A szociológiában a pozitív diszkrimináció, hátrányt csökkentő megkülönböztetés, esélykiegyenlítés csoportra, személyre vonatkozó jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent, melyre a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest hátrányos helyzete ad okot. Indítéka a domináns egyén vagy csoport együttérzése, megértés illetve a másik fél követelése vagy tiltakozása a gazdasági és társadalmi igazságtalanság ellen. Szándéka a szolidaritás, az embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése, vagyis az esélyegyenlőség megteremtése.
A pozitív diszkrimináció bizonyos esetben korlátokat állít főleg a domináns és esetleg a hátrányos helyzetben lévőnek, mégis az esélyegyenlőséget vizsgálva igazságosabb. Például ilyen egy alulképviselt csoport tagjainak segítése, részesülése az arányosság elvén (kvótával).
Gyakorlatban A világ sok országában ismert és alkalmazott fogalom a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása céljából. Hátrányos helyzetű csecsemők és óvodások fejlesztése. Kis jövedelmű mozgásukban korlátozott emberek segédeszközeinek beszerzési támogatása. Hátrányos helyzetű régióban kialakítják az elsődlegességeket élvező oktatási intézményeket, az adómentességet élvező munkahelyteremtő/telepítő tevékenységet, bővítik az önigazgatás hatáskörét és a bevételét. Az épület és utak akadálytól való mentesítése. A közszolgálatban kötelezővé és hivatalossá teszik a tájékon élő jelentősebb kisebbség nyelvének használatát. Tehát nyelvhasználati szempontból megszűnik a kisebbséghez tartozó polgár hátránya. Egy alulképviselt, korábban hátrányos helyzetbe került társadalmi csoportokkal, így a feketékkel, nőkkel, az őslakosokkal és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan hozott intézkedések, mely elősegíti a foglalkoztatásban, a felsőoktatásban és a közügyekben való részvételt.
A magyar alkotmányban Az Alkotmány kifejezetten utal pozitív diszkriminációs lehetőségekre, például az állam saját kötelezettsége meghatározásával, amikor előírja, hogy az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtania.
Az alkotmány 70/A.§(3) szerint A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
A Magyar Alkotmánybíróság véleménye az alkotmány 70/A.§ (1), megkülönböztetés-mentességről szóló bekezdése értelmezésével kapcsolatban: " … a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. …ha valamely – Alkotmányba nem ütköző – társadalmi cél vagy valamilyen alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy a legszűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni." Ilyen például Magyarországon a cigányok előnyös megkülönböztetése.
Az Amerikai Egyesült Államokban A pozitív diszkriminációt (affirmative action) az Egyesült Államokban a 60-as évek vége óta alkalmazzák a szövetségi közigazgatásban a különböző okok miatt korábban jogilag hátrányos helyzetbe került társadalmi csoportokkal, így a feketékkel, nőkkel, a spanyolajkúakkal, az őslakosokkal és esetenként az ázsiaiakkal kapcsolatosan.
A legfelsőbb bíróság és a pozitív diszkrimináció
A legfelsőbb bíróság úgy itélte meg, hogy a pozitív diszkrimináció nem sérti az alkotmányt. A testület döntése szerint az ilyen megkülönböztetést alkalmazni lehet, jellemzően az oktatásban és a munkaerőpiacon.
A testület ezenfelül a kvóta-alapú hátrányos megkülönböztetést alkotmányellenesnek találja és megtiltotta. A kvóta-alapú megkülönböztetés azt jelenti, hogy egy intézmény nem szabhatja meg, hogy hány kisebbségi személyt alkalmazhat, taníttathat vagy foglalkoztathat.
A kvóta-alapú kérdés 1978-ban merült fel, amikor is a Kaliforniai Egyetem megszabta, hogy 100 tanulóból minimum 16 kisebbséginek kell lennie. Allan Bakke-et, egy fehér bőrű amerikait azért nem vették fel, mert a fehér bőrűeknek akkor már betelt a maximum felvehetők száma. A legfelsőbb bíróság azt a határozatot hozta, hogy a kvóta-alapú megkülönböztetés alkotmányellenes és be kell tiltani.
Kritikái Alkalmazása során mennyiségi és minőségi határokat (kvótákat) kell szabni néha etnikai alapon, mikor a jogrendszer célja épp ezen kategóriák eltörlése; továbbá e megosztás sok emberben rossz emlékeket kelt (numerus clausus). Az egyéni, illetve csoportos jótékonykodás és adományozás erősíti az elmaradottabb társadalmi csoportokban az áldozat szerepet ahelyett, hogy az állam az érintettek szükségleteit figyelembe véve a strukturális szociálpolitikai intézkedésekkel a kiváltó okok csökkentése mellett az esélyek egyenlőségét teremtené meg. Magyarországon gyakori kritika éri a cigányokkal szembeni segélyezést, amelyet helytelenül pozitív diszkriminációnak tartanak.
Kapcsolódó szócikkek Diszkrimináció Hátrányos megkülönböztetés Nepotizmus
Források A pozitív diszkrimináció változatai Krokovay Zsolt: Pozitív diszkrimináció Nagy Péter Tibor: A felsőoktatásba vezető út és a társadalmi hátrányok kompenzációja Kisebbségkutatás 8. évf. 1999. 4. szám/ A pozitív diszkrimináció változatai
Józsa Krisztián – Zentai Gabriella: Hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján Erdei Hajnalka Tünde: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése nyelvi játékokkal az óvodánkban
Kategória:Diszkrimináció