Martinkó András (írói álnév: Márton András; műfordítói álnév: Kismárton András) (Szuhogy, 1912. szeptember 22. – Budapest, 1989. február 1.) magyar irodalomtörténész, nyelvész, szótárszerkesztő, címzetes egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1989), az irodalomtudományok doktora (posztumus).
Életpályája Mezőkövesden érettségizett. 1930-1935 között a budapesti egyetemen Eötvös-kollégistaként tanult magyar-francia szakon. 1938-tól Rozsnyón, Ungváron és Budapesten oktatott. A második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében dolgozott. 1956-tól az ELTE idegen nyelvi lektorátusán dolgozott. 1959-1972 között az Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa volt.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Kemény Zsigmond és Petőfi Sándor munkásságával foglalkozott; ismeretterjesztő előadásokat tartott.
Művei Báró Kemény Zsigmond pályafordulata (1937) Vörösmarty Mihály. Nagyobb epikai művek (szerkesztette, Horváth Károllyal, 1963) A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése (tanulmány, 1965) Elbeszélések a magyar irodalomból (antológia, 1965) A stílus és az irodalmi nyelv néhány kérdése a köznyelvi értelmező szótárakban (1966) Petőfi életútja (szerkesztette, 1972) Költő, mű és környezet (kérdőjelek a Petőfi-irodalomhoz) (1973) Petőfi Sándor összes költeményei (szerkesztette, Kis Józseffel, 1973) Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése (szerkesztette, 1974) Vörösmarty Mihály válogatott művei (szerkesztette, 1974) Vörösmarty Mihály összes költeményei (szerkesztette, 1978) Teremtő idők (tanulmányok, 1977) Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1981) Értjük vagy félreértjük a költő szavát? (tanulmány, 1983) Emlékeimből (1984) Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Hősköltemény tíz énekben (szerkesztette, 1985) Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1987) Anyám egy napja (életrajz, 1987) Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Bevezetés és vázlat (1988) Vörösmarty Mihály: Versek (szerkesztette, 1993) A szó jelentése; előszó Kiefer Ferenc; LAZI, Szeged, 2001
Műfordításai Alberto Moravia: A római lány (regény, 1958) René Barjavel: A mimóza bosszúja (elbeszélések, 1963) Robert Escarpit: A literatlon (kópéregény, 1965)
Díjai, kitüntetései Akadémiai Díj (1979) Toldy Ferenc-emlékérem (1982)https://resolver.pim.hu/auth/PIM640355 bélyegkép|jobbra|200px|Emléktáblája Budapest I. kerületében
Emlékezete 1996-ban a Magyar Tudományos Akadémia megalapította a Martinkó András-díjat. Minden évben az előző év legjobbnak ítélt XIX. százados irodalomtörténeti tanulmányának írója kapja. Emléktáblát kapott Budapest I. kerületében. A 2010-es évek elején szülőfalujának Általános Iskolája fölvette nevét, illetve viseli mai napig, kisebb-nagyobb változásokkal. Martinkó András Általános Iskola (korábban), Szendrői Apáczai Csere János Általános Iskola Martinkó András Tagiskolája - Szuhogy (napjainkban).
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
További információk [ Magyar életrajzi lexikon] [ Kortárs magyar írók] Talentumom megőriztem, gyarapítottam... Három neves szuhogyi; összeáll., szerk. Laki Lukács László; Városi Rendezvények Háza és Könyvtár, Edelény, 1996 (Edelényi füzetek)
Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Eötvös-kollégisták Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1989-ben elhunyt személyek Kategória:Toldy Ferenc-díjasok Kategória:Akadémiai díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek