Raszlavica () község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Magyar- és Tótraszlavica egyesítésével jött létre.
Fekvése Bártfától 20 km-re délre, a Szekcső-patak partján fekszik.
Története Raszlavica a Szekcső-patak felső folyásának legősibb települése, ahol már a Nagymorva Birodalom korából is tártak fel sírokat.
A 12. században erre vezetett át a Bártfán keresztül Lengyelországba menő kereskedelmi út, melyet II. István király itt talált pénze is bizonyít. A települést 1261-ben István ifjabb király adománylevelében említik először. A 13. században „Razlo”, „Razlauch”, „Razlofolde”, „Razlofalua” alakban szerepel az oklevelekben.
A község két részből: Alsó- (vagy Magyar-) és Felső- (vagy Tót-) Raszlavicából állt, melyeket a Szekcső patak választott el egymástól.
A trianoni diktátum előtt mindkét település Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
1971-ben egyesítették Magyarraszlavicát Tótraszlavicával.
Népessége
1910-ben Magyarraszlavica 366 lakosából 243 szlovák, 44 magyar anyanyelvű volt, jelentős cigány kisebbséggel. Tótraszlavica 644 lakosából 537 szlovák, 62 magyar anyanyelvű volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 2484 lakosából 2385 szlovák és 82 cigány volt.
2011-ben 2688 lakosából 2464 szlovák és 148 cigány.
2021-ben 2792 lakosából 2726 (+10) szlovák, 40 (+90) cigány, 2 (+10) ruszin, 13 (+6) egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Magyarraszlavicán született 1863-ban Kohányi Tihamér magyar hírlapíró, lapszerkesztő, a clevelandi magyar nyelvű Szabadság című lap alapítója és főszerkesztője több mint húsz éven át. Itt hunyt el 1879-ben Hollán Viktor országgyűlési képviselő.
Nevezetességei Az alsóraszlavicai falurészen álló egykori plébániatemplom a 13. század közepéből származik, ma evangélikus templom. Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült, nagy park övezi. Másik római katolikus temploma Szűz Mária tiszteletére van szentelve, 1990-ben kezdték el építeni. A felső kastély a 17. század közepén épült, jelenleg Szent József kolostorként működik, amely az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje kezelésében van. Az alsó kastély a 19. század közepén épült klasszicista stílusban, eleinte a Hedry családé volt, majd annak férfi ágon történő kihalása után a Czehy családé lett. Zsinagóga. A falu gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkezik. A népművészeti tárgyakat kiállítás mutatja be.
Külső hivatkozások Hivatalos oldal Községinfó Raszlavica Szlovákia térképén A raszlavicai népi együttes honlapja Tourist-channel.sk E-obce.sk
Lásd még Magyarraszlavica Tótraszlavica
Jegyzetek Daniel Hudák: Osudy raslavickej šľachty a jej sídiel.
Raszlavica