A Debreceni Református Kollégium Magyarország egyik legnevezetesebb, leggazdagabb múltú oktatási intézménye.

Az alábbi listában szerepelnek a Kollégium nevezetes diákjai és tanárai.

Nevezetes diákjai bélyegkép|jobbra|150px|Ady Endre bélyegkép|jobbra|150px|Arany János bélyegkép|jobbra|150px|Bay Zoltán bélyegkép|jobbra|150px|Csokonai Vitéz Mihály

bélyegkép|jobbra|150px|Irinyi János bélyegkép|jobbra|150px|Kölcsey Ferenc bélyegkép|jobbra|150px|Latabár Endre bélyegkép|jobbra|150px|Móricz Zsigmond bélyegkép|jobbra|150px|Szabolcska Mihály bélyegkép|jobbra|150px|Szőnyi Pál bélyegkép|jobbra|150px|szegedi és borosjenői gróf Tisza István (dr., Dr.) bélyegkép|jobbra|150px|borosjenői és szegedi Tisza Kálmán bélyegkép|jobbra|150px|borosjenői és szegedi gróf Tisza Lajos bélyegkép|jobbra|150px|Veres Győző

Ady Endre (1877–1919) költő Arany János (1817–1882) költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára Balassa Iván (1917–2002) etnográfus, a történelemtudományok (néprajz) doktora Balkányi Szabó Lajos (1823–1889) ügyvéd, költő Balog Zoltán (1958) a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke; országgyűlési képviselő, Magyarország emberi erőforrások minisztere Baltazár Dezső (1871–1936) debreceni püspök, az Országos Református Lelkészegyesület elnöke Barcza Gedeon (1911–1986) tanár, nemzetközi sakknagymester, sakkíró Bay Zoltán (1900–1992) fizikus Bátorkeszi István (17. század) református prédikátor Béládi Miklós (1928–1983) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár Bényi Árpád (1931–2006) festőművész, 1956-os politikai elítélt, Berettyóújfalu és Debrecen város díszpolgára Bíró Lajos (1856–1931) zoológus, utazó, néprajzi gyűjtő Bojthi Veres Gáspár (1595–1640) tanár, Bethlen Gábor titkára és I. Rákóczi György fejedelem udvari embere Bölcskei Gusztáv (1952) református püspök, teológus, egyetemi tanár Borsos Endre (1876 –1952 ) közigazgatási bíró, a Közigazgatási Bíróság elnöke, lakásügyi kormánybiztos, a budai református egyházközség főgondnoka Budai Ézsaiás (1766–1841) bölcselet- és hittudós, író, történész, református püspök Czeglédi István (1620–1671) református lelkész, kassai rektor, prédikátor Csapó József (1734–1799) Debrecen város főorvosa, botanikus, az első hazai gyermekorvostani munka szerzője Csathó Kálmán (1881–1964) író, színházi rendező, az MTA levelező tagja (1933-1949) Csengery Antal (1822–1880) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő Csete György (1937–2016) Kossuth-díjas építészmérnök, A Nemzet Művésze Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) költő, 1794-ben a Kollégium poétai osztályának préceptora Darvasi Ilona (1957) jelmeztervező, színházigazgató Debreceni Ember Pál (1660 körül–1710) református lelkész, egyháztörténész Diószegi Sámuel (1761–1813) református lelkész, botanikus Domokos Lajos (1728–1803) Debrecen város főbírája, Domokos Márton fia, debreceni református egyház és a Kollégium gondnoka, több iskolai reform kezdeményezője, a bécsi önkénnyel szembeni nemes-nemzeti ellenállás jeles vezetője Domokos Márton (1697–1764) Debrecen város főbírája, a debreceni református egyház gondnoka Erőss Gábor (1779–1815) rézmetsző, tipográfus, Csokonai legismertebb arcképének (prémes, magyar mentében öltözött) első elkészítője rézmetszetben Erőss János (1777–1808) rajzoló, rézmetsző, református lelkész, Csokonai legismertebb arcképének (prémes, magyar mentében öltözött) megrajzolója Erőss Lajos (1857–1911) református lelkész, tiszántúli püspök; teológia professzor Fazekas Mihály (1766–1828) költő, botanikus, huszár-főhadnagy, éveken át a Kollégium pénztárnoka Félegyházi Tamás (1540–1586) református lelkész Fehér Gábor (1893–1941) író, költő, kritikus, tanár Fényes Elek (1807–1876) közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja 1858–1867 között Ferenczy Miklós (1931) orvos, helytörténész Földi János (1755–1801) hajdúhadházi orvos, természettudós, költő, Csokonai és Fazekas Mihály barátja és mestere Genersich János (1761 - 1823) történész, pedagógus. Géresi Kálmán (1841–1921) jogakadémiai tanár, történész, Tisza István nevelője Gulyás Pál (1899–1944) költő, tanár Hatvani István (1718–1786) orvosdoktor Hányoki Losonczi István (1704–1780) lelkész, pedagógus, tankönyvíró Hegedűs Mária (1951) költő, vizuális művész, pedagógus Horthy Miklós (1868–1957) tengernagy, kormányzó Hőgyes Endre (1847–1906) orvosprofesszor, bakterológus, a Pasteur veszettség elleni védőoltásának módosítója Imre Samu (1917–1990) állami díjas nyelvész, nyelvjáráskutató, a nyelvtudományok doktora, az MTA tagja Imre Sándor (1820–1900) irodalomtörténész, nyelvész Irinyi János (1817–1895) természettudós, vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja Irinyi József (1822–1859) ügyvéd, hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, 1848-ban részt vett a 12 pont megszövegezésében Irinyi János öccse Jakucs Pál (1928–2000) Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, az MTA tagja Julow Viktor (1919–1982) irodalomtörténész, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár Karácsony Sándor (1891–1952) pedagógus, író, lapszerkesztő Kardos Albert (1861–1945) irodalomtörténész; a debreceni zsidó gimnázium megszervezője Kardos Pál (1900–1971) irodalomtörténész, pedagógus, Kardos Albert fia Kazinczy Ferenc (1759–1831) költő, nyelvújító Kállay Ferenc (1790–1861) művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja Kenessey Albert (1828–1879) hajóstiszt, hajózási szakember, az MTA tagja Kerekes Ferenc (1784–1850) matematikus, a Debreceni Kollégium professzora, pedagógiai reformok kezdeményezője, a Kollégiumi Füvészkert alapítója (1840) Keresztúri Bíró Pál (1589–1655) református prédikátor, hitvitázó, jeles pedagógus Keserüi Dajka János (1580–1633) erdélyi református püspök, Bethlen Gábor fejedelem udvari papja; az Öreg Graduál című énekeskönyv szerkesztője Kesztyűs Loránd (1915–1979) orvos, immunológus, patofiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus, az MTA tagja Kiss Sándor (1918–1982) a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség országos vezetője, kisgazda- majd parasztpárti-politikus, 1956-os emigráns Kiss Tamás (1912–2003) költő, író, műfordító Kocsi Csergő Bálint (1647–1698) református tanár, a magyarországi barokk gályarab-irodalom egyik jeles írója Konrád György (1933-2019) író, esszéíró, szociológus Kovács Ferenc (1823–1895) politikus, az MTA tagja Kovács János (1816–1906) kollégiumi tanár, Afrika-kutató Kovács Máté (1906–1972) könyvtáros, művelődéspolitikus Kovács Sebestény Endre (1814–1878) sebészorvos, az MTA tagja Kölcsey Ferenc (1790–1838) költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja Könyves Tóth Kálmán (1837–1924) író, debreceni lelkész, Könyves Tóth Mihály fia Könyves Tóth Mihály (1809–1895) debreceni lelkész, aki a forradalmi buzdító beszédei miatt 1849–1856 között osztrák börtönökben raboskodott Kövy Sándor (1763–1829) jogász, a Sárospataki Református Kollégium jogakadémiájának tanára, tanítványai közé tartozott Kossuth Lajos és Szemere Bertalan Kúnos Ignác (1860–1945) nyelvész, turkológus, a török népköltészet úttörő jelentőségű kutatója, az MTA tagja Latabár Endre (1812–1873) színművész, kassai színigazgató Lengyel József (1770–1822) a Debreceni Református Kollégium tanára, majd lelkész; jeles egyházi zeneszerző Lovassy László (1815–1892) jogász, az országgyűlési ifjúság egyik vezetője. Lugossy József (1812–1884) nyelvész, orientalista, az MTA tagja, magyar irodalom tanár és a kollégium könyvtárosa Mándi Márton István (1760–1831) tanár, filozófus és nyelvész, a Pápai Református Kollégium újjászervezője és felvirágoztatója Márton József (1771–1840) Mándi Márton István öccse, nyelvész, lapszerkesztő; a Magyar Hírmondó és a Magyar Kurír szerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; számos nyelvtudományi munka, nyelvtan és szótár szerzője; Csokonai verseinek első kiadója Maróthi György (1715–1744) matematikus, a magyar zeneelmélet úttörője, a Kollégiumi Kántus alapítója, a história és ékesszólás professzora Medgyesi Pál (1604–1663) református lelkész, teológus, író Medgyessy Ferenc (1881–1858) orvos, Kossuth-díjas szobrászművész Milotai Nyilas István (1571–1623) író, lelkész, tiszántúli püspök, majd Bethlen Gábor fejedelem udvari papja Móricz Zsigmond (1879–1942) író, lapszerkesztő Nagy Attila (1982) költő, író, zenész O. Nagy Gábor (1915–1973) irodalomtörténész, szóláskutató, tanár Nagy Imre (1817–1840) költő Nagy Mihály (1937) középiskolai tanár; kutatótanár; 1992-től 1996-ig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának igazgatója; egyetemi doktor; mineralógus; meteoritkutató; címzetes egyetemi docens Nyáry Pál (1805–1871) politikus, író, Pest-Pilis-Solt vármegye alispánja, képviselő, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a nemesi liberalizmus egyik vezére Oláh Gábor (1881–1942) költő, regényíró Orvos-Tóth Noémi (1972) klinikai szakpszichológus Ökröss Bálint (1829–1889) jogász, az MTA tagja Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) költő, író, hagyománygyűjtő, mérnök, ügyvéd; Csokonai barátja; a századforduló magyar népi dalkincsét Ötödfélszáz énekek című kéziratos gyűjteményében gyűjtötte össze Péchy Mihály (1755–1819) építész, mérnökkari tábornok; tervei alapján épült a Nagytemplom, valamint a Debreceni Kollégium mai épülete Péczeli József (1750–1792) református lelkész, irodalomszervező egyéniség, műfordító és költő; Péczely József történetíró és Kollégiumi professzor apja Péczely József (1789–1849) történész, költő, történelem és a görög-latin tanszékek tanára, kollégium rektora és könyvtárosa; Péczeli József református lelkész fia Rácz Jenő (1907–1981) politikus, pénzügyminiszter Révész Bálint (1816–1891) református püspök Révész Imre, id. (1826–1881) református lelkész, egyházjogi és egyháztörténeti kutató és író, levéltáros, az MTA tagja; egyháztörténelem tanár Révész Kálmán (1860–1931) lelkész, debreceni püspök, egyháztörténész, id. Révész Imre fia és ifj. Révész Imre apja Sarkadi Imre (1921–1961) Kossuth- és József Attila-díjas próza- és drámaíró, újságíró Sárváry Pál (1765–1846) bölcseleti doktor, debreceni professzor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Schulek Frigyes (1841–1913) építész, műegyetemi tanár, a Mátyás-templom átépítője, a Halászbástya tervezője Segner János András (1704–1777) természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár Sinai Miklós (1730–1808) történet és klasszikus irodalmak tanára, református püspök Senánszky Petra (1994) világbajnok sportoló Szabó Károly (1824–1890) történész, műfordító, pedagógus, az MTA rendes tagja Szabó Lőrinc (1900–1957) költő Szabó Zoltán Gábor (1908–1995) kétszeres Kossuth-díjas fiziko-kémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Szabolcska Mihály (1861–1930) lelkész, költő Szele Tibor (1918–1955) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár Szenczi Molnár Albert (1574–1634) református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító Szentgyörgyi József (1765–1832) debreceni orvos, természettudós, nyelvész, egyházi énekszerző Szentjóbi Szabó László (1767–1795) költő, részt vett a magyar jakobinus mozgalomban, a kufsteini várbörtönben raboskodott és ott is halt meg Szikszai György (1738–1803) debreceni esperes-lelkész, teológus, nyelvész, író Szilády Áron (1837–1922) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Szilágyi József (1917–1958) forradalmár, jogász, rendőr alezredes Szoboszlai Pap István (1786–1855) debreceni püspök, egyházi író Szombati-Szabó István (1888–1934) költő, műfordító, a kisebbségbe került magyarság jeles képviselője