Toruń

Toruń ( IPA: ['tɔruɲ]; németül Thorn ['torn], kasub nyelven Torń ['tɔrɲ], régi magyar neve: Toronya) város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján. 1921 és 1939 között a Pomerániai vajdaság, 1999 előtt a Toruńi vajdaság székhelye. Toruń belvárosa a UNESCO világörökség része.

Nevének eredete A legkorábbi oklevelekben a város neve Thorun, Turon, Turun, Toron és Thoron alakban szerepel. A 15. századtól használatos mai formájában. A Német Lovagrend időszakában németül Thorun alakban szerepel. majd ez Thorn alakra módosult. A lengyel királyok uralma alatt latinul Thorun, Thorunium, civitas Thorunensis, vagy civitas Torunensis alakban említik.

A város nevére több magyarázat is született: Származhat az egykori Jeruzsálemi Királysághoz tartozott Toron várának nevéből, ahol a keresztes hadjáratok alatt a német lovagok is szolgáltak. Származhat a lengyel tor szóból, mely útirányt, folyásirányt jelöl. Származhat a Toron személynévből. Származhat a Tarnów helynévből, mely a lengyel tarnina (egy vízinövény fajta) szóból ered. Ez később a németben Thorn alakra változhatott és ebből lett a lengyel Toruń. Sok lengyel város neve ment át az idők során hasonló átalakuláson. Végül származhat az ősi germán isten Thor nevéből is.

Története

Toruń eredetileg egy nyugat-mazoviai kis település volt. 1226-ban I. Konrád mazoviai herceg a Német Lovagrendnek adta, hogy megvédjék országát a pogány poroszoktól.

A lovagrend 1230-31-ben a kis lengyel falu mellé várat épített és a vár köré áthelyeződött növekvő település 1233-ban városi jogokat kapott. Ez a mai Óváros területe, mely a következő évtizedekben fontos kereskedelmi központtá fejlődött. 1236-ban a városban ferences szerzetesek telepedtek le, majd őket 1239-ben a domonkos rendiek követték. 1264-ben a régi város mellett létrejött az Újváros. A két város különállása 1454-ig tartott, amikor az Ó- és az Újváros egyesült. A 13. században Toruń csatlakozott a Hanza-szövetséghez. Itt írták alá a lengyel-litván-német háborút (1409-1411) lezáró toruńi békét. Toruń, Elbląg, Gdańsk és a porosz nemesség 1440-ben megalakították a Porosz Konföderációt. 1454-ben városi kiváltságai visszaadása fejében Toruń elismerte a lengyel király uralmát és a Német Lovagrend elleni szövetség tagja lett. 1466-ban a második toruńi békében a Német Lovagrend kénytelen volt átengedni Nyugat-Poroszországot a lengyel királynak. Abban az időben Toruń az egyik leggazdagabb lengyel város volt. A 16. században a város lakói nagyrészt a reformáció hívei lettek. A város kiváltságait az olivai békeszerződésben is megerősítették.

bélyegkép|left|Toruń látképe 1684-ből A 17. század elejére a helyi hatalom a városi tanács kezeibe tevődött át. A protestáns városatyák kiközösítették és üldözték a katolikus tisztviselőket és megpróbálták megakadályozni a katolikusok beözönlését a városba. Rendszeresen zaklatták a Szent János-templom jezsuita atyáit is.

1724-ben Miasszonyunk-körmenetet a katolikus diákok és lutheránus bámészkodók közötti verekedés zavarta meg, ennek nyomán a polgármester letartóztatott néhány katolikus diákot, a katolikusok viszont lutheránusokat fogtak el. A csőcselék megszállta és kirabolta a jezsuita kollégiumot. A jezsuiták a város elöljáróit hibáztatták, hogy nem képesek rendet tartani a városra, a lutheránusok szerint a felelősség a jezsuitáké volt, mert rátámadtak az őrökre, akiket a polgármester a kollégium védelmére küldött. A jezsuiták vallomása alapján a varsói királyi törvényszék a polgármestert és helyettesét, valamint tizenöt polgárt halálra ítélt. Az ítéleteket 1724. december 7-én hajtották végre, két kivétellel: egy kegyelmet kapott a királytól, egy pedig áttért katolikus hitre. Az esemény „thorni vérfürdő” néven vált ismertté.

Lengyelország második felosztásakor 1793-ban a várost Poroszországhoz csatolták. 1807-ben a Napóleon által megalakított Varsói Hercegség része lett, de a franciák veresége után 1814-ben újra visszakerült Poroszországhoz, a Poseni Nagyhercegség részeként. A város körüli erődrendszert az 1870. évi francia-porosz háború francia hadifoglyai építették. A következő évben Thorn Poroszország részeivel együtt a Német Birodalom része lett. Az 1919. évi Versailles-i békeszerződéssel a város a lengyel korridorral együtt visszakerült Lengyelországhoz és a Pomerániai vajdaság székhelye lett. Az 1910-ben még a város 55%-át alkotó németek a második világháború előestéjére már csak 4%-ot tettek ki az erős lengyelesítés miatt. Másrészt – Lengyelország felosztása idején a város erőteljes németesedése és a németek tömeges beáramlása volt a gyarmatosítás céljából (1793-1918). 1939-ben Toruńt bekebelezte a Német Birodalom és Danzig-Nyugat-Poroszország tartomány része lett. Ebben az időszakban ismét Thorn néven szerepelt, csak 1945-ben szabadította fel a Vörös Hadsereg és került vissza Lengyelországhoz, immáron véglegesen. A háború után a németeket erőszakkal kitelepítették a környékről, zömében Kelet-Németország területére.

Nevezetességei bélyegkép|A toruńi városháza. bélyegkép|A Dabski-palota Toruńban. bélyegkép|Kopernikusz toruńi szobra Szent János székesegyház, épült a 14. században, a 15. században bővítették. Szűz Mária templom, korábban a ferenceseké, épült a 14. században. Szent Jakab templom , épült a 14. században Régi városháza, 1274-ben kezdték építeni, 1391 és 1399 között újjáépítették és bővítették Városi erődrendszer, a 13. században kezdték építeni, a 14. és 15. században bővítették, ezt nagyrészt a 19. században bontották le, amikor részben újjáépítették, a Visztula felőli oldalon új kapukat és tornyokat építettek hozzá. A városban számos gótikus, barokk és reneszánsz ház áll, többek közt Kopernikusz állítólagos háza a 15. századból. A német lovagok várának romjai a 13. századból, 1454-ben a városi polgárok rombolták le.

Híres toruńiak

Leszek Balcerowicz, politikus, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke. Bogusław Linda, színművész. Władysław Dziewulski, csillagász, matematikus. Tony Halik, utazó, felfedező. Kopernikusz, csillagász, a heliocentrikus világrendszer megalkotója. Maciej Konacki csillagász. Kazimierz Serocki, zeneszerző. Józef Stogowski, jégkorongozó, háromszoros olimpikon. Grażyna Szapołowska, színművésznő. Aleksander Wolszczan, csillagász, az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezője.

Média Radio Maryja Radio Gra Radio Toruń Radio Eska Radio Sfera TVK Toruń Oktatás és tudomány Uniwersytet Mikołaja Kopernika Wyższa Szkoła Kultury Społecznej i Medialnej w Toruniu

Testvérvárosok Philadelphia, Egyesült Államok 1976 Göttingen, Németország 1978 Leiden, Hollandia 1988 Hämeenlinna, Finnország 1989 Kalinyingrád, Oroszország 1995 Csaca, Szlovákia 1996 Swindon, Anglia 2003 Kujlin, Kína 2005

Jegyzetek

További információk

Hivatalos oldal Hivatalos oldal Képek és információk a városról Visittorun.pl A Wikitravel's oldala

Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Kujávia-pomerániai vajdaság települései Kategória:Német Lovagrend Kategória:Hanza-városok Kategória:Lengyelország városai