Tordán 1288-ban tartották az első dokumentált országgyűlést. Az 1505-ös országgyűlésen itt újították meg a három nemzet unióját. 1542. december 20-án az itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. Az 1557-es országgyűlésen ismerték el hivatalosan a protestáns egyházat, majd az 1568-as a országgyűlésen hirdették ki a szabad vallásgyakorlást a négy legelterjedtebb keresztény felekezet számára. Az okiratilag kimutatható tordai országgyűlések száma 127 (vannak olyanok, melyeket a hagyomány őriz, de pillanatnyilag nincs rá tárgyi bizonyíték), és kiemelhető az a tény, hogy ez a szám messze meghaladja a bármelyik más erdélyi városban tartott országgyűlések számát.
A tordai gyűlések többsége csak az Erdélyi Fejedelemség országgyűléseinek számítottak, mivel az itt tartott gyűlések nagy része az ország három részre szakadásának idején zajlott le.
Az 1288-as országgyűlés A meglevő dokumentumok szerint 1288. június 8-án Kun László megjelent a Tordán tartott első országgyűlésen és Erdély idegyűlt hadaihoz csatlakozott, hogy majd a menekülő kunokat egészen a tatárok földjéig űzze. Az országgyűlésen működő bírák jelentették be az erdélyi püspököt beiktatását. A jelentés keltezése: Datum in villa cruciferorum de Torda febr. 3. pr. ante festum Barnabae apost. (június 8-án).Fejér: Cod. Dipl. V. k. 3., 134., 436. o.
Egyesek szerint azonban nem pontos az az állítás, hogy ez lett volna az első tordai országgyűlés, Kőváry László állítása szerint már Szent István korában az erdélyi nemesség országgyűléseinek színhelye Torda volt.
Az 1321-es országgyűlés Károly Róbert 1321-ben az erdélyi szászok megfékezése végett tábori országgyűlést tartott Tordán, ahol Szécsényi Tamást nevezte ki Erdély vajdájának.
Az 1324-es országgyűlés Károly Róbert 1324-ben ismét országgyűlést tartott Tordán, miután Szécsényi Tamás a lázadó szászokat legyőzte. Az országgyűlésen hozott határozatával felmentette az erdélyi nemességet a királyi adók alól, illetve megerősítette Torda II. Endrétől nyert kiváltságleveleit.Kőváry László: Erdély Történelme II. 10. old.
Az 1438-as országgyűlés 1438. február 2-án, Albert uralkodása kezdetén, tartottak itt országgyűlést, miután legyőzték Budai Nagy Antalt és seregét Kolozsmonostornál. Ekkor erősítik meg a nemesek a Három Nemzet Unióját (magyar, székely, szász), amelyet a Fehér-Körös melletti Kápolnán tartott közgyűlésen kötöttek véd- és dacszövetségként az erdélyi magyar nemesek, a székelyek és a szászok (testvéri unió).
Az 1463-as országgyűlés 1462 tavaszán a törökök megtámadták Havasalföldet, mivel Karóbahúzó Vlad fejedelem az előző évben szerződést kötött Mátyással, és megtagadta a török adót. Mátyás király szeptember 17-én Tordán szervezte meg a Vlad segítségére küldött magyar segédcsapatokat, de Vlad vereséget szenvedett. Ez lázongásokhoz vezetett és sérelmeik Mátyás elé terjesztése végett 1463-ban összehívták az országgyűlést Tordára.
Az 1505-ös országgyűlés 1505. december 18-án mindhárom nemzet Tordán országgyűlést tartott. Az egyesített országgyűlés bizottságot állított fel azzal a feladattal, hogy a három nemzet egyezségét a segesvári országgyűlésre előkészítse.
Az 1525-ös országgyűlés A mohácsi vész előtt utoljára akkor gyűltek össze a rendek Tordán, 1525-ös újévkor a Lippánál táborozó Szapolyai/Zápolya János vajda hívta össze őket, hogy a közelgő török veszedelem elhárításáról tanácskozzanak, de ő végül meg sem jelent, mivel éppen akkor vesztett csatát a törökökkel a Temesi bánság határán. Az országgyűlés megszavazta a sereg felállítását. A következő évben Zápolya János e sereggel – amely egyes túlzó becslések szerint 40 ezer főt számlált, de valójában csak 10-15 ezer katonát – elindult Mohács felé, de máig tisztázatlan okokból sohasem ért oda, hanem Szegednél vesztegelt.
Az 1542/43-as országgyűlés Az 1542. december 20-án kezdődő tordai országgyűlés már az önálló Erdély államhatalmi szerveit és közigazgatását rendezte török függőségben. A stabilizálódó erdélyi helyzet okán – Fráter György ekkor hivatalosan is szakított Ferdinánddal. Az országgyűlés felmondta a gyalui egyezményt, megszavazta a török adót és ismét megújította a három nemzet unióját. Ugyanakkor az országgyűlés elismerte János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. Az ülést december 22-én zárták be, de akkor rögtön össze is hívták az országgyűlés folytatólagos ülését 1543. február 26-ra, szintén Tordára. Ekkor az országgyűlés kimondották és törvénybe iktatták, hogy Izabellát fia nevében, annak nagykorúságáig fejedelmüknek választják, minden fenségi jogot kezeibe tesznek le. határozat született arról is, hogy a portára adót küldenek. Szándékuk az volt, hogy az adó által eszközöljék ki Izabella és fia uralkodási jogának elismerését és a királyfi halálával biztosítsák Erdély részére a szabad fejedelemválasztást.gróf Kemény József Cod. Art. Diet. I. 50.
Az országgyűlés fontos volt azért is, mert a reformáció diadalának és a vallásszabadságnak is ez volt az első törvényes kiindulási pontja. Ugyanis a protestantizmust Erdély délkeleti részében hirdető Honterus Jánost, Martinuzzi megidéztette erre az országgyűlésre. Helyette paptársai jöttek el, de a rendek hangulata olyan volt, hogy az új vallásnak hívei nem annyira korlátozásban, mint inkább felbátorításban részesültekBenkó Milkovia II. 467. és Chron. Fuchsió Olt. I. 54. Hauer (Hist. Eccl. Tran 200 lapján) azt mondja, hogy a vakbuzgó Martinuzzi Honteriusnak máglyán való megégetését kívánta, de a királyné felvilágosodott tanácsosai ellenezvén, végül is kénytelen volt szabad lábra bocsátani. éppen abban az időben, amikor Ferdinánd a Szepességben vadul kezdte a protestánsokat üldözni. Az országgyűlés felvilágosodott magatartása nem kis mértékben járult hozzá az Erdélyi Fejedelemség megszilárdulásához, és döntően hatott a protestáns szászok csatlakozására, akik átlátták, hogy a külön Erdélyben vallásuk szabad gyakorlatára számíthatnak, míg a türelmetlen és vakbuzgó Ferdinándtól annak csak üldözését és kiirtását várhatták.
Az 1544-es országgyűlések Az 1544. április 24-ére összehívott országgyűlés a három nemzet egymással véd- és dacszövetségét újrakötötte, így megújították az egy századdal azelőtti egyességet, és kimondták azt, hogy a hazát, pénzzel és védőerővel egyaránt oltalmazzák. A helytartót jószágadományozási joggal ruházták fel, és a további vallásújításokat korlátozták.Kemény József Cod. Art. Diet. I. 57.Mike: Art. Diet. I. 47.
Az év augusztus 1-én Izabella királyné ismét országgyűlést tartott Tordán, melyre az erdélyi három nemzet mellett a magyarországi részeket is meghívta. Ez volt az első eset, a mohácsi vész óta, hogy a csatolt részek Erdéllyel együtt tanácskoztak és alkottak törvényeket. Martinuzzi ezen az országgyűlésen mindenáron el akarta érni, hogy az ország kormányzójává válasszák, de tervét nem tudta keresztülvinni, meg kellett elégednie azzal, hogy csak Erdély és a tiszai részek főbírájává tették, kikötve a királynétól való függőségét és hogy fő- és becsületvesztés eseteiben a királynéhoz fellebbezhessenek. Ugyanakkor az országgyűlés határozata értelmében, Martinuzzi az ország jövedelmeiről az országgyűlésnek számot kellett adjon.Szilágyi S.: Erd. országgy. eml. I. 122–123.Mike S: Art. Diet. I. 55.
Az 1545-ös országgyűlések 1545. április 21-én Izabella és János Zsigmond jelenlétében tartották meg az országgyűlést Tordán, melyen adót szavaztak meg, és az osztrákokkal való érintkezést és levelezést fejvesztés terhe alatt betiltották. Ezen a gyűlésen a reformáció hallgatólagosan el lett ismerve, a további hitújítás eltiltásával a „status quo” fenntartásával. Ez által lényegében kimondatlanul is az ország nagy részének vallásszabadsága biztosítva volt, mivel a városok, valamint a szászok és székelyek (Csík kivételével) legnagyobb részén legtöbbje az újított hitet követte. Ezen az országgyűlésen rendezték a hadfelkelést, a hadak élelmezését, minden 20 emberre rendelve egy élelmi társzekeret. Szabályozták a vásárokat is, az élelmi cikkek árát megszabták, kimondva az is, hogy: „minden adás-vevésnél megigyák a Szent János-poharát (áldomást) hogy az abban résztvevők szükség esetén tanúul szolgáljanak.”Szilágyi S.: Erd. országgy. eml. I. 195–198.Kemény József: Cod. Art. Diet. I. 87.
Ugyanebben az évben, október 28-án ismét országgyűlést tartottak Tordán. Ezen a királyné udvartartására mindenik nemzet külön-külön 4 000 forintot szavazott meg, és minden portára 65 dénár adót szabtak ki, amiből 16 000 forintot a tordai kincstárba kellett begyűjteni. Az országgyűlés a tolvajok szigorú üldözését is elrendelte, kimondva azt is, hogy a kiküldendő négy esküdt ne üldözze azokat, akik 3 éve „tiszta életet folytattak”.Szilágyi S.: Erd. országgy. eml. I. 199–200 l.
A humánus intézkedés effektíven a becsületességi alapon való rehabilitációt alapozta meg, azzal, hogy a javulást jutalmazta. Ilyen típusú „erkölcsjavító intézkedést” – abban a korban – Európa kevés országában lehetett találni, és ez Erdély akkori műveltségének és szabadelvűségének magas fokát jelöli.
Az 1548-as országgyűlések Az 1548. május 27-én tartott országgyűlésben a rendek ismét kormánytanácsot adtak a királyné és Martinuzzi mellé, és megtiltották, hogy ezen kormánytanács nélküli alkudozásokat és követküldéseket. Az országgyűlés megszavazta, hogy mindegyik erdélyi nemzet 2 000 harcost mindig készenlétben tartson, hogy az országban ne legyen több komoly vallásújítás és hogy a hitszónokok székhelyeikről ne járjanak „szerte-széjjel”.Szilágyi S.: Erd. országgy. eml. I. 200–210. l.Mike: Art. Diet. I. 65.
A november 30-án tartott következő országgyűlés adót szavazott meg.Szilágyi S.: Erd. országgy. eml. I. 215. l.
Az 1550-es országgyűlés 1550 novemberében Martinuzzi tartott tábori országgyűlést, hogy az Erdélybe nyomuló török és moldovai hadak ellen intézkedjenek. Innen vonult a királyné rendelkezésre Tordáról Martinuzzi Marosvásárhelyre, ahová a véres kard széthordására 50 000 ember gyűlt táborába, és így a vészt el tudta hárítani
Az országgyűlésen a kendi várat feldúló és kincsét elrabló Balassa Menyhértre szigorú büntetést szabtak ki.
Az 1551-es országgyűlések 1551. május 8-án a Ferdinándhoz átpártolt Martinuzzi a királyné ellen irányuló országgyűlést tartott Tordán híveivel és minden fegyverfogható személyt, fejvesztés terhe mellett a helytartó táborába rendelt. Innen indult el Martinuzzi Gyulafehérvár ostromlására, majd a Szászsebesre vonult királynét trónja elhagyására és Erdélynek és a koronának Ferdinánd részére való átbocsátására kényszerítette.Kovacsich: Scripta Minor I. 338
Ugyanebben az évben Tordán egy második országgyűlés is volt, melyet Báthory Endre (Ferdinánd vajdája) hívott össze,Istvánffy Hist. 20. könyv 239. melyen országos segélyt szavaztak meg, és elrendelték Kövendi megölését.
Az 1552/53-as országgyűlések 1552. május 22-én Castaldó János tartott Tordán országgyűlést, melyen a vallásegyenlőség törvénybe-iktatása ígéretével hízelegte ki a rendektől, hogy mindegyik nemzet 2 000 zsoldos felállítását megígérte. Ezen az országgyűlésen tiltó határozatot hoztak, amely nem engedélyezte a császári hadaknak a sarcolást és ingyenes munka követelését.Szilágyi S.: Erd. országgy. I. k. 365–366.
Ugyanebben az évben, júniusban Castaldo és Báthory Endre tartottak Tordán országgyűlést, ahol az elkeseredett rendek kimondták, hogy rosszabb helyzetben vannak, mint a török uralom alatt és hadba szállást csak Castaldo fenyegetésére határozták el, de végül a Keresztesmezőre összegyűlt hadak nem a török ellen szálltak harcba, hanem a Kolozsvárt bombázó és Fejérvárt, Szebent feldúló rabló német hadakat verték szét.