Lénártó () község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése Bártfától 24 km-re nyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
Története A falut 1427-ben említik először. Kezdetben a malcói uradalom részeként Liptói András a birtokosa. Eredeti neve „Lénártvágás” volt, mai neve csak a 17. századtól használatos. Ekkor Kapi várához tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÉNÁRTÓ. Elegyes orosz falu Sáros Várm. földes Ura Kapy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Bártfához másfél mértföldnyire, határja középszerű.”
A 19. században Anhalt Dessaui Lipót birtoka lett. 1814-ben a falura meteoriteső hullott, a meteorit megtalált darabjai a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek és ma is ott láthatók. 1833-tól Hedry István létesített majort a község területén, melynek épületei a mai napig is fennállnak. Lakói kovácsok, zsindelykészítők, szénégetők, erdei munkások voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lénártó, tót-orosz falu, Sáros vgyében, a Kárpátok alatt, Galliczia szélén, s a Tapoly mellett, Bártfához nyugotra 2 1/4 mfd. 456 római, 304 g. kath., 31 zsidó lak. Fenyves erdeje nagy és szép; földje sovány; fürészmalmok. F. u. Kapy János, cs. kir. kamarás.”
A 19. század végén itt vezetett át a Lengyelországba és Galíciába menő kereskedelmi út. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 549, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 941 lakosából 889 szlovák volt.
2011-ben 1058 lakosából 593 cigány és 423 szlovák.
Nevezetességei Szent Lénárt tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1820-ban építették. 16. századi templomának fa tabernákuluma a bártfai múzeumban látható.
Jegyzetek
További információk Községinfó Lénártó Szlovákia térképén E-obce.sk
Lenarto Kategória:Sáros vármegye települései