Irapuato nagyváros Mexikó középső részén, Guanajuato államában, a több államra kiterjedő Bahío nevű vidék egyik fontos települése. Magának a városnak a lakossága 2010-es adat szerint csak 381 000 fő volt, de a hozzá tartozó, 2 községből álló agglomeráció csaknem 800 000 fős. Irapuato és környéke világszerte híres epertermesztő vidék, ezért a települést nevezik a „világ eperfővárosának” is.

Földrajz Elhelyezkedés Irapuato Mexikó középső részén fekszik, Guanajuato állam közepétől délnyugatra. A Vulkáni-kereszthegység által körülvett medence, ahol a város elterül, mintegy 1700–1800 méteres tengerszint feletti magasságban található, talaja és éghajlata a mezőgazdaságnak kedvez. A város környékén számos kialudt vulkán kúpja emelkedik, a Cerro Arandas közvetlenül a település északnyugati határán. Ennek lábánál folyik el Irapuato fő folyója, a Guanajuato.

Éghajlat A város éghajlata meleg és átlagosan csapadékos. Minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőmérsékletet, de a havi átlagok a januári 15,2 °C és a májusi 23,7 °C között változnak. A téli hónapokban gyenge fagy is előfordul, az eddig mért legalacsonyabb érték -3 °C volt. A csapadék évi mennyisége átlagosan 645 mm, azonban eloszlása rendkívül egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó négy hónapos időszakban hull a teljes mennyiség mintegy 82%-a, a téli hónapok pedig nagyon szárazak.

Közlekedés A város igen jelentős közlekedési csomópont, két szövetségi főút is áthalad rajta: az egyik egész Mexikó egyik legfontosabb útja, a Ciudad Juárezt Mexikóvárossal összekötő 45-ös, a másik a 90-es, mely Irapuatót Zapotlanejóval köti össze. Emellett a néhány kilométerre fekvő Salamancában indul a 43-as főút is, mely Moreliáig vezet.

A városnak saját nemzetközi repülőtere nincs, a legközelebbi ilyen létesítmény a Silao és León között található Del Bajío nemzetközi repülőtér, mintegy 40 km-re fekszik Irapuatótól észak-északnyugati irányban.

Népesség Ahogy egész Mexikóban, Irapuato szűken vett városában is és az agglomerációban is folyamatosan növekszik a népesség. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:

ÉvLakosság (Irapuato város)Lakosság (Irapuatói agglomeráció)1990265 042567 2261995299 604633 7642000319 148666 7882005342 561696 7262010380 941790 192

Története jobbra|bélyegkép|Agustín de Iturbide A területre 1200 körül érkeztek az első lakók, méghozzá a csicsimék törzs tagjai. Ahol ma a város található, korábban a Guanajuato és a Silao folyók vizéből kialakult tó terült el, az első lakók ennek partján telepedtek meg és vadászattal, halászattal és – kezdetleges fejlettségi szinten – mezőgazdasággal foglalkoztak. A spanyol hódítók 1556–1557 körül érkeztek ide, köztük Vasco de Quiroga, aki azonnal elkezdte a hittérítő munkát. A település 1589-ben kapta a San Marcos Irapuato nevet, mely mára Irapuatóra rövidült. Ez a szó a purepecsa (taraszkó) nyelvű Jiricuato szóból ered, melynek jelentése: „Alacsony házak helye”.

Irapuato ezután sokáig kis településként élte életét, az igazi fejlődés a 19. század elején kezdődött el, amikor Agustín de Iturbide (a későbbi Ágoston császár) 1811 és 1816 között itt települt le. Elrendelte a mocsarak kiszárítását, a Silao folyó szabályozását, utcákat köveztetett le, városőrséget szervezett, fejlesztette a kézművesipart és a mezőgazdaságot, újra felvirágzott a kertkultúra és a méhészet, valamint a (főként vallásos) oktatás.

A függetlenség kivívása után 1826. március 8-án emelkedett villa rangra a település, és néhány hét múlva megindult a postai szolgáltatás is. 1833-ban azonban nagy kolerajárvány pusztított Irapuatóban, ez némileg visszavetette a fejlődést.

Az 1852-es év igen fontos a város történetében: Nicolás Tejada ekkor hozott be Franciaországból 24 tő epret, melyeket érdekességképpen elültetett a Moussier nevű helyen a Silao folyó partján (a mai Díaz Ordaz útnál). Innentől kezdve lassacskán egyre jobban elterjedt a gyümölcs termesztése a környéken, olyannyira, hogy mára Irapuato vált a „világ eperfővárosává”.

1863-ban a francia megszállók a Szent Antal-templom közelében elterülő erdőben rendezkedtek be, azóta nevezik ezt a területet Bosque de las Francesesnek, vagyis A franciák erdejének. 1864-ben Miksa császár, 1867-ben pedig Sarolta császárné látogatott el a városba. 1880-ban megnyílt az környék első vasútvonala, mely Celayával kötötte össze a települést. A század végén, 1893. november 7-én kiadott állami rendelet emelte ciudad rangra az addigi villát, ekkor vált neve véglegesen csak Irapuatóvá.

Turizmus, látnivalók Műemlékek, emlékművek, terek, parkok, múzeumok jobbra|bélyegkép|A Templo del Hospitalito A történelmi belvárosban számos régi műemlék épület található. Templomai közül kiemelkedik a 16. századi Szent József-templom, az ugyanebből a korból származó Templo del Hospitalito, a 17. századi Parroquia del Centro, a 19. század végi Szent Ferenc-templom és a barokk Templo de Nuestra Señora de la Soledad. Világi épületei közül a legjelentősebbek a községi palota (az egykori Colegio de la enseñanza), a kormányzati palota és az Allende és a 5 de febrero utcák sarkán álló ház. Érdekes látnivalók még a 17. századi, egyetlen kőből kifaragott kereszt, a Plaza de los Fundadores téren álló szoborkompozíció, a Plazuela Juan Álvarez téren álló régi, kőből faragott napóra és a város központi parkja (a Jardín Hidalgo vagy Jardín Principal).

Legfontosabb múzeuma a Museo de la Ciudad, amely egy 18. századból származó épületben számos kiállítással rendelkezik: fegyvereket, régészeti leleteket, régi tárgyakat, katonai egyenruhákat, fal- és olajfestményeket és egyéb művészeti alkotásokat is láthatunk itt. Rendezvények Irapuato legfontosabb rendezvénye a tavasszal tartott eperexpó vagy eperfesztivál, ami már régen túlnőtte az eper által meghatározott kereteket: ma már a mezőgazdasági, ipari és kézművestermékeket bemutató kiállítások mellett számos művészeti, kulturális, színházi, zenés és táncos program várja az érdeklődőket, valamint rendeznek kakasviadalokat és lovas charreadákat is.

Február 15-én tartják a városalapítás emlékünnepét, ahol szintén kulturális és művészeti bemutatókat és előadásokat, valamint sportrendezvényeket rendeznek. Ehhez hasonlít, csak több zenei és színházi programmal tarkított rendezvény a májusban tartott Festival de Eraitzicutzio, novemberben pedig jazzfesztivált tartanak.

Sport A város egykor sikeres labdarúgóklubja a Club Deportivo Irapuato, mely hosszú évekig szerepelt az első osztályú bajnokságban, de 2013-ban még a másodosztálytól is búcsúztak, amikor felvásárlás során Zacatepec de Hidalgo városába költöztek, így a Club Zacatepec jutott hozzá a másodosztályban való szereplés lehetőségéhez. Az Irapuato stadionja az Estadio Sergio León Chávez, amelyben az 1986-os labdarúgó-világbajnokság több mérkőzését is rendezték, köztük a fájdalmas emlékű Magyarország–Szovjetunió összecsapást is.

Jegyzetek

Kategória:Guanajuato települései