A Lontra az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó nem.
Tudnivalók Korábban a Lontra-fajokat a Lutra (Brünnich, 1771) nembe sorolták be, de később új önálló nemet alakítottak ki ez újvilági vidráknak.
Az összes faj ebből a nemből Amerikában fordul elő. A kanadai vidra kivételével, amely Észak-Amerikában él, az összes többi faj Közép- és Dél-Amerikában található meg.
Ezek a fajok hasonlítanak a Lutra fajokhoz, és méretük is hasonló, koponyájuk és fogaik azonban eltérőek. Bundájuk felül barna, hasuk világosbarna vagy szürkés. Pofájuk és torkuk fehér vagy világosszürke lehet. Testük, mint általában a vidráknál, hosszúkás és hengeres, lábaik rövidek és úszóhártyásak. Farkuk hosszú és izmos, fejük lekerekített és tompa. Füleik kicsik és merüléskor zárhatók. Testhosszuk 46-82, farkuk 30-57 centiméter. Súlyuk 3-15 kilogramm között változik, a hímek lényegesen nehezebbek, mint a nőstények.
Elterjedésük, élőhelyük Szinte az egész amerikai kontinensen megtalálhatók, elterjedési területük Alaszkától a Tűzföldig terjed. Számos élőhelyen előfordulnak, de mindig víz közelében élnek. Édesvizek, például folyók és tavak mentén, mocsaras területeken, torkolatok környékén és tengerpartokon élnek. Egyik fajuk, a parti vidra csak tengerpartokon él, míg a többi faj kevésbé válogat az élőhelyek között.
Életmódjuk Főként alkonyatkor vagy éjszaka aktívak, de néha nappal is vadásznak. Pihenőhelyük saját maguk által ásott vagy más állatoktól átvett odúk, a partokon pedig hasadékokat, kis barlangokat is használnak. Kiváló úszók, akár 8 percig is képesek a víz alatt maradni, de emellett ügyesen és gyorsan mozognak a szárazföldön is. Főként magányosan élnek, állandó kapcsolat csak a nőstényeknél és kölykeiknél fordul elő. A Lontra fajok territoriálisak, revírjeik mintegy 10-80 kilométeren terülnek el. Területeik határait vizelettel, széklettel vagy anális mirigyeik váladékával jelölik. Bár területeik átfedhetik egymást, az állatok elkerülik egymás közelségét, és meglehetősen agresszívan reagálhatnak a fajtársaikra.
Elsősorban vízi állatokkal táplálkoznak, mint például a halak, kétéltűek, teknősök és más hüllők, rákok. Néha madarakat és tojásaikat, kisemlősöket vagy rovarokat is esznek. Gyors anyagcseréjük miatt sokat kell enniük.
Körülbelül 60-63 napos vemhesség után a nőstény átlagosan két-három kölyköt hoz világra. Az újszülött vidrák odúban vagy természetes üregben nevelkednek, amelyet két hónapos korukban hagynak el először. Öt-hat hónap után elválasztják őket, és nem sokkal azelőtt hagyják el anyjukat, hogy az a következő utódait világra hozná. A várható élettartamuk vadon 14 év, fogságban pedig akár 25 év.
Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik:
kanadai vidra (Lontra canadensis) Schreber, 1777 parti vidra (Lontra felina) Molina, 1782 hosszúfarkú vidra (Lontra longicaudis) Olfers, 1818 déli vidra (Lontra provocax) Thomas, 1908
Források Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
További információk
Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9
Kategória:Vidraformák Kategória:Emlősnemek