Tolnai Simon, születési és 1897-ig használt nevén Friedmann SamuA Belügyminisztérium 1897. évi 92175. sz. rendelete. MNL-OL 30807. mikrofilm 1122. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 8. oldal 2. sor.Gyulai Hírlap (Nagyvárad, 1867. március 28. – Mauthauseni koncentrációs tábor, 1944. október 2.) zsidó származású magyar nyomda- és lapvállalat-tulajdonos, valamint könyvkiadó.
Életpályája Friedmann Jakab és Rusz Katalin (?–1884) fia. Típusa a self-made-mannek, aki a legalacsonyabb sorból küzdötte fel magát az egyik legnagyobb magyar kiadóvállalat tulajdonosává. Nyolcéves korától önálló volt. Karrierjét azzal kezdte, hogy a kávéházakban összevásárolta a használt újságokat, és eladta őket. 1897-ben családi nevét Tolnaira változtatta.Az engedélyt tartalmazó BM-rendelet száma/évszáma: 92175/1897. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 1122. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 8. oldal 2. sor. 1901-ben megindította a Tolnai Világlapja című képes hetilapot, mely a legszélesebb körű közönség igényeihez alkalmazkodva hatalmas népszerűségre tett szert, a legelterjedtebb folyóiratnak számított. 1898-ban a rövid életű Bűvészet és spiritizmust indította útnak. 1912-ben létesítette a Tolnai Nyomda- és Könyvkiadó Vállalatot. Szerkesztette az 1927-ben indult Délibáb hetilapot. Kiadásában jelent meg a Bazár című divatlap. Vállalata hatalmas újságpalotájával és modern felszerelésével amerikai méretű és tempójú üzem volt. A kiadót és a nyomdát 1941-től a kormány átadta a Magyar Népművelők Társaságának. Magyarország német megszállása után a Gestapo deportálta.
Világtörténelmi, művelődéstörténeti, szépirodalmi és tudományos munkákat, lexikonokat, színházi hetilapokat és divatlapokat adott ki (pl. Tolnai Világtörténelme, Tolnai világlexikona, Tolnai új világlexikona, Tolnai: A világháború története).
Magánélete Felesége Raucher Vilma (1869–1931)Tolnai Simonné gyászjelentése (1931. október 20.) Magyarország, 38. évfolyam, 239. szám volt, akivel 38 évig élt házasságban.
Gyermekei
Tolnai Lajos (1895–?) magánhivatalnok, 1957-ben Brazíliába emigrált.Tolnai Lajos migrációs dokumentum Felesége Elfride Emilia Jaros volt. Tolnai József (1896–1944) a holokauszt áldozata Tolnai István (1898–1944) Tolnai Géza (1900–1902) Tolnai Sándor (1905–?)
Művei A bűvészet könyve I.–II. (1898) A leleplezett spiritizmus. Willmann [et al.] nyomán; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1917 (Világkönyvtár. 5. évfolyam, 70.)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Budapest, 1999, Könyvkuckó Kiadó. https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/TolnaiVilaglapja/ Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.
További információk
Magyar mágia. Töredékek a magyar bűvészet történetéből. Vál., szerk. és összeáll. Kelle Botond. Játékszerek Anno… Kiállítóterem, Budapest, 2000 Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., Budapest, 1937 Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963-1965 Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993– Szita Szabolcs: Utak a pokolból. Magyar deportáltak az annektált Ausztriában 1944-1945. Metalon Manager Iroda Kft., Budapest, 1991 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994
Kategória:Romániai magyarok Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:Magyar könyvkiadók Kategória:Nagyváradiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Magyar lapalapítók és sajtóvállalkozók Kategória:A mauthauseni koncentrációs tábor foglyai