Ottokar Lorenz (Iglau (Morvaország), 1832. szeptember 17. – Jéna, 1904. május 13.) német történetíró.
Élete
Filológiát és történetet hallgatott Bécsben és 1855-ben adta ki első munkáját Über das Konsulartribunat (Bécs). Ezt követte az Österreichische Regentenhalle című mű. Két évvel később a titkos levéltárhoz nevezték ki. 1860-ban rendkívüli, 1862-ben pedig rendes tanár lett a bécsi egyetemen, ahol azután az osztrák és a világtörténetet adta elő és a történeti szemináriumnak is egyik vezető tanára volt. Bécsből a szász-weimari nagyherceg hívására Jenába költözött, ahol mint a történet tanára működött.
Lorenz szerint a világtörténet felosztása három korra tiszta külsőség és nem a dolog természetéből van merítve. E régi felosztás helyett a nemzedékek teóriáját ajánlja. 3-3 nemzedék esvén egy századra, a századot, illetve háromszáz vagy hatszáz éves időszakot (vagy háromszor annyi nemzedéket) ajánl a történeti események időmértékéül. Más szóval: a genealógiát akarja a történetírás alapvető tudományának megtenni. E célból kiadta 1892-ben a Genealogischer Hand- und Schulatlas-t. Értekezései közül a Goethes politische Lehrjahre című említendő (Allgemeine Zeitung 1892. 129-30), melyben Goethét szerepelteti (Nagy Frigyes helyett) mint a német fejedelmek szövetségének értelmi szerzőjét. Goethe politikai működésével egyébiránt több alkalommal foglalkozott. Régibb értekezései Drei Bücher Geschichte und Politik cím alatt összegyűjtve is megjelentek. A Die bürgerliche und naturwissenschaftliche Geschichte című híressé vált polémikus értekezése, melyben Du Bois-Reymond rektori beszédét cáfolgatta, a Sybel-féle Historische Zeitschrift-ben látott napvilágot (39. kötet).
Fontosabb művei
Geschichte Ottokars II. von Böhmen u. seiner Zeit (1866) Deutsche Geschichte im 13. und 14. Jahrhundert (2 kötet, befejezetlen, 1863-1867) Deutschlands Geschichtsquellen im späteren Mittelalter (2 köter, 3. kiad. 1885-87. Wattenbach hasonló c. művének folytatása) Geschichte des Elsasses (Wilhelm Scherer közreműködésével, 3. kiad. 1886) Papstwahl und Kaisertum (1874) F. C. Schlosser und über einige Aufgaben und Principien der Geschichtsschreibung (1878) Die Geschichtswissenschaft in ihren Hauptrichtungen und Aufgaben kritisch erörtert (I. kötet 1886; a II. kötet e cím alatt jelent meg: Ranke, Generationslehre und Geschichtsunterricht, 1891) Genealogisches Handbuch der europäischen Staatengeschichte (Berlin, 1895)
Jegyzetek
Források
Kategória:Német történészek Kategória:1832-ben született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek