A bánságok a középkorban a Magyar Királyság autonóm igazgatású mellékországai voltak, amelyek élén a bán, a magyar király helytartója állt.
E területeket a 15. századtól, az oszmán-török támadásoktól kezdve végvidéknek, végvidéki bánságoknak is nevezték. Különösen nevezetesek voltak a Szörényi bánság és a Macsói bánság, amelyek területileg is jelentős tartományokat képeztek. A Szörényi bánságon kívül a többi bánság a délszláv területeken volt található. A magyar hódítással számuk szaporodott, majd többeket egyesítettek, végül a 16. század során a török előrenyomulás miatt megszűntek.
A középkori bánságokhoz csak nevében van köze a Habsburgok által 1718-ban létrehozott Temesi bánságnak, és az ennek nyomán kialakuló mai Bánság vagy Bánát földrajzi területnek.
A középkori Magyar Királyság bánságai Barancsi bánság Bodonyi bánság Bolgár bánság Boszniai bánság Dalmát bánság Horvát bánság Jajcai bánság Kucsói bánság Macsói bánság Nándorfehérvári bánság Ozorai bánság Sói bánság Szerémi bánság Szlavón bánság Szörényi bánság Szreberniki bánság
Újkori bánságok Karánsebesi–lugosi bánság Temesi bánság
Kategória:Magyarország különleges közigazgatási egységei