Vučitrn vagy Vushtrri (albán nyelven: Vushtrri, Vushtrria, szerb nyelven: Вучитрн, Vučitrn) város és közigazgatási egység Északkelet-Koszovóban. Ez Kosovska Mitrovica Kerület székhelye. A város nevének jelentése Farkasok tüskéje, a környéken honos növény, a tövises iglice után.
Jóllehet nincsenek hivatalos népszámlálási adatok, ugyanakkor a közigazgatási egység becsült lélekszáma fő. Szintén e városban található a Kosovo Centre for Public Safety Education and Development (Koszovó Közbiztonság Oktatási és Fejlesztési Központ), korábbi nevén a Koszovói Rendőrképző Iskola, ahol az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képezte ki a többnemzetiségű rendőri szervezet tagjait. Az itt kiképzett rendőrök az EBESZ távozó képviselői után vették át a rendvédelmi feladatokat.
Történelem Ókor Az ókorban a város római neve Vicianum volt. A Kr. e. 1. században Vicianumot elfoglalták a rómaiak. A római időkben a város gazdasági és kulturális virágzásnak indult.
Középkor A Római Birodalom bukása után a Bizánci Birodalom részévé vált a terület és ezzel együtt a város is. A Nagy egyházszakadás után a város polgárai továbbra is az Ortodox kereszténység követői maradtak. A középkorban a város elsősorban a IV. István Uroš szerb cár uralkodása alatt megerősített Vojinovića-torony környékén terjeszkedett.
A 14. században a Török Birodalom a Balkánon kezdett el terjeszkedni. A város történetéből az első adatok a törökök jelenlétéből 1439-ből származnak, 50 évvel azt követően, hogy lezajlott a Rigómezei csata (1389). Az Iszlám terjedésével a városban és környékén egyre jobban terjedni kezdtek a mecsetek, fogadók, fürdők és medresszék.
A 15. század és a 18. század közt a város volt a Balkán egyik legnagyobb városa és egyben az azt körülölelő Szandzsák központja.
Huszadik század Az Első Balkán-háború eredményeképpen a város 1912-ben a Szerb Királyság (1882–1918) része lett, ám csak a következő évben ismerték el nemzetközileg. 1914-ben kitört az első világháború és Vučitrn az Osztrák–Magyar Monarchia részévé vált, majd mikor véget ért a háború, Szerbia a Jugoszláv Királyság részévé vált.
A második világháború alatt a terület a németek megszállása alá került. 1944 novemberében megalakult a kommunista berendezkedésű Jugoszlávia.
1989 márciusában a szerb hatóságok eltörölték az 1974-es jugoszláv alkotmányt, visszaállítva ezáltal Koszovó státuszát, melyet az 1963-as alkotmány, 1971-es módosítása során nyert el. Ez a cselekedet széles körben azáltal vált ismertté, hogy megfosztotta volna a régió helyi albán hatóságait jogaiktól és végső soron fegyveres felkelések kirobbanásához vezetett, melyet a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, azaz az UÇK (ejtsd: UCsK) szervezett, egészen a NATO 1999-es megszállásáig. A NATO erők 1999. június 16-án törtek be Vučitrnba.
Népességi adatok Ethnikai megoszlás, beleértve a kisebbségeketÉv/NépességAlbán %Szerb %Roma %Ashkali %ÖsszesenJanuár 1999 81,807 93.3 5,466 6.2 300 0.34 150 0.17 87,723Jelen adatok, becslés 98,000 95.4 4,137 4.0 125 0.12 400 0.39 102,662
Hivatalos nyelvek A Vučitrn közigazgatási egységben az albán nyelv és a török nyelv a hivatalos nyelv.
Híres emberek Mara Branković (1420 körül–1487) szerb hercegnő Hasan Prishtina (1873–1933) albán politikus, rövid ideig miniszterelnök (1921) Salih Vuçitërni (1880–1949) albán politikus, muszlim vallási vezető Viktorija Miskovic, szerb rockzenész Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank vezetője Shefki Kuqi, futballista Samir Ujkani, futballista Debatik Curri, futballista Armend Dallku, futballista Ahmed Januzi, futballista Sami Hoti, futballista
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Koszovó városai