LeszboszA szabatosan átírt forma Lézvosz volna, de az ÚNMH a hagyományos alakot rendeli megtartani. (görögül Lézvosz [Λέσβος]) Görögország harmadik, a Földközi-tenger hetedik legnagyobb szigete.
Földrajza Az Égei-tengerben, Kis-Ázsia nyugati partja közelében, közvetlenül Troasztól délre fekszik. A szigetet főként hegyek borítják. Két kiemelkedő hegycsúcsa van, a 967 méteres Lepetimnosz és a hasonló magasságú Olimposz.
Éghajlat A sziget éghajlata mérsékelt égövi forró nyarú mediterrán, Köppen besorolásában Csa mediterrán éghajlat. A nyár forró és száraz, a tél többnyire enyhe, de a térségre jellemző ritka hideghullámok és hó olykor előfordulhat. A fagyos napok száma alacsony. A csapadék átlagosan évi 750 mm. A napsütéses órák száma kimagasló.
Leírása A sziget területe 1630 km². Lakosainak száma 108 297 (2001-es adat), melynek több mint harmada Mitilíniben, a sziget fővárosában él. Főbb települései még Plomárion, Ajasszosz, Eresszosz és Mólivosz (archaikus neve Mithímna). A főváros, Mitilíni régi elnevezése Mütiléné, törökül Midüllü.
Történelme A leszboszi Rodafnidia lelőhelyen feltárt őskőkorszaki leletek az acheuli kultúrához sorolhatók, korukat 258.000 ± 48.000 évre teszik. Ebben a korban az alacsonyabb tengerszint miatt a kisázsiai szárazföldhöz csatlakozó félsziget volt.Nena Galanidou, Constantin Athanassas, James Cole, Giorgos Iliopoulos, Athanasios Katerinopoulos, Andreas Magganas, John McNabb: The Acheulian Site at Rodafnidia, Lisvori, on Lesbos, Greece: 2010–2012, in: Katerina Harvati, Mirjana Roksandic (Hrsg.): Paleoanthropology of the Balkans and Anatolia, Springer, 2017, S. 119–138, hier: S. 135.
Írott forrásokban elsőként a hettiták említik, Lazpa néven. Az i. e. 13. században először Szeha, majd Vilusza birtoka. A század utolsó szakaszában Pijamaradu, a későbbi millavandai (milétoszi) király innen származott.
A középkorban a negyedik kereszthadjárat idején elfoglalták a keresztesek a szigetet, majd a Konstantinápolyi Latin Császárság része lett. 1355-ben genovai Gattilusio család megszerzett néhány görög szigetet és a központját Leszboszon építette ki. Ettől kezdve mintegy száz évig a sziget önálló állam volt, első uralkodó Ferenc segítette Nagy Lajos magyar királyt az Oszmán Birodalom és Bulgária ellen indított 1366. évi hadjáratában.
Nevezetességei A sziget régi nevéből (Leszbosz) származik a leszbikus kifejezés. Ennek eredete az itt született Szapphó költészete, amelyben a nők közötti szerelmet ábrázolta. Emiatt Lészvosz, közelebbről Szapphó szülővárosa, Eresszosz ma a leszbikus közösség fő turisztikai célpontja és zarándokhelye, ahol Európában egyedülálló fesztiválokat rendeznek célzottan nők részére.A leszbosziak megszokták a leszbikusokat - Háttér Társaság, 2010.09.26. 2008-ban egy vita felborzolta az addig nyugodt kedélyeket, mert a helyiek ragaszkodtak ahhoz, hogy őket nevezzék az igazi leszbikusoknak. A Görög Meleg és Leszbikus Unió ellen pert indítottak, hogy megtiltsák a szervezet nevében a “leszbikus” szó használatát.Bolcsó Dániel - Amikor a leszbosziak névbitorlásért beperelték a leszbikusokat (Index.hu, 2020.06.07.)
Jegyzetek
További információk Leszbosz.lap.hu – Linkgyűjtemény Leszbosz történelme és kultúrája Leszbosz: görög sziget a menekültek áradatában , mandiner.hu Jean Ziegler: Leszbosz, Európa szégyene; ford., képvál. Piróth Attila; Théâtre le Levain–Le Monde diplomatique, Bégles–Bp., 2021 Barna Béla: Leszbosz, az égei harmónia szigete. Túrakalauz; szerzői, Eger, 2022 (Csámborgó könyvek)
Kategória:Görögország szigetei