Visky Júlia (Budapest, 1922. január 18.–2005),https://issuu.com/jackietriste/docs/deltai_haggada született Sollich Julianna, magyar evangéliumi író, Visky Ferenc (1918–2005) felesége, Visky András (1957) anyja.
Életútja
Középiskoláit Budapesten végezte, ezt követően nővérképző főiskolába járt. Közben megismerkedett a református egyházban működő CE Bethánia evangéliumi mozgalommal és majdani férjével áttelepült Romániába. Miután férjét elítélték, 1959-ben hét gyermekével a havasalföldi Bărăganba, előbb Răchitoasa, majd Lătești lágerbe deportálták, ahonnan 1964-ben szabadultak.
Önéletrajzi visszaemlékezéseinek első kiadásai külföldön jelentek meg, álnévvel vagy névtelenül, magyarul csak 1989-ben, ezekben deportálása és szabadulása történetét foglalja össze. Fiatal lánykorának eseményeiről, életének fordulásáról, az élő hitre jutásról a Három kereszt c., 1993-ban megjelent munkájában számol be.
Életéből merítette témáját Júlia c. monodrámájához fia, Visky András, mintegy női passiójátékot alkotva ezzel a szerelmi párbeszéddel.
Művei
Az Úré a szabadítás (hollandul Op Adelaarsvleugels Gedragen. 1986; magyarul Budapest, 1989; angolul, Julia Francis álnéven, Oklahoma, 1989; románul Kolozsvár, 1993) Az Úré a szabadítás. Üzenet Erdélyből; Primo, Bp., 1989 Három kereszt (Arad, 1993; újrakiadás Kolozsvár, 2007; románul: Trei cruci. Arad, 1993; újrakiadása Kolozsvár, 2006; hollandul De drie kruisen. Gorinchen, 1986) Három kereszt; 2. átdolg. kiad.; Koinónia, Kolozsvár, 2007 Ima; Koinónia, Kolozsvár, 2009
Jegyzetek
Források
További információk (K. E.) [Kántor Erzsébet]: Visky Júlia: Az Úré a szabadítás. Korunk, 1991/2. Andrée Dufour: Défi à la violence. Temoignage de J. V. (Visky Júlia élettörténete). Genf–Párizs 1995. Visky András: Júlia. Párbeszéd a szerelemről. Budapest, 2003.
Kategória:1922-ben született személyek Kategória:2005-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar nők Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Politikai foglyok