Szűts János (Névváltozatok: Szűcs, Szücs, Szüts) (Mosonmagyaróvár, 1904. október 22. – 1976. szeptember 1.) alezredes, vívó mesteredző.
Életrajza
1922. február 4-én avatták tisztté. 1926-ban került Borsody László fővívómester mellé a Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézetbe (SPOTI).Budapest IX. kerület Timót utca 3. szám alatt működött 1932-1941. Jogutóda volt ugyanitt a M. Kir. Toldi Miklós Honvéd Központi Testnevelési Intézet 1941-1944.Máday Norbert: Edzett pengék. Kecskemét, 2014 1930-ban ösztöndíjjal egy éven át az olasz mesterképző intézet hallgatója volt. 1937. november 1. nevezték ki segédvívómesternek.1940. évi rangsorolás, Vívómesterek (792. o.) 1938 március végétől féléves párizsi tanulmányúton volt a Joinville-le-Pont-ban található École Supérieure d'Éducation Physique (Katonai Testnevelési Főiskola), tanította a kardvívást és tanulta a párbajtőr- és tőrvívást. Franciaországi útjáról egy tanulmányt írt, A francia vívósportról, ami a Magyar Katonai Szemle c. szaklapban jelent meg.Magyar Katonai Szemle, 1938 (8. évfolyam, 4.negyedév). A tanulmány megtalálható Máday Norbert könyvében is, 144-155. o. 1941. május 1-től honvéd vívómester.1942. évi rangsorolás, Vívómesterek (1287. o.)
Mestere - Borsody László - nyugdíjba vonulásakor ő vette át a helyét a SPOTI kardszakán.
1945-től hadifogoly volt az egyik hírhedt francia táborban.„1945-ben francia hadifogságba esik, és megjárja a hírhedt és rettegett francia hadifogolytábort. Két társával – Imréghy Béla őrnaggyal és Somodi Béla tiszttársával - vívóakadémiát szervez, ahol bemutató vívásokat tartanak a fogolytáborban. A beléptidíj egy szál cigaretta, amit tovább cserélve élelemhez jutottak.” Máday Norbert: Edzett pengék, 25. o.A francia felügyelet alatt működő táborokban (kb. 140 db) becslések szerint 60-70 ezer magyar ember volt hadifogoly. Az ottani táborokban uralkodó tényleges viszonyokról számos részlet megtudható Tarcai Béla Magyarok a nyugati hadifogolytáborokban (1992) c. könyvéből. Szabadulása után elvesztette teljes vagyonát és elvált feleségétől.
Az újraalakuló Magyar Néphadsereg állományába került. Az 1950-es években a Katonai Testnevelési Főiskolán volt tanár, valamint ezzel egyidőben a Vörös Meteornál vívóedző, később a Honvédnál oktatta kardvívást.
Élete utolsó 3 évében Parkinson-kór támadta meg. Tanítványa, Pézsa Tibor fogadta be és 1976-ban bekövetkezett halálakor ő rendezte temetését, teljes katonai tiszteletadás mellett. A farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra 1976. szeptember 10-én.
Kitüntetései, elismerései III. T. osztályú Tisztviselői Szolgálati Jel1944. évi rangsorolás, III. TBelföldi rendjelek jelzése..., illetőleg rövidítése Erdélyi Emlékérem1942. évi rangsorolás, Vívómesterek szakasz, Rendjelek oszlop, E-vel jelölve. Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntető jelvény (1961)Oklevél Mesteredző (1961)
Tanítványai Berczelly Tibor olimpiai bajnok Gerevich Aladár hétszeres olimpiai aranyérmes, harmincnégyszeres magyar bajnok Keresztes Attila olimpiai bajnok Kovács Pál olimpiai bajnok Papp Bertalan olimpiai bajnok Pézsa Tibor olimpiai bajnok Örley Szabolcs junior világbajnok Zarándi Csaba (1928-2003), mesteredző (1975)„Nem a mindenáron újat keresést, hanem a klasszikus magyar kardvívás újraértékelését, szeretett mestereim Szabó László és Szüts János tanításait és a saját tapasztalataimat igyekeztem összegezni a villanygéppel való vívás, illetve az arra való áttérés időszakában.” Zarándi Csaba: Kardvívás, 1988. Bp., TF, 1989
Jegyzetek
Források A Magyar Királyi Honvédség és Csendőrség tisztjeinek és hasonló állásúaknak 1942. évi besorolása - Honvéd vívómesterek fejezet 1287. oldal (Atheneum RT. nyomása - hivatalos kiadás) Gyászjelentése
Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar hadifoglyok a második világháborúban Kategória:Magyar vívóedzők Kategória:Az Erdélyi Emlékérem kitüntetettjei