Bourbon (avagy Bourbonnais) Franciaország neves történelmi régióinak egyike. A tartomány a nevét az antik eredetű Bourbon váráról – latinul Castrum Borboniense, mai elnevezése: Bourbon l’ Archambault – kapta. A várat a Karoling-korszakban megszerző nemesi család a tartomány feletti uralmat is megszerezte. Ezt a családot – a vár, illetve a tartomány nevére utalással – Bourbon-háznak, mégpedig az első Bourbon-háznak nevezzük. A történetírásban – általában – a tartomány 1531-ben történt királyi birtokká válásáig, a tartományt uraló családokra figyelemmel, három Bourbon-házat különböztetnek meg; amely házak egyike sem azonos az 1589-től a francia királyokat adó Bourbon-házzal. A Bourbon Hercegség fennállása alatt – Bourbon helyett – Moulins (Moulins-sur-Allier) lett a tartomány székhelye. 1531-et, a tartomány autonómiájának megszüntetését és királyi igazgatás alá helyezését követően is királyi adományozás folytán, apanázsként a Valois-ház két tagja, továbbá a Bourbon-ház Vendôme-ágának – amelyből a Bourbon királyi ház származott – oldalágát jelentő Bourbon-Condé ágból származó egyes hercegek is viselhették a „Bourbon hercege” címet.

Bourbon urai és úrnői A tartomány uralkodóit 1327-ig, a hercegségre emelésig, Bourbon urainak („seigneurs” („sires”) de Bourbon) nevezték. – A magyar nyelvben kevésbé ismert keresztnevű személyeknél az utónévnek a francia nyelvű megfelelője is szerepel.

Az első Bourbon-ház Adelmár (Aymar, avagy Adhémar) (894?–953), frank nemes, Souvigny ura, Bourbon első ura, uralkodott: 913 – 953Adelmárnak – akit általában Bourbon első urának tartanak – a származásáról nincsenek pontos adataink; egyes források szerint Hildebrand (695–752) provence-i hercegnek, Martell Károly (681–741) öccsének (Karoling-ház) lett volna a leszármazottja. Vannak olyan források, amelyek szerint csak a fia, I. Haimon (Aymon) volt Bourbon első ura. Az első Bourbon-házat „Bourbon-Archibald (Bourbon-Archambaud)” háznak is nevezik. I. Haimon (Aymon) (920 körül?–959), az előzőnek a fia, uralkodott: 953–959; I. (Bátor) Archibald (Archambaud) (930?, 940?–990), az előzőnek a fia, uralkodott: 959–990; II. (Öreg) Archibald (Archambaud) (970?–1034), az előzőnek a fia, uralkodott: 990–1034; III. (Ifjú) Archibald (Archambaud) (1000?–1064?), az előzőnek a fia, uralkodott: 1034–1064?; IV. (Erős) Archibald (Archambaud) (1030?–1078), az előzőnek a fia, uralkodott: 1064–1078; V. (Jámbor, Kegyes) Archibald (Archambaud) (1050?–1096), az előzőnek a fia, uralkodott: 1078–1096; VI. (Tanuló) Archibald (Archambaud) (1090?–1116), az előzőnek a fia, uralkodott: 1096–1116; II. Haimon (Aymon) (1055?–1120), az előzőnek a nagybátyja (IV. Archambaud fia, V. Archambaud öccse), uralkodott: 1116–1120; VII. Archibald (Archambaud) (1100?–1171), az előzőnek a fia, uralkodott: 1120–1171; I. Matild (Mahaut) (1165?–1218), az előzőnek az unokája (Archibaldnak (1140?–1169) – VII. Archibald fiának – a leánya), uralkodott: 1171–1218.

A második Bourbon-ház A második Bourbon-házat Bourbon-Dampierre háznak is nevezik.

(Dampierre-i) Guidó (Guy) (?–1216), II. Guidó, Dampierre ura, az előzőnek, I. Matild úrnőnek a férje; a házasságkötés folytán uralkodott: 1196–1216; VIII. (Nagy) Archibald (Archambaud) (1189?–1242), az előzőnek a fia, uralkodott: 1218–1242; IX. (Ifjabb) Archibald (Archambaud) (1205–1249), az előzőnek a fia, uralkodott: 1242–1249; II. Matild (Mahaut) (1234–1264), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1249–1262; Ágnes (1237–1287), az előzőnek a húga, uralkodott: 1262–1287.

A Burgundiai-ház Nem mindegyik forrásmunkában szerepel a Burgundiai-ház: Ágnes úrnő férje, Burgundiai János ugyanis – akárcsak korábban Dampierre grófja, II. Guidó – a felesége előtt elhunyt. A lányuk, Beatrix úrnő, a legváltozatosabb módon van megnevezve: Bourbon Beatrix, Burgundiai Beatrix, Burgundiai-Bourbon Beatrix.

(Burgundiai) János (1231–1267), János, Charolais grófja, az előzőnek, Ágnes úrnőnek a férje, IV. Hugó (1212–1272) burgundiai hercegnek (1218–1272) a fia (Capet-Burgundiai-ház); a házasságkötés folytán uralkodott: 1262–1267; Beatrix (1257–1310), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1287–1310.

A harmadik Bourbon-ház A harmadik Bourbon-házat – általában – egyszerűen Bourbon-háznak nevezik a források, de a „Capet-Clermont-ház” elnevezés is ismert, utalva arra, hogy a ház-alapító, Franciaországi Róbert gróf, a Capet-házból származott és Clermont grófja volt.

(Franciaországi) Róbert (1256–1317), Róbert, Clermont (Clermont-en-Beauvaisis) grófja (1268–1317), az előzőnek, Beatrix úrnőnek a férje, IX. (Szent) Lajos királynak (1214–1270, uralkodott: 1226–1270; Capet-ház) a fia, uralkodott – a feleségével együtt –: 1287–1310, önállóan: 1310–1317.

Bourbon hercegei és hercegnője

A harmadik Bourbon-ház I. Lajos, Bourbon hercege (1279–1342), az előzőnek a fia, uralkodott: 1317–1342, 1327-től herceg, (Clermont grófja: 1317–1327, La Marche grófja: 1322–1342), I. Péter (1311–1356), az előzőnek a fia, uralkodott: 1342–1356, II. (Jó) Lajos (1337–1410), az előzőnek a fia, uralkodott: 1356–1410, I. János (1381–1434), az előzőnek a fia, uralkodott: 1410–1434,Megoszlanak a források abban, hogy Burgundiai János Bourbon urának tekinthető-e, a harmadik Bourbon-házbeli János herceg pedig ezen a néven az első herceg volt, így a János keresztnevű uralkodók számozása vele kezdődik. I. Károly(1401–1456), az előzőnek a fia, uralkodott: 1434–1456, II. (Jó) János (1426–1488), az előzőnek a fia, a Francia Királyság fő-hadparancsnoka (Connétable), uralkodott: 1456–1488, II. Károly (1433–1488), az előzőnek az öccse, lyoni érsek, uralkodott: 1488–1488, II. (Beaujeu) Péter (1438–1503), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1488–1503, (Péter, Beaujeu ura), Zsuzsanna (1491–1521), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1503–1521.

Bourbon-ház Montpensier-ág III. Károly (1490–1527), Károly, Montpensier grófja (1501–1527 /ténylegesen: 1523/), a Francia Királyság fő-hadparancsnoka (Connétable), az előzőnek, Zsuzsanna hercegnőnek a férje, I. János herceg dédunokája,III. Károly herceg dédapja I. János herceg, nagyapja I. (Jó) Lajos (1406–1486), Montpensier grófja (1434–1486), az apja Gilbert (1443–1496), Montpensier grófja (1486–1496) volt. III. Károly bátyja, II. Lajos (1483–1501) is Montpensier grófja volt (1496–1501). uralkodott, a feleségével együtt: 1505–1521, egyedül (ténylegesen): 1521–1523. A Bourbon Hercegséget 1523-ban I. Ferenc király elkobozta, 1531-ben végleg a francia koronabirtokokhoz csatolta.

A harmadik Bourbon-ház egyes ágai

Bourbon-ház Vendôme-ág (a Bourbon királyi ház eredete) I. Jakab (1319?–1362), I. (Nagy) Lajos herceg fia, a Francia Királyság fő-hadparancsnoka (Connétable), La Marche grófja, uralkodott: 1342–1362; János (1344?–1393), az előzőnek a fia, La Marche grófja, uralkodott: 1362–1393; VII. János, Vendôme grófja, uralkodott: 1372–1393; Lajos (1376 körül–1446), az előzőnek a fia, Vendôme grófja, uralkodott: 1393–1446;Lajos gróf bátyja, II. Jakab (1370 körül–1438), La Marche grófja (1393–1438) volt. VIII. János (1428–1477), az előzőnek a fia, Vendôme grófja, uralkodott: 1446–1477; Ferenc (1470–1495), az előzőnek a fia, Vendôme grófja, uralkodott: 1470–1495; Károly (1489–1537), az előzőnek a fia, Vendôme grófja, uralkodott: 1495–1514; Vendôme hercege, uralkodott: 1514–1537;Károly – Vendôme grófja, majd hercege – 1527-ben megörökölte a „Bourbon hercege” címet, ezért ő „IV. Károly, Bourbon hercege”, avagy „Bourbon IV. Károly” néven is ismert. A fiát, Antalt, és unokáját, a későbbi IV. Henrik francia királyt, szintén említik „Antal, Bourbon hercege”, illetve „Henrik, Bourbon hercege” néven, azonban – ténylegesen – a Bourbon Hercegséget nem uralták. – A Valois-házból ketten apanázsként megkapták a hercegséget. Bourbon hercegei voltak: IV. Károly néven, 1544-től 1545-ig, II. Károly (1522–1545), Orléans hercege (1536–1545), I. Ferenc francia királynak (1494 -†1547, uralkodott 1515–1547) a fia; Bourbon hercegeként valójában ő tekinthető IV. Károlynak. I. Henrik néven – 1566-tól 1574-ig – a későbbi III. Henrik francia király (1551–1589, uralkodott: 1574–1589), I. Ferenc királynak az unokája, II. Henrik francia királynak (1519–1559, uralkodott: 1547–1559) a fia volt Bourbon hercege. Antal (1518–1562), az előzőnek a fia, Vendôme hercege, uralkodott: 1537–1562; (I.) Antal navarrai király, uralkodott: 1555–1562, (Bourbon-ház);Antal herceg öccse volt Bourbon Károly (1523–1590) bíboros, rouen-i érsek. Henrik (1553–1610), az előzőnek a fia, Vendôme hercege, uralkodott: 1562–1589; III. Henrik navarrai király, uralkodott: 1572–1610; IV. Henrik, Franciaország királya, uralkodott: 1589–1610; (Bourbon-ház).IV. Henrik volt az első francia király az – egyebek mellett – francia és spanyol királyokat adó Bourbon-házból.

1589-ben Vendôme hercegséget a koronabirtokokhoz csatolták.

Bourbon-ház Condé-ág (a „nagy Condé” hercegig bezárólag) I. Lajos (1530–1569), Károlynak, Vendôme hercegének a fia, Condé első hercege: 1546–1569; (Enghien grófja, majd első hercege); I. Henrik (1552–1588), az előzőnek a fia, Condé második hercege: 1569–1588; (Enghien második hercege); II. Henrik (1588–1646), az előzőnek a fia, Condé harmadik hercege: 1588–1646; (Enghien harmadik hercege); II. Lajos (1621–1686), a „nagy Condé”, az előzőnek a fia, Condé negyedik hercege: 1646–1686; (Enghien negyedik hercege).II. Lajos herceg, a "nagy Condé" után még öt Condé herceg volt: Henrik Gyula, továbbá III. Lajos, IV. Lajos, V. Lajos és VI. Lajos. – II. Lajos herceg, apanázsként, 1661-ben megkapta a Bourbon Hercegséget, akárcsak utódai; de csak különböző ideig illette meg őket az apanázs. A "nagy Condé" és az utódai ezért viselték a „Bourbon hercege” címet is; a „Condé hercege” és a „Bourbon hercege” címet viselő személyek – egy kivétellel – azonosak voltak. Henrik Gyula, Condé hercege nem viselte a Bourbon hercege címet, Henrik keresztnevű fia pedig nem viselte a Condé hercege címet, de viselte a Bourbon hercege címet.

Jegyzetek

Források Stammtafeln zur Geschichte der europäischen Staaten, Band I-II, Marburg, 1964–1965. R. F. Tapsell: Monarchs, Rulers, Dynasties and Kingdoms of the World, London, 1984. J. E. Morby: A világ királyai és királynői. Az idők kezdetétől napjainkig, Budapest, 1991. Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-. Szent Lajos utódai, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1995.

Külső hivatkozások

Urai Kategória:Condé-ház Kategória:Enghien hercegei Kategória:Európai uralkodóházak Kategória:Francia részuralkodók listái Kategória:Francia hercegek