A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül. A román nyelvészek többsége e nyelv dialektusainak tekinti az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt is, a többnyire a Dunától északra beszélt dákorománnal együtt, de egyes román nyelvészekPéldául: George Giuglea és Alexandru Graur (vö. ) szerint ez négy különböző nyelv, melyek a keleti újlatin nyelvek csoportját alkotják.Besorolásáról lásd Ethnologue.com. Ez utóbbi szempontból a román nyelv az előbbi szerinti dákorománnak számít.
Beszélői számát tekintve (kb. 24 millió román anyanyelvű és négymillió nem román anyanyelvű) a román az ötödik nyelv az újlatin nyelvek között, a spanyol, a portugál, a francia és az olasz után.
Rokonsága 300px|bélyegkép|Az újlatin nyelvek elterjedése Európában
A román nyelv legközelebbi rokonai, az újlatin nyelvek keleti csoportjának további tagjai (az aromán, a meglenoromán és az isztroromán) a Dunától délre őshonosak.Schramm 1997, 22. o. Napjainkban mindhárom nyelv erősen veszélyeztetett, illetve a kihalás szélén áll. Christopher Moseley (szerk.): Atlas of the World’s Languages in Danger. 3. kiadás. UNESCO Publishing. 2010. . Hozzáférés: 2023. július 11. Beszélőiket más népek gyakran a vlach elnevezéssel szokták illetni, ami a magyar nyelvben szintén megtalálható oláh formában. Önmagukra a latin eredetű, ’római’ jelentésű, romanus szó helyi változatát használják, vagy használták egykor. Az arománoknál ez ar(u)mân-rumân-râmân-aromâni, a meglenorománok nyelvéből a romanus szó eltűnt, de az rumân lehetne, az isztrorománok esetében pedig korábban a rumeri-rumări szót használták. Noel Malcolm brit történész felhívta a figyelmet arra, hogy az arománok és a romániai románok (valamint más román csoportok) azért használnak közös elnevezést, mert ezek a népcsoportok egykor egy közösséget alkottak. Különválásukat ő a 9. vagy 10. századra tette. Vékony Gábor amellett érvelt, hogy kapcsolataik a 11. századig folyamatosak voltak, azaz addig számolhatunk egybefüggő nyelvi közösségekkel, és egy közös „közromán” vagy „előromán” nyelvvel. A négy román nyelvben vagy nyelvjárásban közös a nyelvi szerkezet, hasonló a szókészlet, azonosak a hangváltozások, és megegyeznek a jövevényszórétegek, ezért ezeknek közös előtörténete van, nem lehet őket egymástól elválasztani. Gottfried Schramm német történész szerint „a balkáni latinság négy ága olyan közel áll egymáshoz, hogy nem keletkezhettek egymással párhuzamosan a vulgáris latinból, hanem egy közös nyelvi alapot feltételeznek.”
Az aromán (vagy macedoromán) nyelvet Macedóniában, Albániában, Görögországban, Bulgáriában és Szerbiában beszéli kb. 250 000 főre becsült népesség.Az Európa Tanács Aromanians. Report (Arománok. Jelentés). 7728. dokumentum. 1997 szerint. Hozzáférés: 2017. február 28. Más források 500 000 főre teszik az aromán nyelvet még valamennyire beszélők lélekszámát. A meglenoromán nyelvet beszélők száma nagyon kicsi, 2800 körüli.Atanasov 2014, 4. o. Ők Görögországban, Szalonikitól északra, Moglena tartományban élnek. Az isztroromán nyelvet beszélők ezernél is kevesebben vannak,Očuvęj vlåška ši žejånska limba – Number of speakers and vitality of the language (A vlach és žejanei nyelv megőrzése – A beszélők száma és a nyelv életképessége). Hozzáférés: 2017. február 28. és Horvátországban, az Isztriai-félszigeten élnek.
Földrajzi elterjedése és státusza
300px|bélyegkép|A románt anyanyelvként beszélők országok szerinti eloszlása („Altele” = más országok)
A román hivatalos nyelv Romániában (kb. 20 millió beszélő),A 2011-es népszámlálás adatai, 10. táblázat. Hozzáférés: 2017. február 28. Moldova Köztársaságban (2,2 millió beszélő),A 2014-es népszámlálás adatai, Caracteristici - Populație 1 táblázat. Hozzáférés: 2023. július 11. Transznisztriában, az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaságban, ahol hivatalosan moldáv nyelvnek nevezik (kb. 157 000 moldáv nemzetiségűként nyilvántartott személy),A DMK 2016-os statisztikai évkönyve, 28. o. Hozzáférés: 2017. február 28. valamint a szerbiai Vajdaságban (kb. 30 000 román ajkúként nyilvántartott beszélő.2011-es népszámlálás Hozzáférés: 2023. február július 11. A román az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is, valamint tagja az újlatin nyelveket beszélő országok szervezetének, a Latin Uniónak is.
Nagyobb számú román ajkúak élnek nemzetiségiekként Ukrajnában (kb. 328 000),2001-es népszámlálás. Hozzáférés: 2017. február 28. Oroszországban (117 000),2010-es népszámlálás. Hozzáférés: 2017. február 28. Szerbiában (72 000 részben román, részben vlach nyelvűekként nyilvántartott személy), Magyarországon (35 600),2011-es népszámlálás. Hozzáférés: 2020. június 2. és Bulgáriában (6000).2011-es népszámlálás. Hozzáférés: 2017. február 28.
Megemlítendő még, hogy Magyarországon a főként a határ mentén (Csongrád-Csanád, Békés és Hajdú-Bihar vármegyékben) élő románságon, illetve a Budapesten és más nagyobb városokban élő románságon túl a román nyelvnek egy archaikus, 17. századi bánáti változatát beszéli még a beás cigány (innen származik az „oláh cigány” elnevezés) lakosság is, amely főként az ország délnyugati részében (Baranya, Somogy és Tolna vármegyékben) él, illetve kisebb számban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északi részén, Tiszaföldvár vonzáskörzetében. A beszélők pontos számát különféle becslések 10 000 főben maximalizálják, vagyis a magyarországi beás cigányok kevesebb mint egynegyede beszél vagy ért még valamilyen szinten ezen a nyelven, így a beás román nyelv erősen veszélyeztetett státuszú. A beásokkal együtt a magyarországi román nyelvű népesség 23 000 fő körüli.
Igen jelentős a kivándorolt románul beszélők száma, főleg az utóbbi években, bár erről nincsenek pontos adatok, mivel országoktól függően különböző státuszokkal vannak nyilvántartva. 100 000-en felül élnek az alábbi országokban:
kb. 1 280 000 román és moldovai állampolgár Olaszországban;2015-ös adat . Hozzáférés: 2017. február 28. kb. 799 000 román állampolgár Spanyolországban;2011-es adat . Hozzáférés: 2017. február 28. kb. 250 000 románul beszélő izraeli állampolgár;Az Ethnologue.com 1993-as becslése. Hozzáférés: 2017. február 28. kb. 155 000 otthon románul beszélő személy az Amerikai Egyesült Államokban;U.S. CENSUS BUREAU. Data. Detailed Languages Spoken at Home and Ability to Speak English for the Population 5 Years and Over for United States: 2009-2013 táblázat. Hozzáférés: 2017. február 28. kb. 148 000 román és moldovai állampolgár Németországban.2011-es adat. Hozzáférés: 2017. február 28.
Kb. négymillió személy beszéli a románt mint második nyelvet. Romániában a lakosság 4%-a, a Moldovai Köztársaságban ugyancsak 4%-a. Idegen nyelvként beszélik valamilyen szinten Magyarországon (a lakosság 3%-a), Bulgáriában és Cipruson (a lakosság 1%-a).A Romániára, Magyarországra, Bulgáriára és Ciprusra vonatkozó adatok a Special Eurobarometer 243 / Wave 64.3, a 2006 februárjában közölt, Az európaiak és nyelveik; D48T táblázatából (Nyelvek, amelyeket elég jól beszélnek ahhoz, hogy társalogni tudjanak) származnak, a Moldováról szóló pedig a U.S. Library of Congress. Moldova - Language, religion, and culture (Moldova – Nyelv, vallás és kultúra) adata. Hozzáférés: 2017. február 28.
A román nyelvet tanítják nemzetiségi nyelvként a Romániával szomszédos országokban és idegen nyelvként több más országban is. Román nyelvi lektorátus 29 országban létezik, 49 felsőoktatási intézményben, ahol ezektől függően különféle szinteken tanítják a nyelvetLektorátusok a 2015–2016-os tanévben. a Román Nyelv IntézeteA Román Nyelv Intézetének honlapja. Hozzáférés: 2017. február 28. szervezésében. A Román Kulturális IntézetA Román Kulturális Intézet honlapja. Hozzáférés: 2017. február 28. is foglalkozik a románnak idegen nyelvként való tanításávalAz RKI által ajánlott tanfolyamok. Hozzáférés: 2023. július 11. Romániában és a más országokban jelenlévő hálózatán keresztül.
A román nyelv jelenlétének arányszáma az interneten 0,6 volt 2007-ben, ami kevésnek számít az angol nyelv 4,44-es, a francia nyelv 2,24-es, vagy az olasz nyelv 2,93-as arányszámához képest, de az újlatin nyelvek közül csak a román mutatott növekedést 2005 és 2007 között.
Területi változatai
bélyegkép|jobbra|300px|Román nyelvjárások
Azon nyelvészek szerint, akik a keleti újlatin nyelvváltozatokat nem kezelik külön nyelvekként, a román nyelvnek négy fő dialektusa (románul dialecte) van: a dákoromán (a Dunától északra), az egyedüli amelynek sztenderd nyelvváltozata van; az aromán a meglenoromán az isztroromán
Azon nyelvészek nézetében, akik ezzel szemben a keleti újlatin nyelvváltozatokat négy különböző nyelvnek tekintik, a román nyelv csak a fenti értelmezés szerinti dákoromán.
Kiterjedt dialektológiai kutatásokat csak az ún. dákorománnal kapcsolatban végeztek, amelyeket „aldialektusok”-nak (románul subdialecte), „nyelvjárástípusok”-nak (rom. tipuri de graiuri) vagy „nyelvjáráscsoportok”-nak (rom. grupuri de graiuri) nevezett területi változatokra osztanak. Ezek száma vitatott, különböző vélemények szerint a legkisebb szám kettő, a legnagyobb húsz, de a legelterjedtebb nézet öt nyelvjáráscsoportot tart számon: a munténiai a bánsági a körösvidéki a máramarosi a moldvai
Egyes nyelvészek ezekhez hozzáadnak még egy csoportot, az olténiait, mely a fenti elosztás szerint a munténiaihoz tartozik, mások pedig külön erdélyi csoportot is számításba vesznek, amely a fentiek közül a körösvidékihez tartozna.
A moldáv nyelvnek nevezett entitás nem tévesztendő össze a moldvai nyelvjárással. A moldovai beszélt nyelv ehhez tartozik, de az ottani sztenderd nyelvváltozat a román sztenderd nyelvvel csaknem azonos, még az is, amit Transznisztriában a cirill ábécével írnak.
A fenti nyelvjárások közötti különbségek viszonylag csekélyek, beszélőik között gyakorlatilag nincsenek kölcsönös érthetőségi gondok. Ezért a román nyelv, például a némettel vagy az olasszal szemben egységesnek mondható, ugyanolyan mértékben, mint a magyar nyelv.
Külső nyelvtörténet
jobbra|bélyegkép|250px|Neacșu levele
A források (főleg az írottak) csekély száma és a politikai érdekek ütközése miatt vitatott kérdés az, hogy a román nyelv csak a Balkán-félszigeten, a Dunától délre keletkezett-e, vagy az ókori Dáciában is, a Dunától északra (lásd erről A románok eredete szócikket). Az endemikus keletkezés, azaz a romanizált dákoktól eredeztetést gyakorlatilag csak román nyelvészek és történészek hangoztatják. Az viszont nem vitás, hogy a román a keleti vulgáris latin nyelvből származik, amely trák szubsztrátummal bír.
A román nyelvészek körében általánosan elterjedt nézet szerint létezett egy protoromán nyelv, mely keletkezését egyes nyelvészekPéldául: a 7.–8. századra, másokPéldául: a 6.–8. századra teszik.Dindelegan 2013, 2. o. Ezt az ószláv nyelv befolyásolta, amikor a 7. század végén szlávok jelentek meg tömegesen a Balkán-félszigeten. Ekkor kezdődött a keleti újlatin nyelvek szétválása is.
A népvándorlások korában más nyelvek (germán nyelvek, türk nyelvek stb.) keveset hatottak a románra, de később, a történelem során, nagyobb hatást gyakoroltak a szókészletre a szomszédos és más viszonylag közel élő népek nyelvei. A legtöbb jövevényszó a 18. század végétől kezdve került a román nyelvbe, a nyugati újlatin nyelvekből, főleg a franciából és az olaszból.
A 16. század elejéig románok csak óegyházi szláv nyelven írtak, cirill ábécével, beleértve az első irodalmi műveiket is. Ekkor keletkezett a legrégebbről fennmaradt teljes román szöveg, egy kereskedő, Neacșu levele Brassó polgármesteréhez. Ugyanebben a században íródott még több vallásos jellegű, eleinte óegyházi szlávból lefordított munka, előbb kéziratban, majd a század második felében nyomtatott alakban. Az utóbbiak a munténiai nyelvjárásban íródtak, amely a délkelet-erdélyi románok nyelvjárását is magába foglalja. Ezen az alapon kezdett kifejlődni a román irodalmi nyelv.