Tömöry Péter (Tömöri; Peter Wallner Kolozsvár, 1943. július 11.– 2026. január 29.) magyar költő, író, műfordító, rendező és dramaturg. A Magyar Írószövetség, a Magyar PEN-Club tagja.
Életútja Kisgyermekkorát Székelyudvarhelyen töltötte, ahol szülei dr. Tömöry Ödön és pávai Vajna Judit a református kollégium, illetve a református tanítóképző tanárai voltak. Itt végezte az elemi iskola első három osztályát. 1953-ban a család Kolozsvárra költözött. Itt 1954-1956 között román nyelvű iskolában tanult. 1957-től a kolozsvári Ady–Şincai Líceum (volt református kollégium) diákja, itt érettségizett (1961), majd a BBTE bölcsészkarán román–magyar szakos tanári oklevelet (1966), 1963-ban szakedzői (alpesi sí) diplomát szerzett.
Két évig a sepsiszentgyörgyi Textilipari Iskola tanára és a brassói román síiskola, oktatója volt. 1968–72 között alapító szerkesztőként a Megyei Tükör rovatvezetője. 1972–74 között színház-rendezői képesítést szerzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. (Osztályvezető professzora Tompa Miklós. Vizsgaelőadása: M. Sebastian A sziget (Szatmárnémeti Északi Színház, 1974) 1974–78-ig a bukaresti televízió magyar adásának szerkesztő-rendezője.
1978-ban áttelepült Magyarországra. Itt előbb a debreceni színház dramaturgja, 1979–82 között a kecskeméti, Katona József Színház rendezője illetve vezető rendezője, 1982–84-ben a veszprémi, 1985–89-ben a zalaegerszegi színház rendezője. 1983-ban megalapítja a veszprémi Harag György irodalmi színpadot, amelyen klasszikus mesejátékokat és fiatal magyar írók avantgárd darabjait rendezi. (Márton László: Tagok szerinti szépség, Esterházy Péter: Daisy). 2005-ben a veszprémi Visszhang folyóirat alapító szerkesztője, a veszprémi Gyopár síiskola alapítója.
1989-ben Németországba költözött. 1991–1993 között a Badische Landesbühne főrendezője lett, majd a bonni Euro Theater Central vezető rendezője és művészeti tanácsadója (1995- 2014).
2000–2003 között a Veszprémi Petőfi Színház művészeti vezetője. A Polányi Passió (2001–2014) a Máréfalvi Mirákulum (2003–2007) írója, rendezője.
Munkássága
A második Forrás-nemzedékkel költőként indult, első versei az Utunkban jelentek meg 1963-ban. Rövid prózai írások mellett a Kapuállító c. sepsiszentgyörgyi antológia (1969) is még főleg verseit közli. Forrás-kötete (Fogasra akasztott érzés, 1970) novellákat és egy színművet (A biciklista) tartalmaz, de az előszóíró Páskándi Géza szerint „epikájában és drámájában a líra olykor vegytisztán is jelen van”.
Még első kötetének megjelenése előtt, 1969-ben sikerrel mutatta be a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház A pipacsok halála c. abszurd színdarabját Seprődi Kiss Attila rendezésében. Ugyanez a színház játszotta, még nagyobb sikerrel, A szék c. drámáját, Völgyesy András rendezésében (1972). Nagy feltűnést keltett a Megyei Tükörben 1969-ben 26 folytatásban megjelent Banditák nyomában c. riportregénye, amelyben a felső-háromszéki székely betyároknak a kommunista államhatalommal vívott kétségbeesett harcát ábrázolta. Két bábdarabját (János Vitéz. 1973; A vörösbogyók szigete. 1974) is bemutatta a marosvásárhelyi bábszínház; ugyanakkor a marosvásárhelyi rádió magyar adásában állandó mesefüzérrel volt jelen; ugyanitt sugározták Az idő árnyékában c. rádiódrámáját Hunyadi András rendezésében. Őfelsége, a nép c., Szathmáry Pap Károlyról szóló történelmi krónikáját 1976-ban; Síp a tökre c. komédiáját 1978-ban mutatta be a Temesvári Állami Magyar Színház, utóbbit saját rendezésében.
Mint műfordító is jelen volt a színpadon: 1968-ban az ő fordításában játszotta a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház Dumitru Radu Popescu Cézár, avagy a kalózok bohóca c. darabját; lefordította továbbá Ion Ardeleanu Koronát Dózsának (1973), Mihail Sebastian A sziget (1974), Victor Eftimiu Rokonunk, a csavargó (1975), Aurel Baranga Szicíliai védelem (1975) és Ion Băieşu Szélhámosok a szabadban (1975) c. színműveit. Dumitru Radu Popescu és Ion Băieşu darabjaiból saját rendezésében tévéfilmet is forgatott, amelyeket a bukaresti TV magyar adása mutatott be (1975). Továbbá magyarra fordítja Matei Vişniec: A pandamedvék története, Paparazzók, A kommunizmus története elmebajosoknak mesélve, Bohóc kerestetik, Power: Mesterkurzus, Novarina: Levél Luis de Funesnek, R. Alfieri: Hat táncóra, hat hét alatt, P. Turrini: Alpesi fény, Woityla: Az ékszerész boltja, Dino D’Introna-Giacomo Ravichio: Robinson and Crusoe, Tan Han: Visszatérés délre, H.R.Unger: Rejtekhely a XX. században, H.M. Enzensberger: Voltaire unokaöccse, D. Solomon: A tavalyi hó, Erdmann: Az öngyilkos színműveket.
1976–1977 között állandó rovatban mutatja be a bukaresti Ifjúmunkás irodalmi mellékletében (IM) a kortárs fiatal román költőket magyarra ültetett verseiken keresztül. Románra fordítja Barta Lajos: Szerelem- Iubire (bemutató: bukaresti Nemzeti Színház) és Bertholt Brecht Kleinbürgerhochzeit-Nunta mic burgheză (bemutató: szatmári Északi színház) című darabjait. Silvia Obreja Frumoasa nelinişte – A szép nyugtalanság c. kétnyelvű verseskötete is az ő fordításában jelent meg, 1994-ben Marosvásárhelyen.
Kötetei Kapuállító (többekkel, 1969, Sepsiszentgyörgy) Fogasra akasztott érzés (1970, Bukarest, Forrás sorozat) Kiss Anna: Dömötörkor / Tömöry Péter: Vőlegényfogó. Két komédia; NPI, Bp., 1980 (Színjátszók kiskönyvtára) Forrás antológia (többekkel, 1989, Kecskemét) Fehér förgeteg. Regény (1990, Budapest) Europa, süsse Heimat (Európa, édes haza, 1992, Bruchsal, Peter Wallner néven, Franz Csikyvel közösen) Özönvíz (többekkel, 2000, Sepsiszentgyörgy) Erdélyi anekdotika; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006 (Névsorolvasás) A vörösbogyók szigete (2013, Kolozsvár, Hodgyai Csaba-Arnold Dexiur grafikai diplomamunkája) Drakula földje, avagy Bodóné lányai. Kétéjszakás családregény; Művészetek Háza, Veszprém, 2015 (Vár ucca műhely könyvek) Címzetes szavak; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2020 Violanász (2022, Sepsiszentgyörgy)
Színművei, rendezései Színműveit, átiratait számos magyarországi, erdélyi, vajdasági, németországi színház tűzte műsorára: Sip a tökre, A szék, Az idő árnyékában, Őfelsége a nép, Vőlegényfogó, Az idő alkalmatos volta, Quasimodo, Nőpápa, Europa süsse Heimat, Das Decameron, Sophies Welt, Canterburi mesék, Titkos álom, Harcos-karcos betlehemes (bábdarabok), Ludas Matyi (bábopera, Horváth Károly zenéjével).
Több mint száz színpadi művet rendezett magyar, német, román színházakban. Ezek között jelentős ősbemutatókat: Horváth-Józsa-Tömöry: Sip a tökre, Tömöry: A szék (Sepsiszentgyörgy) A.V. Vampilov: Búcsúzás júniusban, Tolnai Ottó: Végeladás, (Kecskemét) Paripacitrom (Újvidék), C. Confortes: Maraton, Végel László: Judit (Újvidék) A. Szolzsenyicin: A kopasz és a lágerkurva, Pozsgai Zsolt: Horatio, Kiss Irén: Mayerlingi fondorlatok, Móricz Zsigmond: Fortunátus, Kemény Gábor–Tömöry: A Notre Dame-i toronyőr, Rolf P. Parschwitz: A revizor, (Zalaegerszeg) Bocaccio: Das Decameron, J. Gaarder–P.Wallner: Sophies Welt, G. Freytag: Die Journalisten, Wojtyla (II. János Pál): Der Laden des Goldschmieds, Raafi Peer: Liebesgeflüster (Bonn), Eőrsi István: Die Fässer (Badische Landesbühne), Faßbinder: A szenny, a város és a halál, Csokonai–Tömöry–Kaláka: Az özvegy Karnyóné, Tömöry: Az idő alkalmatos volta – Bethlen Gábor, A. Doriadis: Különös délután (Veszprém), Tömöry–Kemény: Clopotarul de la Notre Dame, Tankred Dorst: Scrisoarea a sosit de la Fernando Krap (Teatrul de Nord), Vişniec: A pandamedvék története (Székesfehérvár), Horváth Károly–Tömöry Péter: Nőpápa (Sepsiszentgyörgy), Márton László: Tagok szerinti szépség, Esterházy Péter: Daisy (Veszprém, Harag György színpad).
Shakespeare: Hamlet – Badische Landesbühne, Szentivánéji álom – kecskeméti Katona József színház, Romeo şi Julieta – Teatrul de Nord Satu Mare, Romeo und Julia- Theater der Jugend Bonn, Brecht: Der Kaukasische Kreidekreis – Badische Landesbühne, Csehov: Háztűznéző – Bukarest, televízió, Barta Lajos: A tanítónő – zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, I. Băieşu: Das Spiel mit... (Szeben, német színház),Gogol: Házasság – Kecskemét, Hasek: Svejk – Zalaegerszeg, Szolzsenyicin: A kopasz és a lágerkurva – Zalaegerszeg, Ionesco: Die Stühle, Die Unterrichtsstunde – Euro Theater Bonn, B.Friel: Das Yalta Spiel – Euro Theater, Goethe: Faust – Zalaegerszeg, Mrozek: Die Emigranten – Euro Theater, E. Schmitt: Der Freigeist – Euro Theater, H. Pinter: Der Hausmeister – Euro Theater, Schiller: Maria Stuart – Szekszárd, német színház, Y. Mishima: Madame de Sade – Euro Theater, A. Horowitz: Bonnards Geheimnis – Euro Theater, J. Logan: Rot – Euro Theater rendezései egy eredeti, poétikus színpadi vízióról tanúskodnak, amelyhez nagyban hozzájárultak Kóthay-Dobre Judit, Füzy Sári, Szakácsi Márta, Bischof Sándor és Lőrincz Melinda jelmez- és díszlettervezők.
2002-ben, a sepsiszentgyörgyi Atelier nemzetközi színházi fesztiválon Fassbinder: A szenny a város és a halál (Veszprém, Petőfi színház) valamint Ionesco: Die Stühle (Euro Theater Central Bonn) előadásaiért a legjobb rendező díjat nyerte el
Jegyzetek
Források
A magyar irodalom története Kötő József: Fejezetek a romániai magyar dráma történetéből, Kolozsvár, 1976 Pomogáts Béla: Az erdélyi magyar irodalom története Kortárs magyar írók lexikona (1959–1988), Magvető, 1989, Budapest Magyar színházművészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994
További információk Yvonne Sterk: La poesie de Roumanie, La Revue Nationale, Bruxelles, Février, 1965 (m. z.) [Márki Zoltán]: Ki fejti meg a mesét? Utunk, 1968/48. Zsehránszky István: A készen vett élet. I–II. Megyei Tükör 1969. október 18. november 8. Cseres Tibor: Betyárélet. Élet és Irodalom, 1970. június 20. Márkó Imre: Az érdemes és érdemtelen szenvedésről. Utunk, 1970/46. 1973. febr.8. Mag Péter: A szék. A Hét, 1973/2. Szőcs István: A szék. Előre, 1973 Gálfalvi György:. Marad a láz? (Tömöry Péter) Bukarest, Kriterion, 1977 Silvia Obreja: Fascinaţia valorii (Peter Tömöry) Târgu-Mureş, Editura Lyra, 2000 Chak István: Brusztolva, avagy Egy Színeház szép napjairúl, A királyi színház- és az ő nemzeti csattogányáról, Beszélgetés Tömöry Péter íróval, az Euro Theater Bonn főrendezőjével, Zalaegerszeg, 2003 Zilahi Imre: Interjú Tömöry Péterrel. Krónika, 2003. július 10. Józsa Erika-Simonffy Katalin-Tomcsányi Mária A mi magyar adásunk, Kriterion, 2014 Tömöry Péter: Jegyzetek egy Faust nevezetű járművön... Pannon Tükör, 2010, 6. sz. A szülőföld nem földrajzi, hanem szellemi kategória (Simó Márton beszélgetése Tömöry Péterrel), Székelyföld , XIX évfolyam, 6. szám 2015. június. Zsigmond Dezső Egy Passió kálváriája, dokumentumfilm, 2015 Tömöry Péter: A magyar Szolzsenyicin és egyebek..., Pannon Tükör, 2015/5.
Kategória:1943-ban született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar színházi dramaturgok Kategória:Kolozsváriak Kategória:Székelyudvarhelyiek Kategória:Református magyarok Kategória:Romániából Magyarországra áttelepült magyarok Kategória:Magyar emigránsok Németországban Kategória:A kolozsvári református kollégium diákjai