Brasnyó István (Mohol-Gunaras, 1943. augusztus 15. – Újvidék, 2009. július 5.) vajdasági magyar költő, prózaíró, műfordító.
Életpályája Általános iskolai tanulmányait szülővárosában és Topolyán végezte el. Gimnáziumba Újvidékre járt, és ott folytatta egyetemi tanulmányait is, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán.
Miután befejezte egyetemi tanulmányait, szabadfoglalkozású író, költő és műfordító lett. Szerbhorvát, ruszin, macedón nyelvről fordított.
Nem volt munkahelye, nem állt tanárnak, sem szerkesztőségbe, hanem szabadon alkotott.
Brasnyó István 66 éves korában hunyt el, 2009. július 4-én, Újvidéken. Halálát egy rövid, súlyos betegség okozta.
Munkássága, költészete Brasnyó István művei fontos részét képezik a vajdasági magyar irodalomnak. Írt verseket, novellákat, regényeket, ezek mellett pedig a műfordítói munkássága is figyelemre méltó.
Költészetében megjelenik a hagyományokhoz való kötődés, a festőiség, az asszociatív jelleg. Versei ritmusosak, tele vannak rímekkel, és sok szójáték található bennük.
Verseire jellemző a szürrealista képalkotás is. Ezt azt jelenti, hogy a képek, amelyek megjelennek a versben nem logikusan kapcsolódnak egymáshoz, nem a hétköznapi, megszokott formában követik egymást, hanem, egy szabad logika alapján.
Ritmusgazdagsága műveiben
pattogó ritmusú együtemű kétütemű és együtemű variációja áthajlásra épülő ritmusforma
Művei Vadvizek (versek, 1966) Kinn a szélben (elbeszélések, 1968) Árnyék és fű (versek, 1969) Üres királyok (miniatűrök, 1970) Csapda (elbeszélések, 1971) Könnyűatlétika (versek, 1971) Égi laboda (gyermekversek, 1971) Lampion a fán (elbeszélések, 1972) A levegő titkai – Gazdanépek (versek, karcolatok, 1972) Égetni viszik? (versek, 1973) Szociográfia (versek, 1973) Kései csillag (gyermekversek, 1973) Kialudt tűz (versek, 1974) Holdfény (gyermekversek, 1974) Tükrös Madonna (elbeszélések, 1976) Álom (gyermekversek, 1978) Másként s másként (versek, 1978) Família (regény, 1979) A szivárvány jöttmentjei (ifjúsági regény, 1980) Földvár (versek, 1980) Hósáv (regény, 1981) Az imágó (elbeszélés, 1982) Bereníké haja (versek, 1982) Szeretném, ha meghallgatnál (gyermekversek, 1983) Majomév (regény, 1984) Körtánc a világ körül. A világirodalom legszebb gyermekversei (összeállította, 1984) Óda a regényhez (versek, 1985) Hogyan kell szivárványt festeni? (ifjúsági regény, 1985) Macula (regény, 1988) Árvaház. Misztérium; Forum, Újvidék, 1989 (Regénypályázat) Gyöngyéletünk története (elbeszélések, 1989) Bestiárium (versek, 1990) Mit szeretek? Dohogóvers gyerekembereknek; Forum, Újvidék, 1990 Szokott-e ősz lenni Paraguayban? (regény, 1992) Az írmag (regény, 1993) Kész regény (regény, 1996) Vakta. Regény; Forum, Újvidék, 2003
Műfordításai Vasko Popa: Kéreg (többekkel, 1963) Miroslav Krleža: Legenda (1965) Székely Tibor: A pápuák szigetén (útleírás, 1978) L. Ondrejov: Új tavasz (regény, 1978) R. Obrenović: Ez kész cirkusz (történetek gyermekeknek, 1979) P. Zubac: Elvtársunk, Tito (versek, 1979) G. Olujić: Gyöngyházrózsa és más mesék (mesék, 1981) N. Zekerya: Három utca gyerekei (mesék, 1982) S. Škrinjarić: Elődök utcája (1983) M. Stefanović: Mit érdemel az a bűnös? (1984) Paszkal Gilevszki: A dal élete (1985) T. Momirovszki: Szilfák kora (elbeszélés, 1985) J. B. Tito: Önéletrajzi vallomások (1985) Milorad Pavić: Kazár szótár (1987) Gyura Papharhaji: Ordas évek (1988) Marko Ristic: Turpitude (1988) M. Kovač: Égbeli jegyespár (1990) Dositelj Obradovic: Szívemnek drága föld (1990)
Díjai Neven-díj (1972, 1974) Híd-díj (1976, 1988) Szirmai Károly-díj (1978) Bazsalikom-díj (1984) Salvatore Quasimodo-emlékdíj (1995)
Jegyzetek
Források
Virág Zoltán: A termékenység szövegtengere. A regényíró Brasnyó István; Forum–Messzelátó, Újvidék–Szeged, 2000 (Suprasegmentum)
További információk Ki kicsoda [ Kortárs magyar írók] Elhunyt Brasnyó István vajdasági író
Kategória:1943-ban született személyek Kategória:2009-ben elhunyt személyek Kategória:Vajdasági magyar költők, írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Újvidékiek Kategória:Salvatore Quasimodo-különdíjasok