itáliába költözött. Ott alapított iskolát és politikailag is aktív volt. Nem volt hatalmon, csak a megnövekedett befolyásáról van szó. A modern kori intenzív kutatómunka ellenére még mindig az ókor egyik legrejtélyesebb alakja. Egyes történészek a korai görög (preszókratikus) filozófia, matematika és természettudomány úttörői között tartják számon, mások úgy vélik, hogy elsősorban vallási tanítások hirdetője volt.

Életét kevéssé ismerjük és már életében legendák és mítoszok övezték. Ezek terjesztéséhez a püthagoreusok is hozzájárultak, mivel afféle félistenként és csodatevőként tisztelték mesterüket.

Életéről

Diogenész Laertiosz alapján egy ékszer- és dísztárgykészítő fiaként született i. e. 570-ben a Kis-Ázsia partjához közel elterülő Számosz szigetén. Fiatalon elhagyta szülőhelyét, először Leszboszba ment nagybátyjához, a szíriai Phereküdészhez, majd annak halála után visszatért Számoszba, ahol Hermodamasz tanítványa volt.Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei VIII. 1. Ugyancsak Diogenész Laertiosz beszámolójából tudjuk, hogy ifjúkorában annyira szerette a tudományokat, hogy elhagyta hazáját, és beavattatta magát különböző vallások misztériumaiba.Ld. Uo.. Járt Egyiptomban is, ahol Polükratész bemutatta Amaszisz fáraónak. Egyiptomi útja során megtanulta az egyiptomi nyelvet s tanulmányozta a helyi titkos tanításokat, vagy ahogyan Diogenész írta: „megtanulta az istenekről szóló tudományt”.

Egyiptomból Szamoszra tért vissza, és mivel hazáját Polükratész türannisza (egyeduralma) alatt találta, a dél-itáliai Krotón városába költözött. Itt alapította meg filozófiai iskolával egybekötött vallási szervezetét, a püthagoreus iskolát. Az iskola jelentős befolyásra tett szert – először csak a városban, majd a dél-itáliai görög városállamok laza szövetségében, Magna Graeciában is.

Egy ismert történet szerint Krotón i. e. 510-ben Püthagorasz segítségével győzte le ellenségét, a szomszédos Szübarisz városát. Szübarisz lovassága állítólag nemcsak félelmetes volt, hanem híres volt arról is, hogy fuvolaszóra minden ló gyönyörűen, ágaskodva táncolt. Püthagorasz tanácsára a krotóni kémek megtanulták a lovakat táncoltató zenét, és betanítottak erre egy egész zenekart. Amikor szübariszi lovasság támadásba lendült, a krotóniak zenélni kezdtek, és könnyűszerrel leöldösték a táncoló lovakat és lovasaikat. Annyi bizonyos, hogy Krotón i. e. 510-ben valóban elfoglalta Szübariszt, de nem valószínű, hogy fuvolazenekaruk mérte volna a döntő csapást.

A növekvő befolyás természetes ellenhatásaként hamarosan szervezkedni kezdtek a püthagoreus-ellenesek is, akik végül felgyújtották a püthagoreusok központját, egy Milón nevű atléta házát (hasonló események történhettek a környező városokban is, ahol a pütagoreusok szintén befolyásra tettek szert). Egyesek szerint a gyújtogatók elfogták és megölték a filozófus-mestert, mások szerint csak megfenyegették, hogy ha nem hagyja el a várost, megölik. A peripatetikus Dikaiarkhosz egy töredéke szerintFr. 34, Wehrli; az üldözött filozófus Locri városába menekült, de ott egy küldöttség várta, akik szelíden arra kérték, hogy menjen el: „Kedves Püthagorasz, te nagyon okos vagy, mi azonban meg vagyunk elégedve a saját törvényeinkkel, és nem kívánjuk, hogy te újabbakat tégy a helyükbe. Eredj, és hagyj minket békében!”. Püthagorasz ekkor Metapontumba ment, és ott a Múzsák Templomában bánatában halálra éheztette magát.Dikaiarkhosz műveit idézi: W. K. C. Guthrie: The History of Greek Philosophy; 178. o.Diog. Laert. VIII. 1. A történet egy ennél valószínűbb változatában Püthagoraszt Metapontumba száműzték (ahol hamarosan meghalt), tanítványainak egy részét lemészárolták, a többieket pedig mesterükhöz hasonlóan száműzték, a testvériség gyűléstermeit porig égették.

Életútját Jamblikhosz, Porphüriosz és Diogenész Laertiosz életrajzából ismerjük. Krotóni házigazdájának lányát, Theanót vette feleségül. Két gyereküket említi Diogenész: egy Damó nevű lányt és egy Télaugész nevű fiút. Theano írta meg Püthagorasz első életrajzát. Ez valószínűleg hiteles forrás lehetne, de elveszett.

Tanításai A lélekre, az erényre és az önmegtartóztató életre összpontosítva új utat nyitott a korai görög ontológia felé. Egy új, integrált gondolkodási modellt mutatott be, ahol a misztikus és a matematikai vagy a vallásos és a tudományos gondolkodás egyedülállóan integrálódik. Ez a fajta gondolkodás nem gyakori a főáramú filozófiában. Elsősorban a lélek halhatatlanságát és vándorlását (reinkarnációt) tanította, és olyan életmódot ajánlott, amely az önmegtartóztató gyakorlatokon, az étkezési szabályokon és az etikus magatartáson keresztül a lélek megtisztítását és a környező univerzummal való összhangba hozását ígérte.

Az ókor többi bölcséhez hasonlóan Pythagoras is széleskörű ismeretekkel rendelkezett az orvostudomány, a zene, a kozmológia, a csillagászat, a matematika és más területeken. Gondolatai erős hatást gyakoroltak Platónra, ami művein keresztül is látható.

Az, hogy Püthagorasz hagyott-e maga után bármilyen írást, már az ókorban vitatott volt, és máig vitatható. Eredeti művei, ha voltak, hamar elvesztek. Ráadásul az ókori püthagoreusoktól sem maradt fenn írás. A róla szóló anyagot főként bizonytalan megbízhatóságú jelentések és apokrif írások alkotják, amelyek a hellenisztikus kortól kezdődően keletkeztek, és fokozatosan gyarapodtak, amíg figyelemre méltó mennyiség nem lett.

Az ősi utalások és tudósítások tele vannak ellentmondásokkal, és erősen tele vannak legendákkal. Ezért a 19. század óta tartó intenzív kutatási törekvések ellenére a kutatók véleménye még alapvető kérdésekben is igen eltérő. Nagy nehézséget jelent a későbbi püthagoreusok nézetei és az eredeti tanítás közötti különbségtétel.

Továbbra is vitatott, hogy Püthagorasz is foglalkozott-e a preszókratikus filozófusra/tudósokra jellemző racionális kozmológiával, és egyáltalán matematikus volt-e. A korai bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy Püthagorasz olyan kozmoszt mutatott be, amely erkölcsi elvek és jelentős számszerű összefüggések szerint épült fel, és hasonló lehetett a platóni mítoszok kozmoszról alkotott elképzeléseihez.

Lélekvándorlás Több korai beszámoló szerint hitt a lélekvándorlásban Xenophanész fr. 7Hérodotosz II 123 és bevezette a görög világba a metempszükhószisz (μετεμψύχωσις) fogalmát. Miután a krotóni iskola alapításáról beszámolt, Dikaiarkhosz a következőket írta Püthagorasz tanításairól:

Diogenész Laertiosz szerint Diogenész Laertiosz: (Neves filozófusok élete, VIII.1.) Püthagorasz azt állította, hogy vissza tud emlékezni előző négy életére: amikor is ő volt Hermész isten fia, Aithalidész, akinek Hermész azt a képességet ajándékozta, hogy vissza tud majd emlékezni előző életeire; a Trójánál harcoló Euphorbosz, akit Menelaosz sebesített meg, Hermotimosz, Pürrhosz, egy Délosz-szigeti szegény búvár; valamint azt állította, hogy többször is leszállt az alvilágba, és ott találkozott Homérosszal és egyéb neves költőkkel, akik egyébként egy fára kötözve lógtak büntetésül, mert az isteneket tiszteletlenül, prózai módon ábrázolták.

Szabályok

Bővebben: Püthagoreusok / Szabályok

Püthagorasz számos önmegtartóztatási szabályt írt elő követőinek. Ezek többsége olyan rituális óvintézkedésekre emlékeztet, amelyek a korabeli görög misztériumkultuszokban gyakran voltak jelen.

Más estekben – Arisztotelész elemzése szerint – közkeletű hiedelmek (pl. a leesett falat vagy a kenyér ilyen) vagy barbár szokások átvételéről van szó.Arisztotelész fr. 195 Rose

Filozófiai rendszere

Fő szócikk: Püthagoreusok.

Pütagoraszt a „számok atyja” néven is emlegették, mert a püthagoreusok számára a legfontosabb (és tulajdonképp az egyetlen) tudomány a matematika volt: azt tanították, hogy minden dolog kulcsa a számokban rejtezik. Úgy vélte, hogy a jelenségek alapjában mindenhol aritmetikai, illetve geometriai törvényszerűségek állnak, és a való világ jelenségei csak ezek többé-kevésbé tökéletlen kifejeződései: minden mulandó, csak a számok örökkévalóak. Azt tartotta, hogy a világon minden viszony kifejezhető természetes számok arányaival, illetve összegzésével, ezért a püthagoreusok minden jelenségben ezeket az arányokat próbálták meg fölfedezni.

Mivel ezeket az összefüggéseket a zenében sikerült egzakt módon bizonyítani, a püthagoreusok előszeretettel tekintettek mindent – ide értve még az emberi testet is – egy-egy fajta hangszernek, ezért a pszichoterápia legősibb formájaként a lélek bajait is zenével gyógyították: a pácienst sípok és dobok hangjával a kimerült összeesésig tartó, tébolyult táncra kényszerítették.

Mivel minden mindennel arányos, szükségképpen az égitestek mozgásának is arányosnak kell lennie. Püthagorasz világának közepén a gömb alakú Föld lebeg, és körülötte keringenek egy-egy kerékre, azaz szférára erősítve a bolygók, valamint a Nap és a Hold. A szférák forgása suhogó neszt, egyfajta zenei hangzást kelt: ez volt a szférák harmóniája (amit „a szférák zenéjeként” is szoktak emlegetni). Ezt a világon egyedüliként Püthagorasz állítólag hallotta is. Ebben a rendszerben a Naprendszer afféle hatalmas lant, aminek a húrjai körkörösek, az egyes égitestek távolságai pedig arányosak: a Föld és a Hold zenei hangköze egy nagyszekund, a Merkúr és a Hold, illetve a Merkúr és a Vénusz között pedig egy-egy kis szekund van. A Vénusz és a Nap között kis terc, a Mars és a Jupiter között kis szekund, a Jupiter és a Szaturnusz között úgyszintén kis szekund, végül a Szaturnusz és az állócsillagok szférája között ismét egy kis terc távolságot tételezett fel (lásd még: Titius–Bode-szabály).

Nehéz lenne túlértékelni Püthagorasz tudománytörténeti jelentőségét. Amint arra Arthur Koestler rámutat: „az a gondolat, hogy a bölcsesség és a hatalom kulcsa egyaránt a számokban rejtőzik, egyetlenegy, Európán kívüli civilizációban sem bukkant fel soha”.

Mivel Püthagorasz hitt a világ alapvető zeneiségében, életszemlélete igen közel állt Orpheusz híveiéhez, az úgynevezett orfikusokhoz – tőlük vette át például a hús- és babfogyasztás tilalmát.

Tudományos eredményei Sok matematikai és tudományos felfedezést Püthagorasznak tulajdonítottak, köztük híres tételét, valamint felfedezéseket a zene, a csillagászat és az orvostudomány Diogenes Laërtius (1925) [c. 200 AD]. "Book VIII". Lives of the Eminent Philosophers. Vol. II. Translated by Hicks, Robert Drew. Loeb Classical Library. Cambridge, Massachusetts and London: Harvard University Press and William Heinemann Ltd. . OCLC 758307224 területén. Tanítványaival állítólag máig ható eredményeket ért el.

Matematika Ma leginkább állítólagos matematikai felfedezéseiről híres,Kahn, Charles H. (2001). Pythagoras and the Pythagoreans: A Brief History. Indianapolis, Indiana and Cambridge, England: Hackett Publishing Company. . OCLC 46394974 a történészek azonban vitatják, hogy ő maga valóban valaha is jelentős mértékben hozzájárult-e a területhez.Burkert, Walter (1 June 1972). Lore and Science in Ancient Pythagoreanism. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press.