Csarnó (, korábban , ) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése Bártfától 14 km-re északkeletre, az Ondava felső folyása mellett fekszik.
Története A településre 1329-ben utalnak először de ekkor ez még név nélkül történik – ekkor a kurimai uradalomhoz tartozott. 1352-től viszont már a makovicai birtok része. A falu nevesítése „Fekethepathak” néven először 1414-ben történik. 1618-ban „Czárno”, 1773-ban „Czarno”, 1786-ban „Cscharno” néven írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Csarnó, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiszlin fiókja; 2 r., 221 g. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csarnó, (Krajna), orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban. Duplin fiókja 4 r., 554 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház.”
A 19. században a makovicai uradalomhoz tartozott. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 482, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 345 lakosából 129 szlovák 93 ukrán, 73 ruszin, 49 cigány volt.
2011-ben 308 lakosából 206 szlovák, 79 ruszin, 10 ukrán és 6 cigány volt.
2021-ben 300 lakosából 231 (+7) szlovák, 8 (+37) cigány, 55 (+71) ruszin, 5 (+1) egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt született 1819-ben Alexander Pavlovič ruszin nemzetébresztő, költő, görög katolikus pap.
Nevezetességei Római katolikus temploma 1932-ben, a Szűz Mária kápolna 1765-ben épült.
Jegyzetek
További információk Községinfó Csarnó Szlovákia térképén Képek a településről E-obce
Kategória:A Bártfai járás települései Kategória:Sáros vármegye települései