A büntetőjogban a jogtalan elsajátítás a vagyon elleni bűncselekmények, illetve a tulajdon elleni szabálysértések egyike.

Tényállás A hatályos magyar jog szerint (Btk. 378.§.) jogtalan elsajátítás vétségét az követi el, aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy 8 nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve az aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt nem adja vissza, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2012. évi C. törvény 378. § (1) bek.

Minősített esetet valósít meg, aki a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követi el. A büntetés ilyenkor 2 évig terjedő szabadságvesztés.2012. évi C. törvény 378. § (2) bek.

A hatályos szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény) 177.§. szerint aki 50 000 forintot meg nem haladó értékre jogtalan elsajátítást követ el, úgyszintén aki e cselekmény elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el. E cselekmény szabálysértési elzárással is büntethető cselekmény.

Története A korábban hatályos Btk. (1978. évi IV. törvény) 325. § (1) és (2) bekezdései hasonló rendelkezéseket tartalmaztak.

Jellemzői A jogtalan elsajátítás jogi tárgya a vagyoni viszonyok rendje, ezen belül a tulajdonjog.

Elkövetési tárgya a talált, illetve az elkövetőhöz véletlenül vagy tévedésből kiderült dolog. Találni csakis elveszett, vagyis olyan dolgot lehet, amely nem szándékosan, hanem figyelmetlenségből vagy más egyéb okból került ki a jogosult birtokából, és az elveszítés módja az ismételt birtokbavételt kizárja. Az ilyen dolog nem uratlan, és ezért az eltulajdonítása bűncselekmény.

Véletlenül kerül olyan esetekben az elkövető birtokába a dolog, amikor azt eredetileg nem állt szándékában birtokba venni, de ez mégis bekövetkezett, és ezt az elkövető kihasználja. Tévedésből pedig oly módon, hogy a dolog felett rendelkezni jogosult személy nem tudatosan, de tévesen juttatta oda. Jogtalan elsajátítás mindkét esetben csakis akkor következhet be, ha az elkövető a dolog átvételekor jóhiszemű volt.

Elkövetési magatartás az eltulajdonítás illetve at át vagy vissza nem adás. A talált dolog eltulajdonítása aktív tevékenység, a nyolc napon belüli visszaszolgáltatás elmulasztása passzív, így az előbbinek lehet kísérlete, utóbbinak nem.

A jogtalan elsajátítás szándékos bűncselekmény, gondatlanságból nem követhető el. Tettese az idegen dolog találója illetve tévedésből vagy véletlenül birtoklója lehet.

A kulturális javakra vagy régészeti leletre való elkövetés minősített eset. Azt, hogy mi minősül kulturális javaknak, azt az 1957. évi 14. tvr. útján kihirdetett, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt nemzetközi egyezmény I. cikkében meghatározottak tartalmazzák, ideértve a különleges védelem alatt álló kulturális javakat. A kiemelt védelem alatt álló kulturális javakat a jelen egyezmény 2006. évi XXIX. törvénnyel kihirdetett Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének 10. cikke határozza meg.

Ha a sértett az elkövető hozzátartozója, a bűncselekmény megánindítványra üldözendő (Btk. 382.§.)

Speciális szabályok Jogtalan elsajátításból származó dolog lehet orgazdaság elkövetési tárgya. Vagyonelkobzást kell elrendelni az orgazdával szemben, ha a vagyon jogtalan elsajátítás tárgyát képezi (BKv. 95.)

Szabálysértési alakzat Abban az esetben, ha az elkövetési érték nem haladja meg az 50 000 forintot, a cselekmény szabálysértésnek minősül, mégpedig tulajdon elleni szabálysértésnek, mely akár 1-60 nap közötti szabálysértési elzárással is büntethető. Helyszíni bírság kiszabásának is helye lehet, melyet az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, valamint a mezőőr, a természeti, védett természeti és Natura 2000 területeken a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is kiszabhat. Ha az elkövető a sértett hozzátartozója, a szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Lényeges, hogy érték-egybefoglalásnak is helye lehet, ha az eljárás alá vont személy jogtalan elsajátítást több alkalommal, legfeljebb 1 éven belül követte el, és ezeket egy eljárásban bírálják el; kivétel, ha az üzletszerű elkövetés állapítható meg.

Elhatárolás más bűncselekményektől

Az utcán parkoló közlekedési eszköz nem tekinthető elveszett dolognak, így annak eltulajdonítása lopás (BH 1982.410.) Ugyanez vonatkozik arra a gépkocsira, amely azért áll az utcán, mert azt valaki korábban a tulajdonostól vagy birtokostól jogtalan használat céljából elvette (BH 1989.45.) Lopás az is, ha a tolvaj által mástól elvett és elrejtett dolgot tulajdonítja el valaki.(BH 1992.14.) Ugyancsak lopás az elkóborolt háziállat befogása (BH 1981.8.), ahogy a vadásztársaság rendelkezése alatt álló területen elhullott állat trófeájának eltulajdonítása (BH 1982.411.) Halott személy ingóságai úgyszintén nem elveszett vagy elhagyott dolgok, így ezek eltulajdonítása is lopás (BH 1993.342.) Abban az esetben, ha az elkövető nem jóhiszemű, hanem már a dolog átvételekor tudatában van a másik fél tévedésének, de azt el nem oszlatja, vagy éppen erősíti, csalást követ el. Csalás az is, ha a terhelt bérbeadóként - tudva, hogy a bérleti szerződés már megszűnt - a bérlő által tévedésből hosszabb ideig tovább folyósított bérleti díjat átveszi, a sértett tévedését pedig nem oszlatja el (BH 1986.266.). Aki jogtalanul eltulajdonítja azt a dolgot, amelyet a találó megőrzés vagy leadás céljából neki átadott, sikkasztást követ el.

Külső hivatkozások Nemzeti Jogszabálytár

Jegyzetek

Kategória:Bűncselekmények Kategória:Büntetőjog