balra|350px|bélyegkép|A Kigyó csillagkép ábrázolása - Leiden Aratea thumb|250px|A Kígyótartó és a Kígyó farka csillagképek A Kígyó (latin: Serpens) egy csillagkép. Egyike azoknak a konstellációknak, amelyeket Ptolemaiosz görög természettudós az 1. században a csillagképek közé besorolt. A Kígyó az egyetlen olyan csillagkép, amely két darabból áll, ezek a Serpens Caput (A kígyó feje) és a Serpens Cauda (A kígyó farka). A Kígyó maga a Kígyótartó csillagképre (Ophiucus) van feltekeredve. Érdekessége, hogy a két rész egymással nem szomszédos, mégis egy csillagképet alkotnak.
Története, mitológia Eredetileg a Kígyó és a Kígyótartó csillagképeket egyetlen konstellációnak vélték. A kígyótartó valószínűleg Aszklépiosz (latin nevén Aesculapius) volt, aki gyógyhatású készítményeket állított elő.
Csillagok α Serpentis - Unuk Elhaia (A kígyó nyaka): 2m,7-s, narancssárga színű óriáscsillag. β Serpentis: egy kilenced- és egy tizedrendű komponensből álló kettőscsillag. Látcsövön egy hetedrendű csillag is látható a közelében, de fizikai kapcsolat nincs közöttük. γ Serpentis: 3,5 magnitúdós fehér törpe. δ1,2 Serpentis: egy 4m-s és egy 5m-s csillagból álló, kis távcsővel, erős nagyítással felbontható szoros pár. θ Serpentis két fehér színű, negyed- és ötödrendű összetevőből álló kettőscsillag. ν Serpentis: negyedrendű csillag 9 m-s kísérővel, már látcsővel is észlelhető.
Mélyég-objektumok M5 vagy NGC 5904, gömbhalmaz M16 vagy NGC 6611, Sas-köd, köd + nyílthalmaz IC 4756, nyílthalmaz IC 1101: óriás elliptikus galaxis
Források
Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991
Fordítás