Pilisszentlélek (, , a köznyelvben Huta) egykori község, 1985 óta Esztergom része. Hivatalos neve 1907-ig Szentlélek volt, de használták a Szent-Lélek, a 18. században pedig Huta-Szent-Lélek formákat is. Régebben Bytholcz vagy Bitolcz néven szerepelt.Szalay Béla-Vajas Lajos (szerk): Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene, Bp, 1938 2016-tól a település azáltal szerzett nagyobb ismertséget, hogy itt forgatják A mi kis falunk című vígjátéksorozatot.

2006 óta irányítószáma a 2508. Lakosainak száma a 2022-es népszámlálás adatai szerint 291 fő volt.KSH Helységnévtár

Fekvése A kistelepülés a Dunazug-hegyvidék, azon belül a Pilis és a Visegrádi-hegység határán, a Szentléleki-patak völgyében, Esztergom belvárosától 9 km-re délkeletre helyezkedik el, az 1111-es út mentén (amelyről a 11 124-es számú bekötőúton érhető el), a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, Pest vármegye határa mellett.

Területén az 1111-es útnak két nagyobb hídja is található: a falutól délre a pilisszentléleki völgyhíd, illetve Esztergom irányában a Szalma híd. Határvonalától nem messze, de még itteni területen ágazik ki az 1111-es útból a Dobogókőig vezető 11 115-ös út.

Elérhető az esztergomi távolsági autóbuszjárattal, gyalog, illetve kerékpártúrával is.

Története

A terület már az őskorban is lakott volt, amiről kőeszközök tanúskodnak.

IV. Béla 1263-ban a „Benedekvölgye” nevű erdős völgyet a Szent Kereszti pálosoknak ajándékozta, hogy monostorrá alakítsák az Árpád-házi királyok vadászkastélyát, amellyel IV. László uralkodása alatt, 1287-ben készültek el. Romjai ma is megvannak. Az itt létesült kolostor szolgálatára a birtokra parasztokat telepítettek, így alakult ki a patak mentén a falu. Utóbb Károly Róbert, majd 1378-ban Nagy Lajos király a monostort gazdagon megajándékozta. A 15. században a helység Pilis vármegyéhez tartozott. A török világában, 1541–1543 táján elpusztult, elnéptelenedett.

A 18. század elején a pesti pálosok birtokába került, akik tótokat telepítettek ide a Felvidékről, Nyitra környékéről. Ekkor a település üveghutájáról volt ismert, melynek számára a közeli Tehérről hordtak alkalmas kvarcot. A huta a 19. század elejéig üzemelt. A lakosság e mellett szőlőtermelésből, mészégetésből, favágásból szerezte jövedelmét. Sok fát adtak el, különösen Esztergomban. Tulajdonképpen két helység egyesítéséből keletkezett. Az egyik Huta, a másik Szentlélek. A 18. században Huta-Szentlélek néven emlegették.Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

A pálos rend feloszlatása után a vallásalap birtoka lett, és annak földesúri hatósága alá tartozott 1848-ig. 1790-ben a pálosokat a ferencrendiek váltották fel a lelkészkedésben. Ekkor már iskolája is volt a községnek. Plébániája 1810-ben alakult, temploma 1857-ből való. A szecessziós óvoda 1912-ben nyitotta meg kapuit. 1936-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 14 000 pengős költséggel a régi vályog iskolaépületet újjáépítette egy A 2 tantermes, 1 tanerős iskolaként. A pálos kolostor romjait az 1928–1933 között tartott ásatások alkalmával részben feltárták, majd visszatemették. A falu a második világháború alatt jelentős harcok színtere volt. A kolostor ma látható romjait 1985-ben tárták fel, és az oltárt is ekkor szentelték fel. A településrész teljes szennyvízcsatorna-hálózata 2007-re készül el.

Területén számos barlang található: Tűfok-barlang, Bivak-barlang, Legény-barlang és Leány-barlang, amelyek a történelem során rablótanyául szolgáltak. Feltárások szerint a Legény-barlangban egykor titkos pénzverde működött.

Galéria

Lakónépesség ÉvLakosság, esemény174016 család175220 család1784-87207 fő1900337 fő19304,7% magyar, 92,6% szlovák nemzetiségű1947-48Egy lakosságcsere-egyezmény keretében 183 szlováknemzetiségű lakost telepítettek Csehszlovákiába1949600 fő1985459 fő2001328 fő2011319 fő2022291 fő

Látnivalók A pálos kolostor romjai Szlovák tájház (Pilisszentlélek) Határában van a mexikói erdőőrlak.

Érdekesség

Itt forgatták A mi kis falunk című sorozatot,Felbolygatta Pilisszentlélek mindennapjait A mi kis falunk - sokszínűvidék.24.hu, 2021.04.16., a Szívzűr című filmet, a 2002-es Na végre, itt a nyár! egyes jeleneteit. Az Isteni műszak című, 2012-ben forgatott film elején (03:09-nél) feltűnik a Polgármesteri hivatal.

Jegyzetek

Források

Pilisszentlélek honlapja Pilisszentlélek leírása és bibliográfiája in: Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Szerkesztette: Balogh Kata - Bárdos István (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet, Tatabánya, 1993.) . Elektronikus kiadás: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007. Szántó István: Pilisszentlélek kisközség története, művelődési adatai, gazdasági életének fejlődése, jelenlegi szerkezete. Pilisszentlélek, é.n., kézirat

Kategória:Helységek pálos templommal, kolostorral Kategória:Esztergom vármegye települései Kategória:Esztergom városrészei Kategória:Esztergomhoz csatolt települések