A mondás szerint „egy nő két dologért képes bármit megtenni: hogy legyen gyermeke, és hogy ne legyen gyermeke". Valóban, a család és a gyermek az emberi boldogság egyik legalapvetőbb forrása, és nagyon nehéz helyzetbe kerül az a nő, aki azzal szembesül, hogy nem lehet gyermeke. A családtervezés során ez fokozatosan tudatosul, ami jelentős stresszforrás az egyén, a pár, a tágabb család és a kiterjedtebb közösség életében. A személy jellemzően dühöt, frusztrációt él át, csökkenhet az önértékelése és interperszonális nehézségei támadhatnak. Gyakoriak a házastársi konfliktusok, a szexuális problémák. A család és a barátok részéről előfordulhat értetlenség, tapintatlanság, mely hosszú távon eltávolodással járhat. A meddőség komoly veszteségélmény is: az érintettek kimaradnak a gyermekvárás élményéből, nem tudnak megfelelni az utódlásra vonatkozó elvárásoknak, nincs lehetőségük betölteni a szülői szerepeket, és gyakran előítéletekkel is szembe kell nézniük.
A meddőség kialakulása komplex folyamat, melynek testi, lelki és társas vetületei vannak, ezért ellátásában egyik sem elhanyagolható. Ami a meddőség lelki oldalát illeti, beszélhetünk esetleges pszichés okokról és következményekről, bár ezek sok esetben nehezen szétválaszthatók.
A funkcionális meddőség lehetséges pszichés háttértényezői
Számos bizonyíték gyűlt össze, hogy bizonyos lelki okok legalábbis hozzájárulnak az akaratlan gyermektelenség kialakulásához. A termékenységi problémákért senkinek sem érdemes hibáztatni akár magát, akár mást, de hasznos lehet végiggondolni, hogy test és lélek bonyolult, oda-vissza ható, finom kapcsolatrendszere hogyan nyilvánulhat meg az egyes esetekben. A szakirodalom az alábbi lehetséges pszichés háttértényezőket említi:
Félelem a karrier megszakadásától, a „szabadság" elvesztésétől. Lehetséges, hogy a nőben nem született meg a döntés, hogy most mi a fontosabb: a család vagy a munka? Ellentmondásos motiváció: a pár tudatosan törekszik a gyermekvállalásra, de nem tudatos szinten erős szorongás él bennük pl. a szülői szereptől, a gyermekvállalás felelősségétől, a várandóssággal járó testi elváltozásoktól, a szüléstől stb. való félelem miatt.C. Molnár E.: Reprodukciós zavarok. In C. Molnár E., Füredi J., Papp Z. (szerk.) Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt.,, 2006, 145-150. Éretlen személyiség, aki még túl erősen kötődik érzelmileg az eredeti családjához Kapcsolati jellemzők: párkapcsolati játszmák: például dominanciaharc a pár tagjai közöttBorsos A., Urbancsek J.: Meddőség és fogamzásgátlás. In: Papp Z. (szerk.): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Negyedik kiadás. Budapest, Semmelweis Kiadó, 2009, 107-125. tisztázatlan vagy összekuszálódott szerepek, pl. a kapcsolat inkább szülő-gyerek, mint férfi-nő mellérendelt viszonyához hasonlít, amiben nincs szükség „még egy gyerekre" bizonytalan párkapcsolat: az el nem kötelezettség bizonytalansága stresszforrás lehet a nő számára (még akkor is, ha nem tudatos). A statisztikák szerint az élettársi kapcsolatok termékenysége elmarad a házasságokétól: 2005-ben, 100 családra vonatkoztatva, a házaspárok átlagos gyermekszáma 100 fölött volt, míg az élettársi kapcsolatban élőké csak 76, és a gyerekszám ezekben a kapcsolatokban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.Földházi Erzsébet: Családszerkezet. In: Monostori J., Őri P., S. Molnár E., Spéder Zs. (szerk.): Demográfiai Portré 2009. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 89-98. http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/DemPort/09foldhazi_csaladszerkezet.pdf
A krónikus stressz is komoly szerepet játszhat a fogamzás elmaradásában a stressznek a hormonháztartásra – így a nemi hormonok szabályozására – gyakorolt hatásában. Ennek a témának nagy szakirodalma van, ezért külön fejezetet érdemel.
Stressz az ismeretlen eredetű azaz funkcionális meddőség hátterében
A túlélés parancsa azt kívánja, hogy amikor az egyed élete veszélyben forog, a fajfenntartás szüneteljen, hiszen az utód csak akkor maradhat életben, ha az anya él és gondoskodni tud róla. Ismert, hogy gyakran elmarad a nők menstruációja szélsőséges stresszhelyzetekben: háborúban, katasztrófákban, koncentrációs táborokba, vagy éppen anorexiában, amikor a szervezet azt "észleli", hogy nem jut táplálékhoz. Az evolúciós pszichológia szerint a meddőség ilyen esetben nem tekinthető rendellenességnek, hanem valójában a sikeres alkalmazkodás egy formája.Szendi G.: A női funkcionális meddőség evolúciós értelmezése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2007, 8. szám, 5-48. http://www.pszichoterapia.tenyek-tevhitek.hu/noi-meddoseg-evolucios-ertelmezese-tanulmany.htm Ezt támasztja alá az a tapasztalat is, hogy állami gondozásban nevelkedett nők körében is az átlagnál sokkal magasabb, a funkcionális meddőség gyakorisága.
Manapság extrém veszélyhelyzetek ritkán adódnak, de a folyamatos bizonytalanságérzés, a krónikus stressz nagymértékben hozzájárulhat a meddőség kialakulásához.Szendi G.: A meddőség pszichoszomatikája. Élet és Tudomány, 2001 56. évf., 6. szám, 172-174, illetve 7. szám, 198-199. http://www.pszichoterapia.tenyek-tevhitek.hu/meddoseg-funkcionalis-meddoseg-pszichoterapia.htm Az egzisztenciális fenyegetettség mellett, ami egy külső stresszforrás, a személyiségen belüli stressz is gátlóan hathat a fogamzóképességre. Ha a nő a gyermekvállalást egyfajta teljesítménynek vagy "projektnek" tekinti, akkor ez a hozzáállás szorongáskeltő hatású, s teljesítményszorongást vált ki. Ez a pszichés hatásokra rendkívül érzékeny nemi hormonok szabályozásában zavart kelthet, elmaradhat az ovuláció vagy a fogamzás, amit a nő előbb-utóbb kudarcként fog fel. Ez a nehézség leggyakrabban diplomás, illetve magasan kvalifikált nőkre jellemző, hiszen amíg egy fontos tárgyalásra, határidős feladatra valóban fókuszáltan kell készülni, a gyermekvállalás nem teljesítmény, amit időre teljesíteni kell. Ez egészen másfajta lelki hozzáállást igényel: itt épp az ellazulás a lényeg, semmiféle vészreakció nem szükséges, a görcsös erőfeszítés nem vagy ritkán hoz eredményt.
Élettanilag arról van szó, hogy ha a személy a helyzetet veszélyesnek (a teljesítménye kudarcának) tekinti, akkor szorongást él át. A szorongás hatására stresszhormonok szabadulnak fel, hogy a szervezetnek megadják a szükséges energiát a veszélyhelyzetre való felkészüléshez: a stresszhormonok a hypothalamus és az agyalapi mirigy útján (a HPG-tengelyen keresztül) közvetlen vagy közvetett módon gátlóan hatnak a fogamzásra.Maeda, K., Tsukamura, H.: The impact of stress on reproduction: are glucocorticoids inhibitory or protective to gonadotropin secretion? Endocrinology, 2006, 147. évf., 1085–1086.
The interrelationship between stress and hormone functions|jobbra|300px
Ahogy az ábrán látható, a stressz hatására megjelenő glükokortikoidok a hypothalamusban gátolják (szaggatott nyíllal jelölve) a nemi mirigyek működését serkentő hormon (gonadotropin releasing hormon, GnRH) termelődését. Ez utóbbi hormon feladata stimulálni az agyalapi mirigyet, hogy sárgatestet (luteinizáló hormon, LH) termeljen a peteérés érdekében, illetve tüszőérlelő (follikulus stimuláló, FSH) hormont bocsásson ki az ösztrogéntermelődés fokozására. Ha azonban nincs elég GnRH, akkor az LH és az FSH sem fog kellő mennyiségben felszabadulni. A glükokortikoidok ezen kívül nemcsak közvetlenül, hanem a nemi mirigyek működését gátló (gonadotropin-gátló, GnIH) hormonon keresztül is akadályozzák a GnRH kiválasztódását, két irányból hátráltatva a női hormontermelést.Kirby, E.D., Geraghty, A.C., Ubuka, T., Bentley, GE., Kaufer, D.: Stress increases putative gonadotropin inhibitory hormone and decreases luteinizing hormone in male rats. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 2009, 106. évf., 27. szám, 11324-11329. http://www.pnas.org/content/106/27/11324.full
A személy ördögi körbe kerülhet: az elhúzódó próbálkozásokat kísérő stressz gátolhatja a termékenységet, a teherbeesés elmaradása pedig szorongást kelt, ami tovább emeli a nemi hormonok termelődését gátló glükokortikoidok termelődését. Az ördögi körhöz hozzájárulhat a gyermekvágy rögeszmévé válása is: olykor a gyors „eredmény” hajszolása is okozhat cikluszavarokat. Az elhúzódó gyermekáldásra váró párok egy idő után kivizsgálásoknak vetik alá magukat, hogy termékenységük késésének esetleges fizikai okát megtalálják. A kivizsgálások és kezelések további stresszforrást jelentenek a pár számára. Az orvosi segítségnyújtás mellett tehát mindenképpen fontos a pszichológiai támogatás is.Szigeti F. J., Konkolÿ-Thege B.: A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 2012, 67. évf., 4. szám, 713-731.
A funkcionális meddőség pszichoterápiás kezelési lehetőségei
1) Stresszcsökkentés, stresszmenedzsment. Mivel nőknél a stressz hormonális és egyéb élettani hatásokon keresztül negatívan hat a reproduktív rendszer működésére és a termékenységi ciklusra, ez tovább rontja a fogantatás esélyét. Ennek megfelelően a pszichoterápiás eljárások legáltalánosabban a stressz csökkentésére törekednek. Ez elsődlegesen különböző stresszoldási technikák (pl. autogén tréning) elsajátítását jelenti, amelyek segítségével a személy képessé válik feszültségszintjének hatékony és tudatos szabályozására.Bagdy E., Koroknai B.: Relaxációs módszerek. Budapest, Medicina Kiadó, 1988.Kabat-Zinn, J. Bárhová mész, ott vagy. Budapest, Ursus Libris, 2009. Erről sok anyag elérhető az interneten.https://hu.wikipedia.org/wiki/Autog%C3%A9n_tr%C3%A9ning
2) Szupportív pszichoterápia a párkapcsolati problémák feloldására, prioritások felállítása és az egyértelmű döntés érdekében. Természetesen mindenkinél (és minden párnál) egyedi az, hogy milyen mértékű ez a stressz, mint ahogyan az is, hogy melyek azok a feszültséget kiváltó tényezők (stresszorok), amelyek a legnagyobb nehézséget jelentik az egyén és/vagy a pár számára. A pszichoterápia fontos célja ezeknek a stresszoroknak az azonosítása, és személyre szabott segítség nyújtása az azokkal való megküzdésben. Ilyen speciális feszültségkeltő tényezők lehetnek az alábbiak:
A nehezített teherbeesésre vonatkozó és a lehetséges kezelésekkel kapcsolatos ismeretek hiánya, amely bizonytalanságot és így fokozott stresszt jelent. A megfelelő információk birtokában lehet előre tervezni, átlátni a döntés várható következményeit, felkészülni a bekövetkezhető nehézségekre. A házasságon (párkapcsolaton) belüli konfliktusok gyakoriságának növekedése, szexuális téren az együttlétek ritkulása, „tervszerűvé” válása, a spontaneitás elvesztése jelzi, hogy a fogamzás elmaradása a pár mindkét tagjára jelentős terheket ró. A kölcsönös vádaskodás és bűntudatkeltés helyett fontos, hogy próbáljanak meg nyíltan beszélni a felmerülő problémákról, szükségletekről és az esetleges elégedetlenségekről. A pszichoterápia lehetőséget nyújthat új és hatékony kommunikációs stratégiák kialakításához, amelyek elsajátításával erősödhet a párkapcsolat, és ez önmagában is segítséget jelent a stresszteli élethelyzettel való megküzdésben. A várt fogantatás elmaradása érzelmileg is nehezen megélhető helyzet, amelyben a reménykedést rendre a csalódottság és szomorúság időszakai követik. Vannak, akik gyermektelenségüket kudarcként, büntetésként élik meg, másoknál inkább a harag, a tehetetlenség vagy a bűntudat érzése van előtérben. A pszichoterápia lehetőséget ad ezeknek a nehéz, fájó érzéseknek a kimondására egy védett közegben és anélkül, hogy az a másik fél (a szakember) számára túlzottan megterhelő lenne.Domar, A. D., Clapp, D., Slawsby, E. A., Dusek, J., Kessel, B., Freizinger, M.: Impact of group psychological interventions on pregnancy rates in infertile women. Fertility and Sterility, 2000, 73. évf., 805-811.Kainz, K.: The role of the psychologist in the evaluation and treatment of infertility. Women’s Health Issues, 2001, 11. évf., 6. szám, 481-485.