A BalázsA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név az ismeretlen eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév.Ladó-Bíró, 35. old. Női párja: Blazsena.

A nevet sokan a görög Bazileosz névvel azonosították, melynek szó szerinti jelentése: királyi. Ezzel szemben a név valójában az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától. A Blasio (és így a Balázs) név eredete, jelentése máig megfejtetlen maradt.Fercsik-Raátz, 67-73. old. Más források a Blasius jelentését két szóból vezetik le: az előtagban a blandus (nyájas) vagy a belasius, bel (öltözék), az utótagban a syros (kicsi) rejlik. __NOTOC__ Gyakorisága A Balázs gyakori név volt a 16-17. században, az első tíz legnépszerűbb név között volt. A következő században a kedveltsége csökkent, a 19. században és a 20. század elején csak 1-2 ezrelékben fordul elő. 1967-ben is csak 218-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra népszerű lett, és a 11. leggyakoribb férfinévvé vált. Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években a 3-8. leggyakoribb férfinév.Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adatKözigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Névnapok február 3.

Névnapi szokások Magyarországon Szent Balázs a legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg a fulladástól egy tömlöcben, ahová őt is vetették. Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík, illetve egyéb torokbajok ellen.

A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végezték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.

Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás. Ezen a napon az diákok házról házra jártak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába, ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek. Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a gyerekeket.

A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.

A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy távol tartsák a madarakat.

Külföldön Angliában ez a nap a szövés és fonás határnapja. Balázs napjára a szövést be kellett fejezni és a fonást csak másnap lehetett elkezdeni. Ha valaki megszegte ezt a szokást, akkor Szent Balázs megköti a böjti szeleket.

A franciák szerint az ezen a napon uralkodó szélirány lesz egész évben a jellemző.

Idegen nyelvi változatai Blaise (francia) Błażej (lengyel) Blažej (cseh) Blasius (német) Biagio (olasz) Blaise (angol) Blas (spanyol) Балаж (szerb)

Híres Balázsok Aradi Balázs színész Szent Balázs örmény származású katolikus püspök, vértanú (3–4. század) Biagio Antonacci olasz énekes Blase Joseph Cupich bíboros, chicagói érsek Blaise Matuidi francia labdarúgó Blaise Pascal matematikus, fizikus, filozófus Blás Riveros paraguayi labdarúgó Beliczai Balázs előadóművész, humorista Boda Balázs festőművész Bölkény Balázs magyar színész Bruckmann Balázs színész, lemezlovas Bús Balázs politikus Déri Balázs egyetemi tanár, költő, latinista Diószegi Balázs festőművész Dzsudzsák Balázs labdarúgó Hajdú Balázs humorista Horváth Balázs politikus, az Antall-kormány első belügyminisztere Kiss Balázs kalapácsvető olimpiai bajnok Kovalik Balázs rendező Magyar Balázs hadvezér Medveczky Balázs magyar színész, zenész Mezei Balázs magyar vallásfilozófus Nagy Balázs birkózó, magyar bajnok Nagy-Laczkó Balázs író, régész Németh Balázs motorversenyző Orbán Balázs báró, szabadságharcos, történész, szociográfus Pataki Balázs humorista Sebestyén Balázs műsorvezető Simonyi Balázs magyar színész Szántó Balázs magyar színész Szappanos Balázs, irodalomtörténész Szokolay Balázs zongoraművész, tanár Szuhay Balázs színművész, parodista, kabarészerző Vellner Balázs zenész, dobos Kelemen Balázs magyar bokszoló, a WBF nemzetközi bajnoka Taróczy Balázs nemzetközi szintű teniszező, edző, sportvezető, szakkommentátor Tóth Balázs a Blackburn Rovers FC labdarúgója Tóth Balázs a Budapest Honvéd FC labdarúgója

Egyéb Balázsok Vezetéknévként A Balázs személynévből és becézéseiből számos magyar vezetéknév alakult ki: Balassa, Balassi, Balcsó, Balczó, Baló, Bazsó, Bacsó, Balcsa, Balics, Balka, Balkai, Balló, Balsa, Balsai, de eredeti formájában is gyakran fordul elő.

Földrajzi névben Balázs, Balázsfa, Balázsfalva, Balázstelke, Szentbalázs, Zalaszentbalázs települések Az irodalomban Hűbele Balázs Arany László A délibábok hőse című verses regényének fő alakja József Attila Altató című versének címzettje. A verset Ottó Ferenc zeneszerző rendelte meg unokaöccse, Gellért Balázs születése után. Babits Mihály Balázsolás című versében a beteg költő Szent Balázst hívja segítségül, hogy gyógyítsa meg a gégerákból.

Szólások A közmondásokban és szólásokban szereplő Balázsok általában rossz tulajdonsággal bírnak: (Hű!) bele (neki) Balázs, lovat ád (az) Isten: akkor mondják, ha egy dolognak mindenképpen mennie kell, de így hívják az elhamarkodottan cselekvő embert és a túlzó derűlátást is csúfolták ezzel a szólással. Beszélj vele, Balázs a neve vagy Adósa Balázsnak: olyankor mondták, ha valaki hiába beszélt valakinek, mert az úgy viselkedett, mintha féleszű lenne. Eltalálta, mint Balázs pap a vecsernyét: olyan ember, aki nem arról beszél, amiről szó van Úgy becsüli, mint Balázs a gatyáját: olyan emberre mondták, aki valamivel gyalázatosan bánik Jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére: az elkésőre mondták

Közszavak balázsló: egy zöld szitakötőféle neve balázsol: egy néhány vidéken ismert, nem túl kellemes pajkos játékot jelent, amikor a legények két bot közé teszik egy társuk fejét, majd arculütik vagy megcsavarják az orrát.

Jegyzetek

Tarján Tamás: Balázs (Helikon kiadó, Budapest, 1992)

Kategória:Magyar keresztnevek (B) Kategória:Férfikeresztnevek (B) Kategória:Latin eredetű magyar férfikeresztnevek Kategória:Vitatott eredetű magyar férfikeresztnevek