Buday Dénes (Budapest, 1890. október 8. – Budapest, 1963. október 19.) zeneszerző, színházigazgató, jelentős számú dal, operett és filmzene írója. Tevékenységének java része a hangosfilm első évtizedére esik. Német nyelvű műveinél szerzőként Dénes von Buday néven ismerik. Muzsikája jellemzően lírai, de nem szentimentális. Koessler tanítványaként zeneszerzést tanult a Zeneművészeti Főiskolán () Szerzeményei között – más korabeli zeneszerzőktől eltérően – nem fordulnak elő átdolgozások; valamennyi szerzeménye eredeti. Ismert arról is, hogy igen sok költő verséhez írt melódiát (Szép Ernő, Ady Endre, Babay József, József Attila, Heltai Jenő, Juhász Gyula stb.).
Szerzői azonosítója: IPI 00004507619. Discogs azonosítója [a906287]
Pályája Teljes nevén Buday Dénes József Mihály. Apja dr. Buday József egyetemi magántanár, anyja Mihalovits Emilia. Első felesége Horváth Ida (elvált asszony, második házasságkötése 1918. október 8.) korán meghalt 1883-1919. Második felesége Kovács Erzsébet (1898-1968, házasságkötés: 1927. április 30.).
Érdekességek: apja születési helye Újvidék, Buday Dénes házassága idején Szegedet írtak be. Első felesége Horváth Ida 1818 novemberében vált el első férjétől, de már októberben házasságot kötött Buday Dénessel. Buday Dénes csupán 18 éves volt első házassága idején. Felesége halála után nyolc éven át nem nősült meg (ez volt az az idő, amikor Buday Dénes Bécsben élt).
A nyugalmas Budán született, az Alsóvízivárosban, nem a zajos Pesten. Ez a környezet meghatározta műveinek hangulatát is. Gyermekkorától kezdve zeneszerzői ambíciói voltak. Már tizennégy éves korában zenés darabot írt iskolája számára. Gyakran látogatta kabarék, zenés színházak műsorait. A középiskola elvégzése után azonnal a Zeneakadémián folytatta tanulmányait. Koessler Jánosnál tanult zeneszerzést. A zongora tanszak mellé a hegedűt is felvette, ott Mambriny Gyula volt a tanára.
Nagy Endre Modern színházában már rendszeresen előadták dalait; az elsők között Szép Ernő Törődj velem című megzenésített versét. 1911. április 3-án maga Medgyaszay Vilma adta elő. A Modern színpadi munka során megismerkedett és barátságot kötött Hetényi-Heidelberg Alberttel, Szirmai Alberttel, Zerkovitz Bélával, Nádor Mihállyal; Reinitz Bélával, az Ady-versek megzenésítőjével. Buday maga is zenét komponált Ady Endre, Somlyó Zoltán, Gábor Andor, Emőd Tamás, Szép Ernő, Heltai Jenő verseihez.
1916. július 21-én mutatták be első operettjét a Budai Színkörben() Fogadjunk! címmel. Szerzőtársa Harmath Imre volt.
Színigazgató lett. Két ízben is vezette az Apolló kabarét (közben Bécsben dolgozott). A megzenésített versek sorozata növekedett: Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső. Máig élő dalai: Juhász Gyula: Testamentum és József Attila: Mama.
Bécsi tevékenysége idején nyílt meg a Nagymező utca 17. alatt a Fővárosi kabaré Hetényi-Heidelberg és Harmath Imre vezetésével. Buday sorozatban küldte Bécsből a dalait Sólyom Janka (1902-1972), Vidor Ilonka és más előadók számára. Dalait a Kőváry Gyula által az Erzsébet körút 31. alatt alapított Bonbonniére kabaré is műsorára tűzte. Ekkor már humoristák is felhasználták melódiáit: Radó Sándor, Papp Jancsi, Donáth Aranka. De műsorára vette a Fasor kabaré is (az Aréna út 84. alatt) és az Andrássy út 25. alatt a Drechsler Kávéházban.
Öt évig Bécsben élt. Nemcsak dalokat írt, de tanulmányait is folytatta. Ott adták elő egyetlen operáját Loreley címen. Közben öt évig a Scala Verlag dramaturgjaként működött.
1924-ben hazatért. Ekkor már olyan költők is műsorára kerültek, mint Johann Wolfgang von Goethe, vagy Heinrich Heine, illetve a magyar Kemény Simon, Zilahy Lajos.
Új, izgalmas lehetőség volt számára a meginduló rádiózás. Barátaival hosszú időre felejthetetlenné váltak – élő adásban – a Hetényi-Buday-Sebő trió műsorai. Békeffi István, Sándor Jenő, Kóla József, Lajtai Lajos, Szántó Gyula, Saphír Gyula szerzeményeit adták elő. 1933. május elsején és tizedikén éjjel tíz órakor Budapest I. műsorán, és többször is egészen 1936-ig.
Irodalmi vonatkozásban pályafutásának csúcsának tekinthető a Bristol Bár, amelynek igazgatója lett, és olyan sztárokat foglalkoztatott, mint Sólyom Janka. Ezeket a műsorokat József Attila is meghallgatta; az előadásokra vonatkozó megbeszéléseket hármasban a művésznő Klotild utcai lakásán tartották.()
Kristóf Károly írásából tudjuk, hogy József Attila nem ült a nézők közé, hanem a függöny mögül hallgatta a Mama megzenésített változatát.
A film korszaka Az oktató mama oktatása címmel nagyobb összeállítást is készítettek József Attila műveiből. Sajnos, ezek a szegénységről és egyéb társadalmi problémákról szóltak. Emiatt Sólyom Jankát be is idézték kihallgatásra a rendőrkapitányságra.
A harmincas években születtek operettjei. 1936. június 16-án a Budai Színkörben mutatták be a „Csárdás” című operettjét Honthy Hannával. A szöveget Szilágyi László írta. A darab óriási siker lett, dalbetéteit még mostanában is játsszák.
A Fővárosi Operettszínházban megjelenni óriási megtiszteltetés. Ott adták elő a Három huszárt, a Fityfirittyet hanglemez: Odeon (ki más, mint Honthy Hanna), a Csodatükröt és 1943. április 14-én az Egy boldog pesti nyár című operettet.()
A filmvásznon megjelent első sikere az "Im Sonnenschein" volt, amelyet 1936. június 17-én mutattak be Berlinben. 1936-tól kezdve 34 magyar film zenéjét komponálta meg, többek között a Kalotaszegi Madonna című film zenéjét.
A háború előtt és alatta részt vett olyan filmek munkálataiban, amelyek a hazafias érzelmekre alapozva a háborúban való részvételre buzdítottak, pl. a Magyar feltámadás, amely Horthy Miklós azt üzente() címen is ismert volt. Emiatt később mellőzték, 1949-től csaknem haláláig.
1945 után a Mensa Britannicában zongorázott. 1946-ban Vaszary Gábor Meztelen lány című zenés darabjához forgatókönyvéhez megírta a kísérőzenét, Szolovjev Csendháborítójához, majd Babay József Három szegény szabólegény című darabjához.
Mellőzésének éveiben a Rádiónál is dolgozott, és szórakozóhelyeken zongorázott. Művei életének utolsó három évében szólalhattak meg újra.
Zenés színpadi művei Operettjei Buday Dénes: Fogadjunk (1916) Budai Színkör Buday Dénes - Szilágyi László: A kék postakocsi Buday Dénes: Ki a Tisza vizét issza Buday Dénes: Erdélyi diákok Buday Dénes - Kellér Dezső - Harmath Imre: Sonja Buday Dénes: Diákszerelem Buday Dénes - Kellér Dezső: Csárdás Buday Dénes: Farsangi esküvő Buday Dénes: Egy boldog pesti nyár (társszerzőkkel) Buday Dénes - Kellér Dezső - Harmath Imre: A csodahajó Opera Loreley (1919) - Bécs Zenés játékai
Buday Dénes - Babay József: Csodatükör. R.: Németh Antal. Nemzeti Színház. 1937. VI. Buday Dénes - Vaszary Gábor: A meztelen lány - vígjáték, r.: Kovács István, 2004. december 6. - A Turay Ida Színházban bemutatták Buday Dénes: Három huszár Buday Dénes - Zsoldos Andor: Császárné! - 1 felv. Zenés játék - 1924. okt. 1. - Sziget Színpad Buday Dénes - Harsányi Zsolt: Csengődi harangok - 1 felv. Zenés játék, 1924. okt. 1. - Apolló Cabaret Buday Dénes - Erdődy Elek: Pipafüst - zenés jelenet (1924) - Apolló Cabaret Buday Dénes - Kőváry Gyula: A paradicsommadár - zenés bohózat (1918) - Apolló Cabaret Buday Dénes - Harmath Imre: Menüett (1917) - zenés "idill" (jelenet) - Apolló Cabaret Buday Dénes - Harmath Imre: Adó óda, vagy Pária-ária (1916) - énekes tréfa - Apolló Cabaret Buday Dénes - Harmath Imre: Fohász Vozáryhoz (1916) - énekes tréfa - Apolló Cabaret Buday Dénes - Harsányi Zsolt: Teca meg akar halni (1916) - ún. kisoperett - Apolló Cabaret Buday Dénes - Kőváry Gyula: Öt év után (1919) - operett - Muskátli Kabaré Buday Dénes - Harmath Imre: A haláltánc (1923) - daljáték - Pesti Kabaré, r.: dr. Erdélyi Géza
Dalai Legismertebb dala: a Rózsalevél, a Kalotaszegi Madonna című filmben hangzik el. Szövegírója egy erdélyi török származású muzsikus: Széfeddin Sefket bej , előadója Sárdy János .
Megzenésített költemények
Ady Endre: Az értől az óceánig Ady Endre: Egyedül a tengerrel Louis Aragon: Marselles-i lányok Erich Kästner: Egy anya töprengése Harsányi Zsolt: A legyező Harsányi Zsolt: Doktor Róna Harsányi Zsolt: Dénes úr fázik Heinrich Heine: Szeretlek, Ágnes () (fordította: Endrődi Sándor, előadó: Sárdy János) Heltai Jenő: Az ősz Heltai Jenő: 3-tól 6-ig Heltai Jenő: Dalciklus Heltai Jenő: A hadseregszállítóné Heltai Jenő: A népfölkelő Heltai Jenő: Regény Heltai Jenő: Apám Heltai Jenő: Csillagok Ignotus: Szerelem bizalmasan Jászai Horváth Elemér: Tavaszi temetés József Attila: Mama József Attlia: Tiszta szívvel () Juhász Gyula: Testamentum () (előadó: Psota Irén) Juhász Gyula: Búcsú () Juhász Gyula: Azt álmodtam () Karinthy Frigyes: A fekete kocsi Kemény Simon: Mid legyek Kemény Simon: A nevelő lány Kemény Simon: Dal a katonáról Kőváry Gyula: A hadiszakács Lothar dr.: Az udvari bolond Márai Sándor: Verseskönyv () Sólyom Janka: Őszintén mindent megmondott... Szentmiklósi József: A fronton Szécsén Mihály: Ezzel a kis dallal üzenem Szép Ernő: A hinta (előadó: Rácz Vali) Szép Ernő: Add a kezed Szép Ernő: Törődj velem (1911 április 3, Medgyaszay Vilma) Szép Ernő: Pitypang Turgenyev - Kristóf Károly: Katja
Önálló dalok
Babay József: Várlak, ezerszer újra visszavárlak Babay József: Hej, fellegek, fellegek (előadó: Sárdy János) Babay József: Leánypiac (1939) Babay József: Jó a rosszat elfeledni (előadó: Karády Katalin) Babay József: Szív nem tudja Babay József: Szomjas a szám () Babay József: Várlak (előadó: Karády Katalin) Balassa Emil: Szibériában (1918) Balassa Emil: Azt akarnám... (1918) Balassa Emil: Mindegy, mindegy () Bedő István: Az érem két oldala (1961) Békeffi Lászkó: Az óriás nő (1917) Békeffi Lászkó: Baj van a földdel (1919) ifj. Békeffy István: Akár nyár van, akár tél (előadó: Kalmár Pál) Békeffi István: Végrendelet (1923) Békeffi István: Amerika (1933) Boross Elemér: Soha úgy... Boross Elemér: Egy színésznő kívánsága (1923) Bradányi Iván: Megkésett vendég Csöndes Géza: A probiermamzelle (1919) Csöndes Géza: Óh, Donna (1919) C. Kovács Ilona: Mit tudjátok ti Egyed Zoltán: A régi és az új (előadó: Rácz Vali) Egyed Zoltán: Ódon ballada (1917) Egyed Zoltán: A Marseilles-i lányok (1925) Emőd Tamás: Szentpétervár és Moszkva között van egy út (1916) Emőd Tamás: Hej, Bem apó! (1916) Emőd Tamás: A gárda trombitása (1916) Emőd Tamás: Siratja Víg Erzsébet (1917) Emőd Tamás: Szegény gavallér (1917) Emőd Tamás: Infaterist János (1917) Emőd Tamás: Négyszemközt (1917) Emőd Tamás: Két ferencvárosi baka (1917) Emőd Tamás: Máli néni (1917) Emőd Tamás: Asszonyszív (1918) Emőd Tamás: El akarják venni (1919) Emőd Tamás: Legyen úgy! (1919) Emőd Tamás: Jaj, szüle, jaj! Emőd Tamás: Rózsafa kertecske Emőd Tamás: A királyi dobos Emőd Tamás: A meztelen királynő Emőd Tamás: A trén Emőd Tamás: A gonosz Rebeka Emőd Tamás: Evolúció Endrődy Sándor: Gyászinduló jazzbandra (1930) Erdődy Elek: Egy asszony vallomása (1925) Erdődy Elek: Ember vagy Erdődy Elek: Feltámadunk (1923) Erdődy Elek: Krisantém (1923) Erdődy Elek: Az apacsnő (1923) Erdődy Elek: Az örök asszony (1924) Erdélyi János: Ne menj el (1925) Farkas Imre: Mámor után () Füredi Imre: Minden kislány tizenhaton túl Füredi Imre: Orgonavirág (előadó: Weygand Tibor) Füredi Imre: Rámás csizmám térdig sáros (előadó: Kazal László) Gábor Andor: A Feldék színháza Gábor Andor: Pesti asszony sóhaja (1916) Gábor Andor: Szép bankár dala (1917) Gábor Andor: Központosított összpont, avagy összpontosított központ (1917) Gábor Andor: Pici dal, valami nagyon piciről (1917) Gábor Andor: Jaj, az idegeim! (1916) Göndör Ferenc: Áldott forradalom (1919) Győri Illés István: Mi szegény urak, ti gazdag parasztok (1918) Halász Ernő: Egy szegény asszony kesergője (1920) Halász Ernő: Az én tragédiám (1920) Halász Rudolf-Kellér Dezső: Szép hely, jó hely Teherán Harmath Imre: Banán (1923) Harmath Imre – Ányos Laci – Grósz Alfréd: Sárga rigó, sárga csikó Harmath Imre: Beszél a Duna (1926) Harmath Imre: Nem tagadom! (1926) Harmath Imre: Juhászkutyák Harmath Imre: Apacsleány Harmath Imre: Isten veled, lógás! (1919) Harmath Imre: Marica (1924)