A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Többnyire az agy igazolható betegségével jár együtt. Mindenekelőtt a rövid távú emlékezet, távolabbról azonban a hosszú távú memória, a nyelv és a mozgás is érintett, amely azonban csak a betegség előrehaladásával válik feltűnővé. A korábbi szellemi teljesítményhez, akár a veleszületett értelmi fogyatékossághoz képest mértékadó a már meglevő képességek elvesztése. A mai orvostudomány több olyan okot is ismer, amely demenciát okozhat, és ezek némelyikét gyógyszeres kezeléssel lassítani tudja. Leggyakoribb és legismertebb oka az Alzheimer-kór. A demencia a sérülések által okozott intelligenciavesztéstől eltekintve majdnem mindig idős korban, a 60. életév után kezdődik, így az időskori pszichiátriai zavarok közé tartozik.
Definíciója A demencia diagnosztikai kritériumai magukban foglalják az értelmi, érzelmi és a társas képességek hanyatlását, melyek korlátozzák a társas életet és a teljesítőképességet. Vezető tünete az emlékezetzavar. Kezdetben a rövid távú memória károsodik, mind a felidézés, mind a megjegyzés zavart szenved. Később a hosszú távú emlékezetből is eltűnnek emlékek, így a beteg egyre több készséget és képességet veszít el.
Az ICD 10 szerint A ICD-10 szerint a demencia egy szindróma, ami egy krónikus vagy egyre súlyosbodó agybetegség következménye. A magasabb kognitív funkciók károsodásával jár, így károsodik az emlékezet, a gondolkodás, tájékozódás, megértés, számolás, tanulás, nyelv, véleményalkotás, döntéshozatal. Az öntudat tiszta. A demencia megállapításához a tüneteknek legalább fél éven át fenn kell állniuk. Az érzékszervek a megszokott módon működőképesek, az érzékelés zavartalan. Mindezeket rendszeresen kísérik az érzelmi élet zavarai, az érzelmi kontroll, a motiváció és a társas viselkedés megváltozása. Lehet, hogy éppen ezek a változások a legfeltűnőbbek. Előfordulnak az Alzheimer-kórban, az agy érbetegségei miatt, és más állapotokban is, amelyek közvetlenül vagy közvetve károsítják az idegsejteket.
A DSM-IV szerint A DSM-IV szerint a kognitív deficit észrevehető károsodást okoz a társas életben és a munkateljesítményben, és a korábbiakhoz képest lényeges rosszabbodást eredményez. Mindezek nem az öntudat hirtelen zavara vagy delírium miatt jelentkeznek. Az emlékezet zavarához ezek közül még egynek társulnia kell: Afázia: a nyelv és a beszéd zavara Apraxia: a cselekvés zavara Agnózia: a tárgyak és a személyek felismerésének zavara Diszexekutív szindróma: a tervkészítés, szervezés, sorrend megtartásának zavara
Gyakorisága Egy Berlinben végzett, időseket vizsgáló felmérés ezeket a gyakoriságokat találta:
Korcsoport A demenciabetegekaránya65-691,2%70-742,8%75-796,0%80-8413,3%85-8923,9%90 éves kor fölött34,6%
A kutatók abból indultak ki, hogy a demens betegek felét háziorvosuk nem diagnosztizálta.Boustani M et al 2003, Ann Intern Med
Rizikófaktorok és megelőzés A demencia fő kockázati tényezője a magas életkor. A nők magasabb aránya is a hosszabb várható élettartamra vezethető vissza. Egy másik fontos tényező a depresszió. Gyakran jelentkezik a demencia korai szakaszában, és a demencia támogatja a depresszió megjelenését. Ehhez hozzájárul az, hogy a pszichiátriai betegségek hiányos ismerete miatt gyakran félrediagnosztizálják a betegséget. Emiatt megtörténhet, hogy a mini mentális állapotteszt egy idő után javulást mutat.
További tényezők a keringési rendszer zavarai, például a magas vérnyomás; a magas homociszteinszint, a veseelégtelenség, az elhízás és a cukorbetegség. Itt az érrendszer károsodása, az inzulin felépítésének, lebontásának és jelző szerepének zavara, és a glükóztranszformáció hibája az agyban.
A jelenlegi orvostudományi módszerek csak csekély mértékű javulást tudnak elérni. Emiatt különösen fontos a megelőzés szerepe. Így szerephez jut a vérkeringési rendszer ellenőrzése, a mozgás és az étkezés összehangolása, a társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, a depresszió és a cukorbetegség kezelése. A dohányzás egy további lehetséges rizikófaktor, emiatt a leszokás is segíthet megelőzni a demenciát. Egy viszonylag új kutatás szerint a rendszeres mozgás, a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mértékletes alkoholbevitel és a nikotin mellőzése megelőzheti a demenciát.Peter Elwood, Julieta Galante, Janet Pickering, Stephen Palmer, Antony Bayer, Yoav Ben-Shlomo, Marcus Longley, John Gallacher, Krish Sathian: Healthy Lifestyles Reduce the Incidence of Chronic Diseases and Dementia: Evidence from the Caerphilly Cohort Study. In: PLoS ONE. 8, 2013, S. e81877, . Eszerint a normális testsúlynak nincs különösebb szerepe a demencia megelőzésében.
Egy 2012-ben véget ért hosszú távú kutatás kapcsolatot mutatott ki a fogazat állapota és a demencia között. Eszerint a legalább 13 hiányzó fog 1,85-szörösére növeli a demencia kockázatát, hogyha a hiányokat nem pótolják rögzített fogpótlással. Ez a kutatás 4425, kezdetben 65 éves japánt követett négy éven át. Közülük 220 betegedett meg demenciában.
Okai és típusai A német nyelvterületen az okok, az Amerikai Egyesült Államokban inkább az agykárosodás helye szerint rendszerezik a demenciát.
A német neurológiai társaság szerint Keletkezése szerint a demencia lehet érrendszeri, degeneratív vagy ezek együttese.Leitlinien für Diagnostik und Therapie in der Neurologie; Deutsche Gesellschaft für Neurologie; 4. überarbeitete Auflage, ; Georg Thieme Verlag Stuttgart
Érrendszeri demencia (VAD)Leitlinien für Diagnostik und Therapie in der Neurologie - Diagnostik vaskulärer Demenzen - Stufe 1; Deutsche Gesellschaft für Neurologie; 4. überarbeitete Auflage, ; Georg Thieme Verlag Stuttgart Többszörös infarktus szindróma: nagyobb, egyenkénti vagy többszörös iszkémiás vagy hemorrhágiás események az idegszövet kritikus tömegének csökkenésével (100 ml). Stratégiai sérülések: a kisebb szövetpusztulások nagy mértékű funkciózavart okoznak, mert a szövetpusztulások kulcsfontosságú területeket érintenek. Mikroangiopátiás sérülések multilakunáris szindróma szubkortikális érrendszeri enkefalopátia, SVE Mikroedények módosulása kapillárisvesztés a vér-agy gát zavarai Genetikai alapbetegségek: CADASIL-kór HERNS-szindróma családi angol demencia, HCHWA-D holland, HCHWA-I izlandi típus Degeneratív demenciaLeitlinien für Diagnostik und Therapie in der Neurologie - Diagnostik degenerativer Demenzen - Stufe 1; Deutsche Gesellschaft für Neurologie; 4. überarbeitete Auflage, ; Georg Thieme Verlag StuttgartLeitlinien für Diagnostik und Therapie in der Neurologie - Therapie neurodegenerativer Demenzen - Stufe 1; Deutsche Gesellschaft für Neurologie; 4. überarbeitete Auflage, ; Georg Thieme Verlag Stuttgart Alzheimer-kór Frontotemporális demencia Lewy-testecske-demencia
Az ICD 10 szerint Az ICD 10 így rendszerezi a demenciát: Az Alzheimer-kór által kiváltott demencia Érrendszeri demencia akut kezdetű VAD: több kisebb szélütés után egy nagyobb infarktus az agyerekben kialakult trombózis, embólia vagy vérzés miatt multiinfarktus demencia: elsősorban kérgi demencia, általános kezdet, az infarktusok halmozódásával kéreg alatti érrendszeri demencia: magas vérnyomás, iszkémiák sorozata a féltekék fehérállományában, az Alzheimer-kórhoz hasonló tünetekkel vegyesen kérgi és kéreg alatti demencia egyéb érrendszeri demencia közelebbről nem meghatározott érrendszeri demencia Másodlagos demencia (másik betegség által okozott): Pick-kór Creutzfeldt–Jakob-szindróma Huntington-kór Parkinson-kór HIV máshova besorolt betegségek következményeként: epilepszia Wilson-kór hiperkalcémia hipotireózis mérgezések sclerosis multiplex neuroszifilisz pellagra panarteriitis nodosa szisztémás lupus erythematosus Trypanosomiasis B12-vitamin hiánya agyi lipid anyagcserezavar
Más rendszerezések Az Amerikai Egyesült Államokban megkülönböztetik a kérgi és a kéreg alatti demenciát.In: Cummings JL, ed. Subcortical dementia. New York: Oxford University Press, 1990Albert ML. Subcortical dementia: historical review and personal view. Neurocase 2005;11(4):243-5. Ezek nemcsak helyükben, hanem tüneteikben is különböznek. Az Alzheimer-kór a kérgi demencia klasszikus formája. A kéreg alatti demencia ismert típusai a szubkortikális arteroszklerotikus enkefalopátia, és a következőkhöz társuló demencia: a Parkinson-kór, a normál nyomású vízfejűség, a Wilson-kór és a Huntington-kór.
Kapcsolatot sejtenek a demencia és a krónikus veseelégtelenség között..
Elterjedtsége Leggyakoribb formája valószínűleg az Alzheimer-kór, amit 20%-kal követ az érrendszeri demencia.
A neuropatologikus vizsgálatok alapján az agyi elváltozások már fiatal felnőttkorban megjelennek, és az életkor előrehaladtával egyre súlyosabbakká válnak. A demencia akkor jelentkezik, amikorra az agysejtek nagy része már tönkrement. Azonban csak az esetek egyharmadában tudták kétségtelenül bizonyítani az összefüggést egy neurodegeneratív betegséggel bizonyítani.Patricia A. Boyle, Robert S. Wilson u. a.: Much of late life cognitive decline is not due to common neurodegenerative pathologies. In: Annals of Neurology. 2013, S. n/a–n/a, .
A demencia leggyakoribb okai (becsült számok 2005 augusztusából)Alzheimer-kórca. 50–60%Érrendszeri demenciaca. 20%Vegyesca. 15%
Másodlagos demenciák (becsült számok 2005 augusztusából)Lewy-testecske betegség és Parkinson-szindrómaca. 10–20%Frontotemporális demenciaca. 5–10%Más< 5%
A pontos számok nem ismertek, mivel nehéz egymástól megkülönböztetni a típusokat, és a keverékformák gyakoriak.
Felismerése A tünetek alapján kialakított feltételezés megerősítésére a beteg kórtörténete alapján választanak képalkotó eljárást. Lényegesek a beteggel közvetlen kapcsolatban állók megfigyelései is. A betegnek rendszerint nem tűnik fel a memóriazavara, sőt, a határidőkre jól emlékezhet. Másrészt viszont lehetséges, hogy depressziója miatt a valóságosnál súlyosabbnak érzi emlékezetzavarát. A mágneses rezonancia vizsgálat, a komputertomográfia és az elektroenkefalográfia jó arra is, hogy a demenciát meg tudják különböztetni más agyi betegségektől.
A kezelhető okok feltárására vérvizsgálatot is végeznek. Az általános vérkép mellett mérik a cukorszintet, a B12-vitamin-szintet, a máj, a vese működésére utaló anyagok szintjét, vizsgálják az elektrolitokat, a pajzsmirigyhormonokat és a CRP-t. A gyanú megerősítésére pszichometriai teszteket végeznek: óratesztet, MMSE-t, vagy DemTectet. A későbbiekben is használják a teszteket az állapotváltozások nyomon követésére és a kezelések sikerességének felmérésére.
A mai technika már elég fejlett ahhoz, hogy már a kezdet kezdetén is felismerje a demenciát. A korán felismerhető jelek közé tartozik a halántéklebeny közepének sorvadása, a τ- és β-amiloid szintje az agy-gerincvelői folyadékban, és a kérgi anyagcserezavar. Az amiloidot PET-ligandumokkal teszik láthatóvá a képalkotó eljárások számára.H.-J. Gertz und A. Kurz: Diagnose ohne Therapie Frühdiagnostik der Alzheimer-Krankheit im Stadium der leichten kognitiven Beeinträchtigung. Der Nervenarzt. 2011, DOI: 10.1007/s00115-010-3213-3 Ezekből a leletekből megjósolható a demencia későbbi lefutása.Frank Jessen u. a.: Prediction of Dementia by Subjective Memory Impairment. Arch Gen Psychiatry 2010. 67; 414–422 Ez azt a reményt is táplálja, hogy a kalóriában szegényebb étrenddel vagy több testmozgással megelőzhető a demencia kialakulása.Kirk-. I. Erickson u. a.: Exercise training increases sizie of hippocampus and improves memory. PNAS January 31.2011.1, 2011, doi: 10.1073/pnas.1015950108. A német kutatók által kialakított pontozásos rendszer lehetővé teszi, hogy a háziorvosok technikai segédeszközök nélkül is fel tudják ismerni az Alzheimer-kórt az időseknél. A pontrendszer 80%-os valószínűséggel megjósolja a betegséget.Frank Jessen et.al.: Prediction of dementia in Primary Care Patients. PLoS ONE: Research Article, published 18 Feb 2011/10.1371/journal.pone.0016852