Musztafa oszmán herceg (Manisa, 1515 – Konya, 1553. október 6.) I. Szulejmán oszmán szultán és Mahidevran hatun fia. Szulejmán gyermekei közül a legidősebb, aki megérte a felnőttkort. 1533–1541 között Manisa sajk, később Amasya és Konya kormányzója. Az oszmán trón törvényes várományosa volt 1553-ig, mikor árulás vádjával kivégezték. Az, hogy áruló volt-e vagy sem, még a mai napig is vitatott.
Élete 1515-ben született Manisában, ahol apja, Szulejmán herceg volt a kormányzó. Manisa hagyományosan az a tartomány volt, amelyet a mindenkori trónörökös kormányzott. 1520-ban, I. Szelim szultán halálakor Musztafa apja, I. Szulejmán lett az uralkodó, és családjával Konstantinápolyba (ma már Isztambul) költözött. Musztafa a Topkapı palotában töltötte gyermekkorának nagy részét, és ott is tanult. Apjával való kapcsolatában már korán jelentkeztek problémák; bár Musztafa volt a legidősebb fiú, aki megérte a felnőttkort, egyes történészek szerint Szulejmán jobban kedvelte a Hürrem szultánától született első fiát, Mehmed herceget. Ez azonban nem vert éket Musztafa és testvérei közé; különösen a korban hozzá legközelebb álló Mehmettel volt jó kapcsolata, de a többi testvére is közel állt hozzá. 1533-ban Musztafa lett Manisa tartomány kormányzója – ezt a pozíciót hagyományosan a trónörökös töltötte be, mivel ez a tartomány volt a legközelebb a fővároshoz, és a trón esetleges megüresedése során innen lehetett a legkönnyebben elfoglalni azt. 1541-ben azonban Szulejmán az időközben felnőtt Mehmedet nevezte ki Manisa kormányzójává, Musztafát pedig a kevésbé jelentős Amasya tartományba küldte. A szultán ezt azzal magyarázta, hogy szeretné, ha Musztafa a birodalom keleti partvidékét védelmezné, és így megtanulná egy ilyen hatalmas birodalom irányítását; kijelentette azt is, hogy még mindig Musztafát tartja örökösének. Ez megnyugtatta a hadsereget és a népet is, akik körében Musztafa igen népszerű volt.
Musztafa Amasyában értesült öccse, Mehmed haláláról 1543-ban. Mehmed helyére 1544-ben Hürrem második fia, Szelim került kormányzóként. Musztafa 1549-ben Konya tartomány kormányzója lettSakaoğlu, Necdet; Bu Mülkün Sultanları, page 137. – korábban ezt a pozíciót Hürrem harmadik fia, Bajazid herceg töltötte be.
thumb|Cl. Duflos (1700-1786): Musztafa herceg kivégzése; metszet Szulejmán hosszú uralkodásának végéhez közeledve nagy rivalizálás tört ki közötte és féltestvérei között a trónért. Hürrem szultána, hogy fiát, Szelimet támogassa, szövetkezett a nagyvezírrel, Rüsztem pasával, aki lánya, Mihrimah szultána férje volt. Szulejmán perzsiai hadjárata alatt a sereg egy időre letáborozott a Konya tartománybeli Ereğli környékén. Rüsztem pasa felajánlotta Musztafának, hogy csatlakozzon apja seregéhez, ugyanekkor azonban Szulejmánnal elhitette, hogy fia azért jön, hogy megölje és átvegye a hatalmat. Musztafa hatalmas népszerűsége a janicsárok körében hihetővé tette ezt a vádat. A trónörökös elfogadta a pasa ajánlatát, és sereget gyűjtött, hogy csatlakozzon apjához, Szulejmán pedig ezt fenyegetésnek vette és elrendelte fia kivégzését. Mikor a herceg belépett apja sátrába, Szulejmán őrei rátámadtak és hosszú küzdelem után egy íjhúrral megfojtották.A General History of the Middle East, Chapter 13: Ottoman Era, Suleiman the Magnificent
Szulejmán parancsára Musztafa rangjához méltó temetést kapott: egy hétig állt teste felravatalozva a Hagia Szophiában, majd egy bursai mauzóleumban helyezték örök nyugalomra. Legfiatalabb öccsét, a törékeny egészségű Dzsahángír herceget a feljegyzések szerint a Musztafa halála felett érzett bánat ölte meg fiatalon. Anatólia népét, főleg Manisa, Amasya és Konya lakosságát nagyon megrázta a herceg kivégzése, mert tisztelték és a következő szultánt látták benne; az itt élők Musztafa szultánként emlékeztek rá, mintha trónra lépett volna. A kivégzést az egész oszmán társadalom igazságtalannak tartotta, Hürrem szultána és Rüsztem pasa politikai manőverének tudták be; a janicsárok és az anatóliai katonák fel is lázadtak, emiatt Szulejmán egy időre leváltotta Rüsztemet a nagyvezíri pozícióból, helyére Kara Ahmed került.
Taşlıcalı Yahya költő elégiában emlékezett meg a halott hercegről, II. Szelim szultán pedig a Musztafa iránti kegyeletből életjáradékot utalt ki Mahidevrannak a szultána életének utolsó éveiben.
Családja Musztafa Szulejmán szultán és Mahidevran Gülbahar egyetlen gyermeke volt. Számos féltestvére született.
Ágyasai Ayşe szultána – cserkesz származású; Nergisşah szultána anyja. 3 ismeretlen ágyas
Fiai Mehmed herceg (Amasya, 1547 – 1553. december 10.) Ahmed herceg (Konya, 1552)
Lányai Nergisşah szultána (Manisa, 1536 – 1592), Cenabi Ahmed pasa felesége
Şah szultána (Amasya, 1545 – 1577), Abdülkerim aga felesége
Emlékezete bélyegkép|jobbra|160px|Gabriel Bounin: A szultán című tragédia kezdőlapja Gabriel Bounin francia drámaíró La Soltane című, 1561-ben írt tragédiája Musztafa herceg halálának körülményeit és Hürrem ebben játszott szerepét dolgozza fel.The Literature of the French Renaissance by Arthur Augustus Tilley, p.87 Ez az első darab Franciaországban, melyben oszmánok szerepelnek.The Penny cyclopædia of the Society for the Diffusion of Useful Knowledge p.418
Musztafa megöletését említi a Szigeti veszedelem (2. ének 47.)Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Magyar Elektronikus Könyvtár.
A Szulejmán című török televíziós sorozatban (2011–2014) a felnőtt Musztafa szerepét Mehmet Günsür alakítja.
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:1515-ben született személyek Kategória:1553-ban elhunyt személyek Kategória:Kivégzett személyek Kategória:Oszmán hercegek Kategória:Trónra nem került trónörökösök