A Skorpió (latin: Scorpius) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.
Története, mitológia bélyeg|balra|250px bélyeg|balra|250px|A Skorpió csillagkép ábrázolása a 15. században
Mitológiai története összekapcsolódik az Orionnal. A történet szerint ez a skorpió ölte meg Oriont, a vadászt. Az égen is üldözi őt, de itt már sosem érheti el: csak akkor kerül a látóhatár fölé keleten, miután Orion már lenyugodott nyugaton. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg az Orion főleg télen látható, a Skorpió jellegzetes nyári csillagkép.
Egy monda szerint Artemisz, a vadászat istennője küldte a skorpiót Orion után azért, hogy ölje meg őt. Egy másik változat szerint a Földanya ölette meg a skorpióval a fennhéjázó Oriont, aki kijelentette, hogy minden vadállatot meg tud ölni.
A halászó tengeri népek egy olyan horgot láttak a Skorpióban, amivel egy egész szigetet ki lehet fogni.
A csillagkép ősi neve, a Scorpio, már csak az asztrológiában használatos.
Láthatósága, megkeresése
A Skorpió csillagkép a déli égbolton helyezkedik el. Déli irányban szélesedő, 37,5° magasságú csillagkép: északi határvonalának deklinációja -8°-nál kisebb, így legdélebbi széle még elméletileg sem látható hazánkból.
A Nap látszólagos égi útja során november végén éri el az állatövi csillagkép északi, legkeskenyebb részének nyugati határát, de az átlagos egy hónap helyett mindössze hat nap alatt áthalad rajta.Évszázados léptékben ez a precesszió miatt változik. A csillagkép januártól októberig kereshető fel az éjszakai égbolton. Május-júniusban éjfél előtt delel. Legfényesebb csillaga, az Antares ekkor 16°-os magasságban kulminál. Nyílt déli horizont és kiváló átlátszó légkör esetén esély van a skorpió fullánkja, az 1,6m fényességű λ Scorpii megpillantására is 4 fokos horizont feletti magasságban, valamint kis távcsővel vagy binokulárral a csillagkép fényesebb nyílt- és gömbhalmazainak észlelésére. A csillagkép még megkereshető októberben is, kevéssel napnyugta után a délnyugati ég alján.
A Skorpió a fényes, vörös színű Antaresszel és jellegzetes, fényes csillagláncával a nyári Tejút déli részétől jobbra magára vonja a figyelmet.
A Mars legközelebb 2012. október 6-17. között halad át a csillagkép északi részén 1 magnitúdós fénypontként. A Szaturnusz 2015. január közepétől május közepéig, majd október közepétől november végéig a Skorpióban lesz látható.Guide számítógépes planetárium program
Látnivalók Legjobban júliusban látható, éppen déli irányban. Ekkor már a horizont közelében láthatóvá válik a fullánkja is. Korábban a Skorpió jellegzetes fejénél tovább folytatódott a csillagkép a Skorpió ollójában. Ez az olló azonban később új, önálló csillagképpé vált: a Mérleggé. A Mérleg a Skorpiótól nyugatra látható.
Csillagok Kettőscsillagok és többtagú rendszerek α Scorpii - Antares: a Napnál 300-szor nagyobb vörös szuperóriás, a Skorpió legfényesebb csillaga. Neve arra utal, hogy fényében és színében a Mars riválisa (a római isten görög neve Ares, Arész). Több éves időszak alatt kevéssé változik, 0,9 - 1,1m között. Egy 75 mm-es távcsővel már észlelhető a kékeszöld színű, hatodrendű kísérője, de a megfigyeléshez nagyon nyugodt légkörre van szükség. β1,2 Scorpii - Graffias (rák): egy harmad- és egy ötödrendű, kis távcsővel is észlelhető kettőscsillag. ζ1,2 Scorpii: 5m-s kékesfehér hiperóriás (Zeta¹ Scorpii) és egy negyedrendű, narancssárga színű óriás alkotja ezt a kettőst. μ1,2 Scorpii: kékesfehér, harmad- és negyedrendű csillagok, puszta szemmel is megfigyelhetőek. A μ1 fogyatkozási kettős 0m,3 fényváltozási amplitúdóval. ν Scorpii - Jabbah: tág kettősnek, egy negyed- és egy hatodrendű csillagpárnak tűnik, de már egy 75 mm-es apertúrájú távcsővel is látszik, hogy a halványabb csillag önmaga is kettős. ξ Scorpii: kis nyílású távcsőben kettősnek látszik, de a 4m-s és kísérője, a 7m-s narancs színű csillag valójában egy négy komponensből álló csillagraj. A távcső látómezejében észrevehető a Struve 1999 jelű tág kettős - heted- és nyolcadrendűek -, amely gravitációs kötésben van a csillagrajjal. ω1,2 Scorpii: egy kékesfehér és egy sárga óriás alkotta látszólagos kettős, mindkét komponens negyedrendű, és szabad szemmel is látható.
Egyéb fényes csillagok bélyeg|jobbra|250px|A μ Scorpii kettős bélyeg|jobbra|180px|Az ω Scorpii látszólagos kettős δ Scorpii - Dschubba, θ Scorpii - Sargas, λ Scorpii - Shaula, π Scorpii - Iclil, σ Scorpii - Alniyat, τ Scorpii - szintén Alniyat a neve, υ Scorpii - Lesath.
Mélyég objektumok A Skorpió déli része a tejútrendszer középpontjának közvetlen közelében található, azaz itt a legfényesebb a Tejút sávja. M4 gömbhalmaz M6 nyílthalmaz M7 nyílthalmaz M80 gömbhalmaz NGC 6231 nyílthalmaz
Podcasting Szabad ég alatt MP3 lejátszóval hallgatható a Skorpió podcast kalauza.
Jegyzetek
Források Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft. és Grafo Kft, 1999, Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006,
Fordítás
Kategória:Csillagképek